1-2 Atéró, Yesuné atimapaae fo sale me kae yóló duraalu, “Kótóné ó hepen bemó tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, beta̧ doasi topo whi̧né ama naalemané so dokotere be dȩmó o̧la deraairaalu, donoróló mulatere kaaepó. 3 Kale whi̧né atéró detere o̧la naai ape yóló ali male so whi̧ dape sene fae yóló, ama kutó diratere whi̧rape dotonaletei, atima hó̧yóló waalomeipó yalepó.

4 Tétepa, ama mepaae kutó diratere whi̧rapemo dotonótu duraalu, ‘I detere o̧la naai ape yóló ali male so whi̧paae i fo yae. Ya̧lo o̧lata taleyóló mulóló, bulmakau hupuró mepaae seraai huputamo dóló turukiyóló mulóo, mepaae o̧la o̧lakélé fea mo su̧mó taleyóló mulóo erapa, ya̧lo naalené so dokotere be dȩmó detere o̧la naai ape yae,’ yalepó.

5 Téyaletei, atima ai dere fo woseni nisiyóló, dapo dapo yóló, me whi̧ ama kutópaae fóo, me whi̧ ti ama yaai tuȩ́ mole alapaae fóo, yalepó. 6 Mepaae feni ha̧le betere whi̧rapené ti ama kutó diratere whi̧rape fokosoi ala yóo, mepaae mo ti dóló sukunóo yalepó. 7 Atétepa, kale doasi topo whi̧ a̧ fopaae buóló ama diki tare whi̧rape u kale whi̧rape dale whi̧rape dóló kemeróo, atimané doasi be huluakélé si biliyóló, torokó̧ fa̧le fae depa atima fóló, si biliyóo yalepó.

8-9 Téró, ama kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, ‘Kale so dokoteremó detere o̧la su̧mó taleyóló muló betepatei, ai o̧la naai ape yale whi̧rape atima i detere o̧la naaire mo su̧nipa taaróló, dia̧ fóló, doasi bepaae fole tu̧ dȩmó ó sawatamo tu̧mó mepaae so whi̧kó keletepa, ti i detere o̧la naai faalopóló dape siré kwȩae,’ yalepó. 10 Atétepa, ama kutó diratere whi̧rape doasi be huluapaae fóló, tu̧tu so whi̧ keketé kwȩyóló, wisi so whi̧ró dowi so whi̧tamo ho̧ko dape siré kwȩyóló, tourale tikimó, be mo ti fa̧ae felepó.

11 Téyaletei, kale doasi topo whi̧ ai o̧la naai wóló betó mole so whi̧ kuapaae fóló kelalemó, whi̧ beta̧ kale so dokotere be dȩmó o̧la naairaalu, derótua dere kuti deró bitinipa kelalepó. 12 Atépa, kale doasi topo whi̧né a̧paae woseturaalu, ‘No-ó, ya̧ so dokotere be dȩmó detere o̧la naai derótua dere kuti derénire noatepa yaleé?’ yóló foné salemó, kale whi̧ haleturaalu, fokélé tekeni, hokomó sókó fi beterepó.

13 Tétepa, kale doasi topo whi̧né ama kutó diratere whi̧paae duraalu, ‘Ai whi̧ belamó diliki dolomó wole du bitu ama serekenétei, a̧ turukóló nuku beteró̧pólópa, hó naase dokóló taae derae,’ yalepó. 14 Ti noatepae, so whi̧ mo turó ape yaletei, tóróti sokósu yale so whi̧maaté wóló beterapó,” yalepó.

15 Téró, kale Farisi whi̧rape fóló, Yesuné ama dere fomó a̧ só deraai dapóló, fo dokóló mulalepó. 16 Atéró, atimané yó matere whi̧raperó Herot-né fo eratere whi̧rapetamo Yesu beterepaae dotonóló, atimané a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ beta̧ mo fomaaté yó mótu bituraalu, Kótóné ama kisipa mole ala ó yóló muló betere fo mo sya fóló erótu beteretei, da̧né kisiparapó. Ti noatepae, naao fo yó móturaalu doasi doi mole so whi̧ kolóló ya̧ wini, doasi doi mole so whi̧paaekélé, doi muni belei sókó deóló betere so whi̧paaekélé, mo beta̧ kaae alatóró erótu beterapó. 17 Sisapaae takis moni matere ala wisirépé, dore? Ti naao noa kisipa mute?” yalepó. 18 Ai fo yaletei, atima dowi kisipa muturaalu, Yesuné a̧ só deraai tu̧ kikitu betere ala kolóló, atimapaae duraalu, “Dorutei tó tikiné ha̧le siki̧li du betere whi̧rape-ó, noatepa diaao̧ ȩ só deraai tu̧ kikitu bitu de? 19-20 Térapa dia̧né takis melótua dere moni ya̧lo kelaalopa sóró ape,” yalepó. Tétepa, atimané a̧ beterepaae beta̧ denarias moni sóró wapa, ama atimapaae woseturaalu, “I asoró i mole doitamo-a, né?” yalepó.

21 Ai fo depa, atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Aita Sisanépó,” yalepó. Tétepa, ama atimapaae duraalu, “Sisané o̧lapa ti Sisapaaetóró melae. Kótóné o̧lapa, ti Kótópaaetóró melae,” yalepó.

22 Yesuné atéró dere fo woseturaalu, “Haió!” yóló sirayóló, atima a̧ taaróló felepó.

23 Atéyale be dȩtamotóróti mepaae Sadyusi whi̧rape Yesupaae beta̧ fo wosaai dapóló walepó. Ti ai Sadyusi whi̧rape atima kisipanéta, suka̧le so whi̧ momó kae kepaayaalo meipó dua dapó. 24 Atétere whi̧rapené Yesupaae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, Moses-né da̧paae etei fo yóló muló beterapó. ‘Whi̧ beta̧ naale senaale deni, ha̧le beteró sukutepa, ti so wulia nomané dokóló naalekó detepa, ti noma betale sirimó, ai naale beteró̧pólópó,’ erapó. 25 Téró, wȩikeró nomarape da̧tamo betalepó. Téru, topo whi̧ a̧ beta̧ so dokaletei, naale senaale dini, ha̧le beteró kale whi̧ sinitepa, kale so wulia ama noma me whi̧némo dokalepó. 26 Téyaletei, ai kale whi̧kélé naale senaale dini, noma yale kaaetóró ha̧le suka̧lepó. Atétepa, kale so wulia me whi̧némo dokalemó, ai whi̧nékélé naale senaale dini, ha̧le suka̧lepó. Mepaae dou̧ró nomarapekélé atérótóró sisiraae felepó. 27 Nalo mo kemerótu, kale sokélé sinalepó. 28 Téyalepa, mió kale sinale whi̧rape kepaayóló betaaire sukamó, kale wȩikeró nomarapekó mé whi̧né ai kale so dokaaloé? Ti noatepae, aita nomarape doko̧ feané dokoté wale sopó,” yalepó.

29 Ti fo depa, Yesuné duraalu, “Diaao̧ ai mutu betere kisipata, kale asȩmó yóló muló betere foró Kótóné doasi bole fotoko̧tamo wisiyóló kisipani, ha̧sókó furaalu du beterapó. 30 Kale sinale whi̧rape momó kepaayóló betaaire sukamó whi̧kélé so dokóo, sokélé whi̧tamo fóo ini, ó hepen bemó betere ensel-rape kaae betaalo ai ape. 31-32 Kale sinale whi̧rape atéró kepaayóló betaalopóló, Kótóné dia̧paae asȩmó ere fo dosa̧ayóló kisipanié? Téró ama duraalu, ‘Ȩta, Abraham, Aisak, Jekop-sépi atimané Kótópó,’ yalepó. Ti ai suka̧le so whi̧ mo ti alu wua̧sóró ti i dosa̧ayale so whi̧rape tȩteróló kaae tare Kótópó fo wua̧meipó. Ti a̧ta, mió i betó mole so whi̧ró take sukó̧ló kepaayóló betó mole so whi̧tamo tȩteróló kaae tare Kótópó,” yalepó.

33 Tétepa, so whi̧ feané ai dere fo woseturaalu, haió! yóló sirayalepó.

34 Téró etéyalepó. Yesuné kale Sadyusi whi̧rapené wosetere fo mo donotóró tokó̧ matepa, kale Farisi whi̧rape, atima beta̧paae touróló atimasisi fo kȩlaaralepó. 35-36 Atéró, Moses-né asȩre fo yó matere kisipa tiki fosó fosóre whi̧ beta̧né a̧ ka̧ae kelaai su̧ sóró woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, kale yóló muló betere foné i ala yae ere doasi topo fo-a, mé foé?” yalepó.

37 Ai fo depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Naao Talepaae yaala sókó fóló, hȩkesené sinitere alata, naao hosaa bete turónékélé, naao kepe bete turónékélé, naao kisipa tiki bete turónékélé, yaala sókó fu betae. 38 Ti ai alata, ama folosóró yae yóló muló betere mo doa topo ala ai ape. 39 Ai ki̧lipaae me tamo dakoróló yae yóló muló betere mo doasi topo fo i ape. Naaotei ya̧ yaala sókó fóló hȩkesené sukutu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé atéró yaala sókó fu betae. 40 Kale yae yóló muló betere forape fearó Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧rapetamoné ere fota, ti i doasi topo fo tamo tómó beleró beterapó,” yalepó.

41-42 Atéró, kale Farisi whi̧rape beta̧paae toura̧le wóló betó mupa, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso-a, né naalemaé?” yóló wosetepa, atimané tokó̧ mótu duraalu, “Depit-né deté wale whi̧né deale naalepó,” yalepó.

43-44 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Kale Dȩi Kepe Wisiné Depit fotoko̧ratepa, Depit-né a̧paae Tale-ó ere fo-a, me whi̧né ama deale naalené deté fele naalepaaetei Tale-ó fo dua de? Té dumitei, Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa Depit-né a̧paae Tale-ó fo asȩyóló i muló betere ape. Ai fota i ape.