10
A pusztai vándorlás intő példája
1 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan felhő alatt voltak, és mindnyájan tengeren mentek át, 2 és mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben, 3 és mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették, 4 és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert ittak a lelki kősziklából, amely követte őket. Ez a kőszikla pedig Krisztus volt. 5 De azoknak többségét nem kedvelte Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában.
6 Ezek példák számunkra, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, ahogy azok kívánták. 7 Bálványimádók se legyetek, ahogy azok közül némelyek, amint meg van írva: „Leült a nép enni, inni, és felkelt játszani“. 8 Ne is paráználkodjunk, ahogy azok közül némelyek paráználkodtak, és elestek egy nap huszonháromezren. 9 Krisztust se kísértsük, ahogy azok közül kísértették némelyek, és elvesztek a kígyóktól. 10 Ne is zúgolódjatok, ahogy azok közül zúgolódtak némelyek, és elvesztek a pusztító (angyal) által.
11 Mindezek példaképpen estek rajtuk, de a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az idők vége elérkezett. 12 Azért aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék. 13 Nem egyéb csak emberi kísértés esett rajtatok, de hű az Isten, aki nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni, sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja majd, hogy elviselhessétek.
Az úrvacsora és a bálványáldozat
14 Ezért, szeretteim, kerüljétek a bálványimádást. 15 Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti magatok, amit mondok. 16 A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e? 17 Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan, mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.
18 Nézzétek a test szerint való Izraelt! Akik az áldozatot eszik, nincsenek-e közösségben az oltárral? 19 Mit mondok tehát? Talán azt, hogy a bálvány vagy a bálványáldozat ér valamit? 20 Éppen ellenkezőleg: amit a pogányok áldoznak, az ördögöknek áldozzák és nem Istennek, én pedig nem akarom, hogy az ördögökkel legyetek közösségben. 21 Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát. Nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei! 22 Vagy haragra ingereljük az Urat? Vagy erősebbek vagyunk nála?
23 Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. 24 Senki se keresse a maga előnyét, hanem ki-ki a másét 25 Mindent megehettek, amit a mészárszékben árulnak, semmit sem kérdezősködve lelkiismereti okokból. 26 „Az Úré a föld és annak teljessége!“
27 Ha pedig valaki a hitetlenek közül meghív titeket, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek hoznak, és ne kérdezősködjetek lelkiismereti okokból. 28 De ha valaki ezt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús“, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt. 29 De nem a te lelkiismeretedre célzok, hanem az övére. Az én szabadságomat miért ítélje meg más lelkiismerete? 30 Ha pedig én hálaadással élek vele, miért ítélnek meg azért, amiért én hálát adok?
31 Tehát akár esztek, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent az Isten dicsőségére tegyetek. 32 Ne botránkoztassátok meg se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét. 33 Ahogyan én is mindenkinek kedvében járok, nem keresve a magam hasznát, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.