13
Yesuné whit ke biliterepaae dó faróló yale fo
(Mak 4:1-9, Luk 8:4-8)
1 Atéyale be dȩmótóró Yesu a̧ ai be tua̧mó yó mótu betaletei taaróló, kale doasi wȩi kȩla fókupaae biti̧ derepelepó. 2 Atéró, ai wȩi fókumó so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae bopéróló daae moleteiné a̧ daayaaire tȩ munipa, nuku tua̧paae daane horalepó. 3 Atéru, so whi̧paae du betale fo fea ti fo sale maaté yóló duraalu, “Whi̧ beta̧né o̧la wae kerape ama kutómó terepété kwȩyaai sóró felepó. 4 Atéró, kale whi̧né ama o̧la wae kutómó terepeté kuturaalu, mepaae ke ti tu̧ tómó sókóta yóló mupa, barapené nalepó. 5 Mepaae kerape ti kane tómó dakere haepaae taae durupua yalepó. Atéyale o̧la waeta, mo haepaae derepéni, kane tómó dakere haemó taae derepeleteiné, kale o̧la wae mo hapale holalepó. 6 Téyaletei, mo dirii sukané kale o̧la mo hapale botokole yó salepó. Ti noatepae, ama feleke mo apaae derepénireteinépó. 7 Mepaae kerape, ti kale mu daai ne tua̧mó taae durupua yalepó. Téturaalu, kale o̧la wae dowi mu daai netamo beta̧mó holale tikimó, ai kale dowi nené kale mo o̧la bopée sóró aluralepó. 8 Mepaae kerape ti mo hae wisimó taae durupua yalepó. Atéyale o̧la ti mo wisiyóló holóló, du wisinaale woleyalepó. O̧la wae bi̧li furaalu, yo beta̧ sóró feletei, o̧la u̧lumétepa suraalu ti 100 yorape mepaae 60 yorape ó 30 yorape fa̧anóló sóró walepó. 9 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapa, ti i dere fo bete wisiyóló wosóló kisipa muae,” yalepó.
10 Atéró, ama yó matere whi̧rape wóló a̧paae woseturaalu, “So whi̧paae naao fo salené maaté du betere-a, noatepa de?” yalepó.
11 Ai fo depa ama tokó̧ mótu duraalu, “Ó hepen bemó betere Kótóné ama tȩteróló kaae tare tua̧mó kinóló mole kisipa tiki wisinaale dia̧paaeta meló beteretei, atimapaae ti meló bitini ai ape. 12 Mepaae whi̧ dené kale fo wisitamo sóró tapa, ti ai tómó mepaae kae beleróló melaalopó. Téturaalu, ai whi̧ a̧ mo dekéró muaalo ai ape. Mepaae whi̧ dené kale fo wisi sóró tanitepa, ti ama sawatamo tareteikélé fasó saalo ai ape. 13 Ya̧lo atimapaae fo salené maaté i yó mótu betereteita, ha̧le meipó. I ere fo dokonóturaalu, erapó.
‘Atimané kelené mo kilirutei, me o̧la wisiyóló koló fumipó.
Atimané wosȩ́linékélé wosetu bitutei, bete wisiyóló kisipa mutumipó.’
14 Ai so whi̧ tua̧mó ere alata, Aisaiané asȩyóló muló betere fo dokonóturaalu dapó. Ai asȩre fo i ape.
‘Diaao̧ wosóta yaalotei, fo bete wisiyóló kisipa muaalomeipó.
Diaao̧ kelenée yaalotei, wisiyóló kelaalomeipó.
15 Ti noatepa meipó. Ai so whi̧né hosaa ta̧róo, kelekélé dilikiróo, atimané wosȩ́likélé kinóo erapó.
Ti noa yao̧sóró meipó. Atimané kelené mo bete kolóo, wosȩ́liné wosóló bete kisipa yóo, yao̧sóró erapó.
Ai ala ere so whi̧ atima ȩ beterepaae momó feteóló wapa, ti ya̧lo atima su̧mó wisiranérapó,’ erapó.
16 Téretei, diaao̧ kelenékélé mo wisiyóló kolóo, wosȩ́linékélé fo wisiyóló wosóo yaleteiné, Kótóné dia̧ wisiró beterapóló, hai̧né ai sukutu betere ape. 17 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mo take Kótóné ama ko̧ló whi̧raperó mo donoi alamaaté dere whi̧rapetamo feané mió diaao̧ kilitu betere ala atimané kelenée du betaletei mo kilinipó. Diaao̧ wosetu betere fokélé atima feané wosenée du betaletei, mo wosókélé inipó.
18 I kale o̧la wae ke terepeté kwȩyale whi̧né yale fo sale fo bete i dapa, diaao̧ mo wisiyóló wosae. 19 Mepaae whi̧ de Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole fo wisi wosóló, bete wisiyóló kisipa initere so whi̧ta, ti kale o̧la wae ke tu̧ tua̧mó sókóta yóló mupa, barapené nale kaaeta, ti kale dowi Satan-né atima hosaa tua̧mó muló betere fo wisi tokó̧ sua du beterapó. 20 Kale kane tómó dakere haemó taae derepele o̧la waeta, ti mepaae so whi̧ dené kale fo wisi hapale wosóló, hȩkesetu dere kaaepó. 21 Tépatei kale fo wisi wosóló, ama feleke mo apaae derepéniruraalu, sawa ha̧leke sukamó beteró, su̧sere ala ó me sekȩi ala wapa, ti kale sekȩ́ hapale tétitei dée nóló Talené ama fo wisi erateretei mo ti taalatua dapó. 22 Kale dowi mu daai ne tua̧ dolomó taae durupu yale kaaeta, ti whi̧ me de Kótóné fo wosólótei, i haemó doasi moni sóró néli whi̧ betenée dere alaró whaaliané sukutere alatamota, mo doasi bete mole nisiyóló sya furaalu, Kótóné fo aluróló du wisiyóló ulutimipó. 23 Kale hae wisi bolemó taae derepele o̧la wae kaaeta, ti whi̧ me de Kótóné fo wisiyóló wosóló, kisipa mutere so whi̧ ai ape. Atétere whi̧ta, kale o̧la u̧lumétepa, mepaae 100 mepaae 60 mepaae 30 yorape deyóló fa̧anótu dere kaaepó,” yalepó.
Dowi neró wisi o̧latamopaae dó faróló dere fo
24 Atéró, Yesuné so whi̧paae fo sale fo me kae yóló duraalu, “Ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, i ala dere kaaepó. Whi̧ beta̧né ama kutómó o̧la wae wisi biliyalepó. 25 Atéró biliyóló, so whi̧ fea noke firepaae ama bóe whi̧ wóló, kale o̧la wae ke biliyó mole tikimó dowi nené kekélé terepée daalóló, felepó. 26 Kale o̧la wae holóló du woleyaaire alimó, kale dowi netamo wusuró beta̧mó hopa kelalepó.
27 Atépa, kale kutó diratere whi̧rapené ai kutó talepaae duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao kutómó mo wisi o̧la wae ke maaté biliyaletei, dowi nemo noayóló sokaleé?’ yalepó.
28 Ti fo depa kale kutó talené tokó̧ mótu duraalu, ‘Aita, bóe whi̧né du yalepó,’ depa ama kutó diratere whi̧rapené a̧paae duraalu, ‘Da̧ fóló ai dowi ne tokó̧ farópé nearóé?’ yalepó.
29 Ai fo depa ama duraalu, ‘Meipó. Diaao̧ kale dowi ne tekȩturaalu whit-tamotei tokó̧ falao̧sórópa, ama eró̧póló taalae. 30 Kale whit-tamo wusuró enó̧póló kaae tawóló, o̧la u̧lumétepa sere sukamó yaasepólópó. Atéró o̧la sere sukamóta, ti kale o̧la sere whi̧rapepaae siré kwȩyae depa, dowi nerapepi tokó̧ló si biliraai beta̧paae eróló mulaalopó. Téró kale mo naaire whit maaté siré kwȩyóló beta̧paae yóló, mulatere bepaae mulaalo ai ape,’ ” yalepó.
Yesuné mastard ni keró yist-tamopaae dó faróló yale fo
(Mak 4:30-32, Luk 13:18-19)
31 Atéró, ama atimapaae fo sale fo me yóló duraalu, “Ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, ti beta̧ whi̧né kale mastard niné ke ama kutómó biliyale kaaepó. 32 Ai kale mastard niné keta, mepaae i yó mole niné ke kaae meipó. I niné keta mo beleka̧amaletei huturaalu, ti mepaae kutómó ere nirape fea tȩteróló mo doakale ni ami daatua dapó. Atépa, ai ni tȩirapemó barape daaneta dua dapó,” yalepó.
33 Atéró ama kale dere kaae, fo sale fo me yóló duraalu, “Hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, beta̧ soné flawa o bula duraalu tópuó̧póló bulatere sawa o̧la yist kaaepó. Ai sawa o̧lanétei flawa o bula doasi tóputua dapó,” yalepó.
34 Atéró, Yesuné so whi̧ feapaae yó matere doko̧ fo saletamo touróló yó du betalepó. 35 Ama ai ala du betaleteita, ti Kótóné ko̧ló whi̧rapené yóló muló betere fo dokonóturaalu, du betalepó. Kale fo i ape.
“Take i hae kwia fea kaaraaipatei, kinóló mulaté wóló, mió i alimókélé ha̧le kinóló mole forape fea, ti ya̧lo fo sale fonétóró yó melaalo ai ape,” yalepó.
Kale dowi nepaae dó faróló yale fo bete ha̧kearale fo
36 Téró, ai touró betere so whi̧ fea betó mupatei taaróló, a̧ be dolopaae felepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Kutó tua̧mó dowi ne botokorapó dere fo salené bete da̧paae yó a̧lae,” yalepó.
37 Ai fo depa, ama atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Wisi o̧la wae ke feseketé kotere whi̧ta, ti kale Whi̧né Naalema ai ape. 38 Kale kutóta, ti so whi̧ fea betó mole hae tiki ai ape. Kale o̧la wae ke wisita, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betó mole so whi̧ ai ape. Kale dowi neta, ti dowi Satan-né naale senaale ai ape. 39 Kale dowi ne du biliyale bóe whi̧ta, ti dowi Satan-pó. Kale kutómó ere o̧la u̧lumétepa saaitere sukata, ti kale kemeyaaitere be dȩpó. Kutómó ere o̧la u̧lumétepa sere whi̧rapeta, ti kale ensel-rape ai ape.
40 Kale dowi nerape tokó̧ló sipaae taae fatu dere kaae, take kemetere sukamó atéyaalo ai ape. 41 Atéró, kale Whi̧né Naalemané ama ensel-rape dotonóló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betó mole so whi̧ró dowi ala dere so whi̧tamo hoseké yóló betao̧sóró, ama ensel-rapené tokó̧su deté kwȩyaalopó. 42 Atéró, me whi̧ dowi ala yó̧póló dée nalatere so whi̧ró dowi ala du betere so whi̧tamo si duku betere dolopaae taae deraalopó. Aimó siné duku bitu, doasi wole yóló kaketuraalu, atima serekené atimatei tukó nuku betaalo ai ape. 43 Atima atéró ki̧lipaae ti mo donoyóló betere so whi̧ atimané Aya Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó, suka wisi duraalu dȩ tekée fu dere kaae, dȩ tekée fi so whi̧ betaalopó. Whi̧ me de wosȩ́li daapata, ti i dere fo wosóló bete mo wisiyóló kisipa muae,” yalepó.
Doasi moni sere wisi wisi o̧lapaae dó faróló yale fo
44 Atéró, Yesuné duraalu, “Hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, ti etei ala dere kaaepó. Whi̧ beta̧né ama hae kwiamó doasi moni sere wisi wisi o̧la bupa kikiti koló salepó. Atéró kale o̧la hyó̧ muóló, a̧ bepaae hȩkesetamo felepó. Atéró fóló, ama bemó muó mole o̧la o̧la fea mepaae whi̧tamo dotonóló moni sóró, kale wisi wisi o̧la mole hae tiki ama dupu yalepó.
45 Atére kaae, hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, ti meleke kaae dui o̧la o̧la wisi kekó̧ló keletepa, dotonóló moni sere whi̧né dere kaaepó. 46 Ai kale meleke kaae dui o̧la wisi mupa koló sóró fóló, ama tare o̧la o̧la mo fea dotonóló, ai kale o̧la wisinaale dupu yalepó.”
Ya sere ha̧leke wapaae dó faróló yale fo
47 “Fo sale fo me i ape. Ó hepen bemó betere Tale Kótóné ama tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, mepaae ya siré kotere whi̧rapené ya saairaalu, atimané ha̧leke wa wȩi kulupaae deróló, kae kae yarape sutere kaaepó. 48 Atéró, kale ha̧leke wamó dere yarape taleyaairaalu, ha̧leke wa tukó sóró wȩi fókumó turukwȩ mulóló, taleyóló wisire ya yopaae derótua yóo, doretei ti taae fatua yóo, yalepó. 49-50 Atétu dere kaae, take kemetere sukamókélé, ai ala yaalo ai ape. Kótóné ama ensel-rape wóló, wisi ala du betere so whi̧ taleyóló kaepaae beteróo, dowi ala du betere so whi̧ kaepaae beteróo, yaalopó. Atéró bukótamo yóló, dowi ala du betere so whi̧ta, si duku beterepaae taae deraalopó. Aimó siné duku bitu, atimanétei yale dowi alamópóló doasi wole yóló serekené tukó nuku betaalo ai ape,” yalepó.
51 Téró Yesuné atimapaae duraalu, “Ai yale forape fea diaao̧ wosóló bete wisiyóló kisipa yaleé?” depa, atimané duraalu, “Ȩ́pó,” yalepó.
52 Tétepa Yesuné duraalu, “Moses-né asȩyóló muló betere fo yó mótu betere whi̧rapepaae, Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala i ape yóló, mené yó matepa kisipare whi̧ta, ti be tale kaaepó. Beta̧ be talené ama wisi wisi o̧la muó mole tikimó mió sale kisi o̧lakélé, mo take mole o̧latamo touróló, Talené ala erótu beterapó,” yalepó.
Kótóné ko̧ló whi̧ a̧ ama turuku bemó doi munipóló yale fo
(Mak 6:1-6, Luk 4:16-30)
53 Yesuné ai fo sale forape yó melóló ki̧lipaae a̧ ai be hulua taaróló felepó. 54 Atéró, ama turuku bemó sókó fóló bituraalu, atimané fo wosetere bemó fo kaae sóró yó mótu betalepó. Ama atéró yó matere fomó sirayóló duraalu, “Ai whi̧né kisipa tiki dotoróȩ fale alaró kae kae eratere kelemei alarapetamo-a, né yó matepa du bitutérópó,” yalepó. 55 I naaleta, kale be tȩtere whi̧né naalema hi̧ti meié? Ama hamata Maria ai ape. Kale Jems, Josep, Saimon, Judas, ai whi̧rapeta, ti ama nomarape ai ape. 56 Ama nemarapekélé, da̧tamo i betere ape. Ama doa ai du betere ala feata, momó sóró du bitu dérópóló, a̧tamo dei tuȩ́ mualepó.
57 Atéró, Yesuné a̧tamo dei kisipa mutere ala kolóló, ama atimapaae duraalu, “Be hulua feamóta Kótóné ama ko̧ló whi̧né doi doasi moletei, ama turuku be hulua so whi̧ró ama fake so whi̧tamo tua̧mó, ti doasi doi muni ai ape,” yalepó.
58 Atimané ama dere fo wosóló kisipa tiki tirénireteiné ai be hulua tua̧mó, ama kae kae doasi fotoko̧i kelemei alarape mo dekéró eréni, tóróti eralepó.