1 Bembapɛɛ bé nlómag ne bad bémpēe ábe bédúbpé Yesuɛ á mbwɔ́g e Judeya-tê esyəə́l, bénwōg bán bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bɔ́mpē békóbé eyale é Dyǒb. 2 Áde Petro átímé ámbīd á Jerusalɛm, bad ábe béhɔ́béʼáá bán bétə́ŋgɛ́né bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ayag, bêmbootéd mɔ́ ahɔ́b bán, 3 “Cheé ékə́ə́ boŋ ékǎg wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl, bad ábe béeyagɛɛ́ boŋ nyáābɔ̄ɔ nyédyāg-kɛ kə́ə́ŋne ndyééd hǒm ahɔ́g?” 4 Hɛ́-ʼaá Petro áhédé nkalaŋ á nsəl, aláá bɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ngáne mêmbɛnlédté se á mbooted. 5 “Mbédé á mekáne á dyad á Jopa boŋ ńnyīnē ndɔ́g. Chǒm émbīd á ádyōb nɛ̂ŋgáne sáŋkalaa a abad, ébɛ́ nɛ́ɛ béchə́ŋgé dɔ́ mekéb méniin, bésudté dɔ́ ásē. Bênsudéd dɔ́ áwêm eʼsó-te. 6 Áde ńnɔ́né áwēd-te menyín nyam éche édé á abad-tê, nyam é mehín, nyam éche édole abum, ne menɔn mé ahín. 7 Hɛ́ɛ ńwógé ehɔ́b élâŋge mɛ nɛ́n aá, ‘A-Petro, syəə́ ásē, éwúɛʼ échɛ́n nyam, édyâg.’ 8 Boŋ mɛ-ʼɛ menhɔ́b mɛɛ́, ‘A-Sáŋ meéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ḿbɛ̄l ene ndín e dyam. Chǒmchǒm éche mbéndé éhɔ́bé aá béēdyāg kéʼɛ éche éesáa áʼsō éʼ Dyǒb éēsɔ̄lɛ̄ɛ̄ mɛ á nsəl mbêd.’ 9 Ehɔ́b émbīd ádyōb ámpē nɛ́n ‘Weetédéʼ chǒm ké ehɔ́g éche Dyǒb áhɔ́bé aá ésáá, wɛɛ́ éēsāaʼɛ́.’ 10 Nɛ́n dêmbɛnléd ngen éláán. Dɔ́ɔ bétímné chǒm ésyə̄ə̄l ádyōb. 11 Ene póndé chěn dɔ́ɔ bad béláán ábe bébídé á dyad á Kaisaria ábe bélómé áwêm, bépédé á ndáb echě ńdyɛ́ɛ́ʼáá áte. 12 Edəə́dəŋ éche Ésáá énlāā mɛ aá syáābɔ̄ɔ sékag, aá meebáá bɔ́ ahíd. Ábê bad ntóób ábe bédúbpé Krǐstəə ábe bébídé á Jopa bɔ́mpē bénhīd mɛ á Kaisaria. Syáābɔ̄ɔ moosyəə́l sênkɛ̌ sêsɔ́l á ndáb wɛ́ɛ Kɔnɛliɔsɛ. 13 Kɔnɛliɔsɛ anláá sé ngáne anyíné ángɛl etyéémé áwe ndáb boŋ ene ángɛl eláá mɔ́ aá, ‘Lóm mod á Jopa ákɛ áchəg mod awě mǐn mésyə̄ə̄l médíí bán Simɔn Petro. 14 Nzé apedé ǎlāā nyé pɔ́le eche ěbɛ̌l boŋ Dyǒb ásōŋ ádōŋ aloŋgé, ásōŋ-ʼɛ ádōŋ abum á ndáb.’ 15 Ámbīd enɛ̂, mboótédé-ʼaá dyam ahɔ́b, Edəə́dəŋ éche Ésáá épiidé bɔ́ melemlem nɛ̂ŋgáne êmpiíʼɛ́ sé á mbooted. 16 Dɔ́ɔ ńkámtɛ́né dyam áde Sáŋgwɛ́ɛ́ ánhɔ̄bpē. Anhɔ́b aá, ‘Jɔnɛ adǔsánnáá bad ne mendíb boŋ bɛ́dusɛ́n nyé ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.’ 17 Enyînnad nɛ́n bán Dyǒb ábágé ábɛ́n bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl melemlem mɛ ndɛ ḿme âmbɛɛ́ syánē áde dédúbpé Sáŋgú Yesu Krǐstəə. Nzɛ́ɛ́-ɔ̄ ńdíí âkə́ŋ ntíi ń Dyǒb?” 18 Áde béwógé nɛ̂, bénsōg Petro mekan ahɔ́b áyə̄l, bébootéd Dyǒb akɛn. Béhɔ́béʼáá bán, “Dyǒb ábágé kə́ə́ŋne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl etə́l âtɛde ḿmab mbéb âtimɛn Dyǒb, âkud-tɛ aloŋgé áde déemaáʼ.”

19 Bɔɔb-pɔɔ́, áde béwúú Stefanusɛ, bad ábe bémpāŋtēd áte áyə̄le metake ḿme békúdáá, bɔ́ doŋge á bad bênkɛ̌ kə́ə́ŋse á Fonisia, doŋge ákɛ̄ á Saiprus, ábíníí-ʼɛ békɛ̄ á Antyɔg. Békágéʼáá, békanlé dásɔ̄ bad bé Israɛl běnpɛn nkalaŋ ḿ bwâm. 20 Boŋ bad bémpēe ábe béndūbē Yesuɛ ábe bémbīd á myad mé Saiprus ne Sirinɛ, bênkɛ̌ á Antyɔg, békanlé kə́ə́ŋne bad bé Grikia, bélāŋgē-ʼɛ bɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm tə̂ŋgɛne Sáŋgú Yesuɛ. 21 Ngíne e Sáŋgú embɛ́ ne bɔ́. Ndun e mod endúbe, étīmɛ̄n-nɛ Sáŋgwɛ́ɛ́. 22 Ḿmê myaŋgó mêmpɛ̌ á metúu mé bad bé mwembé ń Jerusalɛm. Né-ɔɔ́, bénlōm Banabasɛ á dyad á Antyɔg âkɛ dɛ́nyīn bɔ́ áwed. 23 Áde ápédé áwed boŋ anyín ngáne Dyǒb ánámté bad, anwóg menyiŋge, ambɛ̌-ʼɛ bɔ́ elébé aá béhídeʼ Sáŋgwɛ́ɛ́ ne nlém nhɔ́g. 24 Banabasɛ abédɛ́ɛ mod a bwâm, Edəə́dəŋ éche Ésáá émbɛ̄ ne mɔ́, adúbe dénwūū-ʼɛ mɔ́ áte bwâmbwam, ekud é bad-tɛ éndūbē. 25 Dɔ́ɔ Banabasɛ ákíí á dyad á Tasus âhɛd Sɔɔlɛ. 26 Áde ányíné mɔ́, ampɛɛ́n mɔ́ á Antyɔg. Né-ɔɔ́ á etûn é mwɛ̌ nhɔ́g, bɔ́ bad bébɛ bébóméʼáá ne bad bé mwembé. Bén'yə̄gēd-tɛ ndun e mod. Á Antyɔg wɛ̂ dɔ́ɔ bésébpé bad ábe bédúbpé Yesuɛ dǐn achuu bán Bad bé Krǐsto.

27 Ḿmê mesú děn, doŋge á bekal béʼdəə́dəŋ bênhidé á Jerusalɛm békɛ á Antyɔg. 28 Bɔ́ mod nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Agabusɛ antyéém ámīn. Á ngíne e Edəə́dəŋ échě Ésáá, anhɔ́b aá, “Nzaa e ngíne ekwógé apɛ, ěbɛ̄-ʼɛ nkǒŋsé-te ńsyə̄ə̄l.” Nɛ́n dêmbɛnléd-tɛ á póndé eche Kladios ábédé á nkamlɛn. 29 Bembapɛɛ béntīī nɛ́n bán bɔ́ mod tɛ́ɛ́ bɛ́lōmē nwôŋgɛn wɛ́ɛ bad ábe bédúbpé Yesuɛ á mbwɔ́g e Judeya ngáne bɔ́ mod tɛ́ɛ́ áhɛnlé akud. 30 Nɛ̂ děn-naá bêmbɛnlé. Bênlǎd mɔné, bélómɛ́n Banabasɛ bɔ́ Sɔɔl âbɛ wɛ́ɛ belyə́ged bé mwembé.