1 Da̧ sókó fele wȩi fókuta, wȩiné bopéró daaló betere hae Maltapó. 2 Ai Malta so whi̧né da̧ mo wisiyóló dape sóró simó beteralepó. Aita, doasi sosóli ali tua̧ dolomó hali nale tikimó sosóliné da̧ sukutepa, simó tiki dirirótu betalepó. 3 Pol ai felekemó yó mole si deta̧ame beta̧paae yóló simó bilirótu beteremó, whi̧ tukó nokole wuli male si deta̧ame dolomó buói si supumó sókó wóló Pol-né naasemó tukó naalepó. 4 Atétepa, kale ai be tale so whi̧né wuliné Pol-né naasemó fo̧ yó tapa kolóló, atimasisitei duraalu, “Ai whi̧ta, whi̧ dilé kotere whi̧ erurapó. Atétereteiné dowi ala dere kwia tokó̧ matere kótóné a̧ wȩiné dóló aluréni, taaróló mió imó wuliné ai dele ape,” yalepó. 5 Tépa, kale whi̧né ama naase fépo yalemó, kale wuli male si dolopaae taae dere felepó. Até yaletei, Pol a̧ naase tópuóló dotopo dere alakélé inipó. 6 Téró, ai daae mole so whi̧né Pol-né naase dotopo yóló tóputere ala ó dukó fóló sukutere ala kelaai kaae tawóló daapatei, suka kele doasi keme yalepó. Kale sekȩ́ me alakélé initere ala kilitu, atima kisipa tiki momó feteyóló duraalu, i whi̧ta kótóteipó yalepó.

7 Téró, Malta hae tȩteróló kaae tare topo whi̧ Puplias-né ama hae ai wȩi fóku felekemó erepó. Ai sekȩ́né da̧ ama bepaae mo dua wisiyóló dape sóró kaae tawalepó. Atéró, a̧tamo betepa be dȩ sore kemeyalepó. 8 Da̧ atéró beteremó, kale sekȩ́né alima topo supu dere kisiró diasatamoné sukó̧ló mupa, Pol-né a̧ kȩle fóló momaróló naase mulalemó, kale whi̧ wisiyalepó. 9 Até dere ala kilitu, ai bemó kisi daayóló muó mole so whi̧ mo fea Pol beterepaae wóló betó mupa, ama wisirótua yalepó. 10 Atétere ala kilitu, ai so whi̧né da̧ dukiróló doasi whi̧ ao̧ralepó. Téró, da̧ ai be taaróló faaitepa, da̧ ya̧ya̧re o̧la o̧la fea atima melalepó.

11 Da̧ ai bemó wélié sore beteró faairaalu, nuku keka̧lepó. Téyalemó Aleksandria whi̧rapené nuku sosóli ali ereteiné ha̧le muló betepa, da̧ ai nukumó biti̧ felepó. Ai nuku kwiamó, beta̧ be dȩmó deale kótó naale tamo Kastaró Poluks-tamo su̧róló aleale aso dakeró beterepó. 12 Téró da̧ Malta taaróló fóló, me wȩiné bopéró daalo betere haemó tȩne Sirakus be huluamó sókó fóló, aimó be dȩ sore daayalepó. 13 Atéró, da̧ ai be hulua taaróló fóló, Resium be huluamó sókó felepó. Aimó fiyóló hi̧ka ti da̧ u saot fakeró besȩ́ wapa, taaróló fóló tu̧ tua̧mó fiyalepó. Atéró fóló, Puteoli be huluamó sókó felepó. 14 Téró wȩi nuku taaróló mepaae Keriso norapené da̧ dape sóró atimatamo be dȩ wȩikeró betalepó. Da̧ atéró beteró, nalo ti mo hae tu̧mó fóló Rom be huluamó sókó faai felepó. 15 Téyalemó, Rom bemó betó mole Keriso no nerapené da̧ wou beterapó dere fo woseturaalu, mepaae so whi̧ atima da̧tamo hokolaa yaai o̧la dotonóló dupu dere tiki Apius-paae walepó. Mepaae uké wale whi̧rape fiyó̧póló be sore tȩnó betere tikimó hokolaane walepó. Atéyaai mo umó wapa Pol-né atima kilitu, Talepaae mo kée yóló hai̧ yalepó. 16 Téró da̧ Rom bemó sókó fóló, Gavman whi̧né Pol a̧ ama wotoró kae bemó beteróló diki tare whi̧ beta̧ a̧ kaae tawóló beterepó.

17 Téró be dȩ sore kemetepa, Pol-né Juda topo whi̧rapepaae toura̧le ape yóló betó mupa duraalu, “Norape-ó, ya̧lo so whi̧paae dowi ala mekó eréni yóo, da̧né ayarapené mara mole alakélé, doréni yóo epatei, atimané ȩ Jerusalem bemó ha̧le tawóló dipula beteró̧póló, Rom Gavman-né naase tua̧mó i muló betere ape. 18 Téró, Rom Gavman whi̧né fo tokó̧ló talera̧lemó, ȩ doló sukunaai dere dowi ala kwia mekó munipa, fó̧póló dotonaai yalepó. 19 Téyaletei, Juda whi̧rapené meipa dipula beterae dere fomó, ya̧lo ti wisirapa Sisané ya̧lo fo tokó̧ló taleyó̧póló Sisa doi yalepó. Ya̧lo atéyale alata, ya̧lo so whi̧tamo fo tokó̧ló atima só deraai kisipa mutu ini, atimané ȩ ha̧letei dipula beterae depa yalepó. 20 Ai fo ha̧kearóló dia̧paae yaairaalu, ape yalepó. Ȩ sein képiné i dokóló muló betereteita, kale Israel fake so whi̧ Kótóné tao saalopóló hai̧tamo betere ala mo dokonale betené ȩ sein képiné dokóló i betere ape,” yalepó.

21 Ai fo depa, kale whi̧rapené a̧paae duraalu, “Mepaae Judia hae kwiaró wale norapené naao i dowi ala yalepó yóló, da̧paae fas asȩ yóló a̧latere ala ó ko̧lóné ene wale alakélé inipó. 22 Atépatei, da̧né mió naao kisipa mole fo beta̧ wosaai dapó. Ti noa betené dumi, be hulua feamó betóló fale so whi̧né duraalu, da̧ i fake tua̧mó bukótamo yóló kae biti̧ fale so whi̧ dorapó depa da̧né wosetu beterapó,” yalepó. 23 Ai fo kȩlaaraai, atima momó touraaire be dȩ tukóló mulalepó. Ai kale tukóló mulale be dȩ sókó wapa, take folosóró wale whi̧rapetamo mepaae kae wale tikimó, so whi̧ mo fea ha̧le o̧la kaae Pol betere bepaae wóló touralepó. Atéró betó mupa, Pol-né Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala etérapóló yó mótu, Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné ere fotamo yó mótu betalepó. Téró ai fo mo dokonóturaalu, Yesu mo ai wale ape yóló hi̧kati kaae soró yó maletei be dikiralepó. 24 Ai fo woseturaalu, mepaae so whi̧ Talepaae tuȩ́ tiki feteyóló tiraletei, mepaae tuȩ́ fetenipó.

25 Atéturaalu, atimasisitei kae kae kisipa muóló foné u só derótu i só derótu du betepa, Pol-né fo kemerótu i fo yalepó. “Dȩi Kepe Wisiné dia̧né ayarapepaae Kótóné ama fo wisi yó móturaalu, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané ko̧lómó mo fo erapó.

28 Térapa, i ala beta̧ dia̧né tuȩ́ muó̧póló dapa wosae. Kótóné ama mo doasi tao sere alata, kale Juda meire fake so whi̧ beterepaae dotonó beteretei diaao̧ kisipa yae. Térené take ai so whi̧né wosóló tuȩ́ muaalopó,” yalepó. Atimané Pol-né ai dere fo woseturaalu, atima a̧ taaróló faai yalepó.

30 Ba fo tamo tua̧mó Pol a̧ betere be amatei, dupu deté fóló beterepó. Atétu, a̧ beterepaae wua dere so whi̧ mo fea wisiyóló dape sóró ekei fo dua yalepó. 31 Téturaalu, Kótóné tȩteróló daale ao̧mó mole alaró Tale Yesu Kerisotamoné ala etérópóló diriyóló halaainé daalu yó mótu beterepó. Ama atéró yó mótu betepa, whi̧ mené sesé dere ala inipó.