14
Prropetzan Bóktan akó Umul-kók Bóktan
E arüngi bütaninam yabiób ⌊moboküpdü ubi⌋ amtyanóm ngibürr pamkolpamdó akó yabü wirri ubi ki yarilün Godón Samuan ⌊gyaur kla⌋ azebóm. Yabü wirrian ubi igó gyaur klamdó ki yarilün, prropetzan bóktanóm. Zitülkus módóga, umul-kók bóktane nótó bóktanda, wa pamkolpamdó koke bóktanda a wa Godka bóktanda, zitülkus darrü olom babula ene bóktanan ⌊küp nótó apadóda⌋; wa kwindü anikürrün bóktan bóktanda Godón Samuan tangbamtindügab. A prropetzan nótó bóktanda, wa pamkolpamdó bóktanda ibü amkoman bangun dódórr ainüm, ibü arüng bütanóm, akó ibü zao-zao ainüm. Wa nótó bóktanda umul-kók bóktane, wa tóba amkoman bangun dódórr ainda, a prropetzan nótó bóktanda, wa sos pamkolpamab amkoman bangun dódórr ainda. Kürü ubia e blamana umul-kók bóktane bóktan kwarilo, a kürü wirri ubia e prropetzan bóktan kwarilo. Prropetzan nótó bóktanda wirriana oyakagab umul-kók bóktane nótó bóktanda, kókó wa ne ene umul-kók bóktan nóma müsirrga ine, da ene igósüm sos pamkolpamab amkoman banguna dódórr baine.
Da ⌊zonaretal⌋, ka ne yabüka nóma tamo akó ka ne umul-kók bóktane nóma bóktan namulo, ka yabü koke tangbólean namulo. Ka sab wata yabü tangbólean namulo, ka yabüka ne igó elklaza nóma simarruo igó, darrü anikürrün bóktan, God kürüka ne poko okaka simzazilürr, ó ngibürr umul ó prropetan bóktan ó umulbain bóktan. Ene inzana igó arról-koke elklaza, gógóram ne elklaza tólbaeldako, tatarror ó darrumbirrózan ne klamko. Darrü olom ne gaodó koke nóma yarile darrpan-darrpan gyagüp amzyatóm, wa kubó ia umul baine igó, i laró apuldako tatarrordó ó darrumbirródü? Akó mobolzan klama* mobolzan kla, Mórrke-mórrke módóga: trumpet. ne kakalande koke nóma bóktóne, ia gazirr pam kubó umul yarile, wa elklaza ki tólbaele gazirrüm? Koke. Akó ene dadanzana yabüka. E ne igó bóktan opor nóma bóktórre, darrü oloma küp koke ne umul baine, wa kubó ia umul baine e laróbóka apóndakla? E kubó wata wórdü bóktan kwarilo. 10 Amkoman, abün-abün bóktanako ini tüpdü, akó blaman bóktanab küp asiko. 11 A ka ne umul-kók nóma namulo darrü pama laró bóktane ikikda, ka mogob pamzanla ene pamdó nótó ikikda, akó wa mogob pamzana kürüka. 12 Ene ta inzana yabüka, e nóma kwób bazendakla Godón ⌊ótókóm⌋. Zitülkus yabü wirri ubia Godón Samuan gyaur kla azebóm, da e arüngi bütaninam kómal tómbapónóm ene gyaur klame, sosan pamkolpamab amkoman bangun ne klama dódórr ainda.
13 We ngarkwatódó, umul-kók bóktane nótó bóktanda, wa tóre ki eko Godka oya gaodó ainüm ene bóktan müsirrga ainüm. 14 Zitülkus módóga, ka ne umul-kók bóktane tóre nóma eko-o, kürü samua tóreda, a kürü gyagüpitótókan küp babulana. 15 Da ka laró tónggapono? Ka sab Godka tóre eko-o kólba samu-i, a ka ta sab Godka tóre eko-o kólba gyagüpitótóke; ka sab wórr ato-o kólba samu-i, a ka ta sab wórr ato-o kólba gyagüpitótóke. 16 E ne Godón nóma agür kwarilo wata yabiób samu-i, ene bóktanan küp koke nidi ipüdórre, ia i sab bóktórre igó, “Amen, inzan ki yarilün” e Godón eso nóma ekyerre? Koke, zitülkus i umul-kók kwarile e laró poko ekorre. 17 E ne tóre nóma ekorre yabiób samu-i, e morroal eso akyan tóre ekorre, a inzan kwata e darrü oloman amkoman bangun koke dódórr irre.
18 Ka Godón eso akyandóla wagó, ka yabükagab bórrgrratórrónla umul-kók bóktane bóktande. 19 A sosan pamkolpamab kwób bazendó, kürü wirri ubia 5 bóktan opor bóktanóm kürü gyagüpitótóke ngibürr pamkolpam umul bainüm. A igó koke, 10,000 bóktan opor bóktanóm darrü umul-kók bóktane, i umul koke ne küpko.
20 Zonaretal, e wata bólenam gyagüpi tótókóm kari olmalazan gyagüpi tótókdako. Anda, e gabal olmalzan kwarilo, kolae tómbapón-gum, a e ma wata inzan gyagüpi tótók kwarilo, byarrmarr kolpamazan gyagüpi tótókdako. 21 Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,
“Lod God inzan bóktanda wagó, ‘Enana ka sab ini pamkolpamdó bóktalo
mogob pamab bóktane akó mogob pamab uliti,
i sab kürü bóktan koke arrkrru kwarile.’ ”
22 Da módóga, umul-kók bóktan timama timam, ene aprrapórr igó timama, amtyanóm God asine ene pokodó, da ene pokoa amkoman bangun-koke kolpam umul-umulan ngitanda, i Godón gum ki koralón. amkoman bangun-koke kolpamdó, a wa timam kokea amkoman bangun kolpamdó; prropetan bóktan amkoman bangun kolpamabküma, a amkoman bangun-koke kolpamabkü kokea. 23 Da aprrapórr blaman amkoman bangun pamkolpama sab darrpan pokodó kwób tóbazele akó blamana umul-kók bóktane bóktan kwarile. Akó ngibürr kolpama aprrapórr kugupidü tübarrbüle, umul-kók bóktanankwata umul-kók nidipko ó amkoman bangun-koke nidipko. Ia i inzan kubó koke bóktan kwarile igó, e gonggoakla? 24 A blaman pamkolpama aprrapórr prropetzan bóktórre. Akó darrü amkoman bangun-koke pama aprrapórr tübangrine, ó darrü pama, umul-kók bóktanankwata umul-kók nótóke. Pamkolpamab bóktana kubó oyaka pupo ine wagó, wa kolae tonarr pama akó ibü bóktana kubó oya zaz ine. 25 Akó oya moboküpdü anikürrün gyagüpitótók kubó pulkaka bairrün kwarile oyaka. Da wa kubó wakósingül nülkamüle akó obzek tüpdü ingrine, akó Godón ótók yarile bóktande wagó, “Amkoman, God yóni yabü aodó!”
Mi Godón Morroal Tonarre Ki Ótók Kwarila
26 Da zonaretal, ka laró poko bóktono? E nóma kwób bazendakla Godón ótókóm, yabü blamanab darrü kla asine: darrü wórr, umulbain bóktan, anikürrün bóktan God ne poko okaka simzazilürr, umul-kók bóktane bóktan, ó umul-kók bóktan müsirrga ain bóktan. Blaman ini elklaza ki tómbapónónóm sosan pamkolpamab amkoman bangun dódórr ainüm. 27 Darrü oloma ne umul-kók bóktane nóma bóktóne, wata nis ó aüda ki bóktónónóm. I blamana darrpanóm koke bóktórre akó darrüpa ibü bóktan ki müsirrga yó. 28 Umul-kók bóktan müsirrga ain olom ne babul nóma yarile, umul-kók bóktane nótó bóktanda piküp ki yarile sos kwób bazen pokodó. Wa tóbananka ki bóktan yarile akó Godka. 29 Nis ó aüd prropeta ki bóktónónóm, akó ngibürra ibü bóktan ki nómzyetónóm. 30 A God ne darrü anikürrün bóktan nóma okaka imzazile oyaka, nótó mórranda, ngaen-gógópan bóktan oloma ki piküp bain. 31 Inzan kwata, e darrpan-darrpana kubó bóktórre prropetzan, igósüm ene bóktana blaman pamkolpam umul nirre akó arüng nütürre. 32 Prropeta tibiób samu balngomóldako, igósidi i gaodómako tibiób bóktan balngomólóm. 33 Zitülkus módóga, God wa Goda noan ubie paud asi yarile, akó oya ubi kokea, e blamana darrpanóm bóktórre.
Enezana Godón pamkolpamab blaman sosdó, 34 kol piküp ki kwarile kwób bazendó. Zitülkus módóga, ibü koke ok bainda bóktanóm, a i pamab tangdó kwarile, Mosesón gidazan bóktanda. 35 Ibü ubia darrü pokobóka umul bainüm, i tibiób morwal ki nümtirre müótüdü. Zitülkus módóga, ene büód tonarra kolan bóktanóm sos kwób bazendó.
36 Godón bóktana ia yabükagab bopwanórr? Ó e wata módógakla Godón bóktan nidi ipüdóp, akó ngibürr kolpam koke? Koke! 37 Darrü oloma nóma gyagüpi tótókda wagó, wa prropeta o oya Samuan gyaur kla asine, wa ki emzyat wagó, ka yabüka ne poko wialómdóla, ene Lodón gida bóktan poko-e. 38 Wa ne koke nóma emzyete, God oya sab koke emzyete. God oya sab koke emzyete: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, inzan angrirrüna wagó, oya koke ki emzyetórre.
39 Da módóga, kürü zonaretal, yabü wirri ubi ki yarilün prropetzan bóktanóm, a e kolpam koke nólerre umul-kók bóktane bóktanóm. 40 A e blaman elklaza morroal akó ⌊dümdüm tonarre⌋ tólbaelórre.

*14:8 mobolzan kla, Mórrke-mórrke módóga: trumpet.

14:22 timam, ene aprrapórr igó timama, amtyanóm God asine ene pokodó, da ene pokoa amkoman bangun-koke kolpam umul-umulan ngitanda, i Godón gum ki koralón.

14:38 God oya sab koke emzyete: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, inzan angrirrüna wagó, oya koke ki emzyetórre.