Morroal Bóktan Yesunkwata
Zon
Ne Bóktan Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Zon wa darrü Yesun umulbain olom yarilürr. Wa tóba ngi kokean ngiblianda, a wa tóba inzan ngiblianda wagó, “Yesun ⌊moboküpdü ubi⌋ neanka yarilürr,” (13:23) zitülkus wa Yesun moboküpdü gódam yarilürr.
Ini Zonón peba Yesun okaka amzazilda wagó, wa Godón Bóktane, nótó “pamakanóm bainürr, da mibü aodó ngyaben yarilürr” (1:14). Ini Morroal Bóktan peba wialómórr ugósüm oya peba atang pamkolpama ki amkoman yangurre wagó, Yesu wa Godón Olome, Zidbain Olom, Godón ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ngarkwatódó. Akó ibü sab ⌊ngarkwat-koke arról⌋ asi yarile ibü amkoman bangunanme (20:31).
Ini peban ngaen-gógópan pokoa darrpan-darrpan ⌊arüng tonarrankwata⌋ bóktanda. Ini arüng tonarra amtyandako, Yesu Godón Olome, Zidbain Olom, Godón alkamül-koke bóktan ngarkwatódó. Darrü pokoa bóktanda wagó, ngibürr pamkolpama Yesun mamoan pamkolpamóm bainóp, ngibürra ma dakla oyaka bóka bamgün kwarilürr akó aibóka bangón kwarilürr Yesun amkoman angunüm. Sapta 13-17 igó poko wialómórróna, Yesu ne poko bóktan yarilürr tóba umulbain olmaldó dómdóm irrüb, oya ne irrüb amigóp. Dómdóm pokoa Yesun büdülankwata bóktanda, tóba arsümülankwata bóktanda, akó bóktanda wagó, wa ene kakóm, ia pupo bainürr tóba umulbain olmaldó.
Darrü wirri kla ini pebadó módóga: God ngarkwat-koke arról akyanda Yesu Kerrisokama ibüka, nidi amkoman angundako wagó, Yesu wa kwata Godka, amkoman bóktana, akó arróla.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Bóktan Opora pamakanóm bainürr 1:1-8
B. Zon Baptaes Bain Paman akó Yesun ngaen-gógópan umulbain olmal 1:9-51
C. Yesun zaget panzedó 2:1–12:50
D. Yesun dómdóm ngürrako Zerrusalemóm akó minggüpanan basirrdü 13:1–17:26
E. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp 18:1–19:42
F. God Yesun irsümülürr büdüldügab akó Yesu pupo tübyónürr tóba umulbain olmaldó 20:1-31
G. Yesu akó pupo tübyónürr tóba umulbain olmaldó Galili prrobinsdü 21:1-25
1
Bóktan Opora Pamakanóm Bainürr
1 Ngaen bwób zitüldü, wata Bóktan Opor yarilürr, God tüp a pülpül solodó tónzapónórr. Bóktan Opor Godka asi yarilürr, akó wa tüób God yarilürr. 2 Wa asi yarilürr ngaen bwób zitüldü Godkü. 3 God blaman kla Bóktan Opordóma tómbapónórr. Wa ne babul nóma ki yaril, darrü klama kokean ki tómbapóne. 4 Wa arról zitülkus yarilürr, akó ene arról, zyón yarilürr pamkolpamabkü. 5 Zyóna tümündü ongang bapónda. A tümüna ene zyón kokean emzyatórr.* Aprrapórr ini bóktanan darrü küp módóga: A tümüna ene zyón kokean itamünürr.
6 Da darrü pama tamórr, God noan zirrsapónórr, ngi Zon. 7 Ene oloma tamórr pamkolpamdó büdrratóm ene zyónankwata. I blamana ki barrkrrue, igósüm zyón amkoman ki yangurre. 8 Zon tüób zyón koke yarilürr, a wa zyónankwata büzazilüm tamórr. 9 Ene amkoman zyón, blaman pamkolpam zyón nótó aliónda, wa tüpdü tótókda.
10 Bóktan Opor ini tüpdü asi yarilürr. Ini tüpa oyakama tómbapónórr, a ini tüpa ma oya kokean emzyatórr. 11 Wa tóba bwóbdü tamórr: a tóbanan pamkolpama ma oya koke ipüdóp. 12 A oya nidi ipüdóp akó amkoman yangunóp, da wa ibü dümdüm nókyenóp Godón simanal akó ópal olmalóm bainüm. 13 I Godón olmalóm pamakan óedógab akó ubidügab koke bainóp, pam a kol olmalzan basendamli. A i Godón tóba ubi ngarkwatódó tóbabótórr.
14 Bóktan Opora pamakanóm bainürr, da mibü aodó ngyaben yarilürr. Mi oya ⌊wirri kómal zyón⌋ esenóp, Aba tóba darrpanan moboküpdü Olom ne kla ekyanórr. Oya ⌊gail tonarr⌋ akó amkoman bóktan kari koke namülnürri.
15 Zon oyakwata adrrat yarilürr. Wa wirri arüngi igó bóktanórr pamkolpamdó wagó, “Ene olom módóga, ka noanbóka apón namülnürrü wagó, ‘Kürü solkwat sab nótó tame, kürükagabi kari kokea, zitülkus wa ngaen-gógópan amtómólórrón pama, a kótó koke.’ ”
16 Oya ngarkwat-koke gail tonarr asine, da wa mibü blaman bobarrzan metat gail tonarr we aliónda. 17 God Moseskama gida nókyenóp.† God Moseskama ne gida nókyenóp, da ini pebadómako: Bwób Zitül, Bazeb Tonarr, Lebitikus, Bótang Peba, akó Duterronomi. A gail tonarr akó amkoman bóktana wa Yesu Kerrisokama turrürri. 18 Darrü pama Godón kokean esenórr ilküpi, wata tóba darrpanan olom Yesu. Wa tüób Gode, akó wa Aban nólgópdóma; mibü Godónbóka wata umul-umulan ngititinóp.
Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Paman Bóktan
(Metyu 3:1-12; Mak 1:1-8; Luk 3:1-18)
19 Zu wirri ngi pama Zerrusalem wirri basirrdügab ngibürr ⌊prrist⌋ akó Libae‡ Libae darrü zitül yarilürr Isrraelóm. Ene zitülan pam ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ zaget zitül kwarilürr. Ibü zaget we kla koralórr: Godón Gyabi Müótüdü zaget elklaza ngabkan akó ⌊altadó⌋ ne kla amsel koralórr. zitül pam zirrnapónóp Zonka, oya amtinüm wagó, “Ia ma nótókla?”
20 Wa kokean bangónórr ibüka bóktan alkomólóm; wa ibüka panzeana pupo bainürr wagó, “Ka ene ⌊Kerriso⌋ kokela.”
21 I akó imtinóp wagó, “Da ia ma nótókla? Da ma ia Ilaeza?”
Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Ilaeza kokela.”
I akó oya imtinóp wagó, “Da ma ia ene ⌊Prropetla⌋?”§ ⌊Zu pamkolpama⌋ igó gyagüpitótók kwarilürr: ini tüpan ngyaben tonarra sab nóma blakónóm kain yarile, darrü wirri Prropeta tame Godón bóktan büdrratóm pamkolpamdó. Duterronomi 18:15, 18; Malakae 4:5
Zon bóktan yalkomólórr wagó, “Koke.”
22 Da i oya akó imtinóp wagó, “Ma ia nótókla? Ki kubó ene küp bóktan yalkomórre kibü nidi zirrtapórre. Ma mobabóka ia namulo?”
23 Zon ibüka bóktan poko yalkomólórr, prropet Aesaya ne poko bóktanórr wagó,
“Ka módógla, ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ nótó taegwarrdóla wagó,
‘Kwat dümdüm alótam ⌊Lodón⌋ tótókóm.’ ” Aesaya 40:3
24 ⌊Parrisia⌋ ngibürr pam zirrnapónóp tibiób aodógab. 25 Ene pama Zonón imtinóp wagó, “Da ma ne ene Kerriso o Ilaeza o ene Prropet koke nóma namulo, ma wa pamkolpam iade ⌊baptaes baindóla⌋?”
26 Zon ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka nae-e baptaes baindóla, a yabü aodó darrüpa we zamngólda, e umul kokeakla ene nótóke. 27 Wa kürü solkwat tótókda. Ka ta ngarkwatódó kokela oya wapórdó bamel kla sye agom.”* Ini bóktanan küp módóga: Yesu wa wirri yarilürr Zonkagab, da Zon tóba igó ngabkanórr wagó, “Ka ta gaodó kokela ene karian zaget tónggapónóm Yesuka.”
28 Ini tórrmen tulmila Betanim† Ini Betani aprrapórr Zodan tobarrdó darrü bwób ngi yarilürr. Darrü Betani ma wirri basirr yarilürr, Zerrusalem minggüpanan, Merri, Marrta, akó Lazarrus ne ngyaben kwarilürr (11:1). tómbapónóp, Zodan tobarr dakla dorrodó, abüsa nólgabi banikda. Zon pamkolpam ene we baptaes bain yarilürr.
Godón ⌊Sip⌋ Kupo
29 Darrü ngürr Zon Yesun tóbaka tótókde esenórr, da bóktanórr wagó, “Ngakónam, Godón Sip Kupo‡ Zon Yesun sip kupobóka igósidi ngilianda, oya sab krrosdó emngyerre pamkolpamab kolae tonarr barrgonóm.! Ini tüpan kolae tonarr sab wató amóne. 30 Ene olom módóga, ka noanbóka apón namülnürrü wagó, ‘Kürü solkwat pama tótókda. Wa kürükagabi kari kokea, zitülkus wa ngaen-gógópan amtómólórrón pama, a kótó koke.’ 31 Ngaen-gógópan ka ta oyabóka umul-kók namülnürrü, wa tai nótóke. Ka wa nae-e baptaes bainüm tamórró, we zitülkusdü, Isrrael pamkolpam oyakwata umul-umulan ngibtanóm!”
32 Zon ibüka bóktanórr wa ne kla esenórr wagó, “Ka Godón Samu eserró kwitümgabi abindi, oya kwitüdü amngyelde nurre póyae buli, da metat we bainürr. 33 Ka tai ugón oyabóka umul-kók namülnürrü igó, wa tai nótó yarilürr, a God, kürü nótó zirrkapónórr nae-e baptaes bainüm, kürübóka wagó, ‘Godón Samua sab kwitümgabi tame. Ngón ngagónóm noaka tómngyele, da ene olom módóga: Godón Samu-i baptaes bain pam.’ 34 Ka eserró ene pokoa nóma tómbapónórr, da ka wa igó namulo, wa Godón Olome.”
Yesun Ngaen-gógópan Umulbain Olmal
35 Darrü ngürr Zon wata tóba nis umulbain olom nispükü zamngól yarilürr dadan pokodó, Zodan tobarr kabedó. 36 Wa Yesun esenórr, ibü nóma nórrgrratlórr, da bóktanórr wagó, “Ngankónam, ene Godón Sip Kupo!”
37 Da umulbain olom nisa oya arrkrrurri wa nóma bóktanórr ene poko, da Yesuka we akyarri. 38 Yesu kakóm tübyalüngürr, ibü nósenórr oya mamoande. Wa ibü nümtinürr wagó, “E ia laró amkündamli?”
I oyaka bóktan yalkomórri wagó, “Rrabi, ma ia nubó ngyabendóla?” (Rrabi, oya küp módóga: Umulbain Pam.)
39 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Turram asenóm.” Simam abüs küp ugón tokomdó yarilürr, da i we ogobórr. Wa ibü nómtyenóp wa ne ngyaben yarilürr. Ene ngürr poko usakü we amanikóp.
40 Ene olom darrü Endrru yarilürr, Saemon Pitan§ Pita, Grrik bóktane oya küp módóga: Wirri Ingülküp. narezoret, Zonón bóktan nidi arrkrrurri akó Yesuka nidi akyarri. 41 Dümdüman ene kakóm, Endrru tóba narezoret we esenórr, Saemonón, da oya we izazilürr wagó, “Ki ene Mesayan kuri eserre!” (Mesaya, oya küp módóga: ⌊Kerriso⌋.) 42 Da wa Saemonón Yesuka we idódürr.
Yesu oya nóma esenórr, oyabóka wagó, “Marü ngi Saemone, Zonón olom. Da marü sab ngimlianórre Sipasbóka.” (Sipas akó Pita, ibü küp darrpan módóga: ingülküp.)
Yesu, Pilip akó Natana-el, Ibü Nginaunürr
43 Darrü ngürr Yesu Galili prrobinsdü tótókóm gyagüpitótók esenórr. Da i Pilipdi nóma baserri, oyabóka wagó, “Kürüka tókya!” 44 Pilip Betsaeda wirri basirr pam yarilürr. Endrru akó Pita ta we basirr pam nis namülnürri. 45 Pilip Natana-eldi baserri, da oya izazilürr wagó, “Ki ene pam kuri eserre, Moses noanbóka wialómórr Gida Pebadó, akó ngaen prropeta ta noanbóka wialómóp. Wa Yesue, Zosepón olom, Nazarret wirri basirr olom!”
46 Natana-el oya imtinürr wagó, “Ia darrü morroal klama sab tame Nazarret basirrdügabi?”
Pilip oyabóka wagó, “Da yao, asenóm tam!”
47 Yesu Natana-elón nóma esenórr tóbaka tótókde, oyakwata bóktanórr wagó, “Ngakónam, amkoman Isrrael pam yóni! Oyaka obae tiz babulana!”
48 Natana-el Yesunbóka wagó, “Ma kürübóka ia umulbaina?”
Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Pilip marü solodó ngimaune, a ka wa marü ngaen-gógópan móserró, ene ⌊pig⌋ nugup murrdü mórrande.”
49 Natana-el Yesunbóka wagó, “Umulbain Pam, ma Godón Olomla! Ma Isrrael pamkolpamab Kingla!”
50 Yesu wagó, “Da ia ma kürü amkoman kuri kanguna, zitülkus ka marü igó mila, ka marü móserró ene pig nugup murrdü mórrande? Ini wa kari-kari yaril, a ma sab wirrian tórrmen tulmil nósenónómo!” 51 Akó wa ibüka bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e sab pülpül esenane tapabakudi, akó Godón ⌊anerru⌋ nósenane kwitüm angürdi akó tüpdü abindi kürü bübana, Pamkolpamab Olom nótókla!”* Ini Yesun bóktanan küp módóga: Yesu wa batazana, kasilüm tüpdügab ama pülpüldü, akó pülpüldügab ama tüp. Wa pam a God, ibü aodóma. Bwób Zitül 28:12
*1:5 Aprrapórr ini bóktanan darrü küp módóga: A tümüna ene zyón kokean itamünürr.
†1:17 God Moseskama ne gida nókyenóp, da ini pebadómako: Bwób Zitül, Bazeb Tonarr, Lebitikus, Bótang Peba, akó Duterronomi.
‡1:19 Libae darrü zitül yarilürr Isrraelóm. Ene zitülan pam ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ zaget zitül kwarilürr. Ibü zaget we kla koralórr: Godón Gyabi Müótüdü zaget elklaza ngabkan akó ⌊altadó⌋ ne kla amsel koralórr.
§1:21 ⌊Zu pamkolpama⌋ igó gyagüpitótók kwarilürr: ini tüpan ngyaben tonarra sab nóma blakónóm kain yarile, darrü wirri Prropeta tame Godón bóktan büdrratóm pamkolpamdó.
1:21 Duterronomi 18:15, 18; Malakae 4:5
1:23 Aesaya 40:3
*1:27 Ini bóktanan küp módóga: Yesu wa wirri yarilürr Zonkagab, da Zon tóba igó ngabkanórr wagó, “Ka ta gaodó kokela ene karian zaget tónggapónóm Yesuka.”
†1:28 Ini Betani aprrapórr Zodan tobarrdó darrü bwób ngi yarilürr. Darrü Betani ma wirri basirr yarilürr, Zerrusalem minggüpanan, Merri, Marrta, akó Lazarrus ne ngyaben kwarilürr (11:1).
‡1:29 Zon Yesun sip kupobóka igósidi ngilianda, oya sab krrosdó emngyerre pamkolpamab kolae tonarr barrgonóm.
§1:40 Pita, Grrik bóktane oya küp módóga: Wirri Ingülküp.
*1:51 Ini Yesun bóktanan küp módóga: Yesu wa batazana, kasilüm tüpdügab ama pülpüldü, akó pülpüldügab ama tüp. Wa pam a God, ibü aodóma.