1 Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudva azt, hogy súlyosabb ítéletben lesz részük. 2 Mert mindnyájan sokat vétkezünk. De ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, képes egész testét is megzabolázni.

3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányítjuk. 4 Íme a hajókat is, bármily nagyok is, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy igen kicsi kormányrúd mégis oda irányítja, ahová a kormányos akarja. 5 A nyelv is kicsiny testrész ugyan, de nagyra tartja magát. Íme egy csekély tűz, milyen nagy erdőt felgyújt. 6 A nyelv is tűz, a gonoszság világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, sőt lángba borítja életünket, miközben maga is lángra lobban a gyehenna tüzétől.

7 Mindenfajta vadállat, madár, csúszómászó és vízi állat megszelídíthető. Az ember meg is szelídíti őket. 8 De a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg, mert fékezhetetlenül gonosz az, telve van halálos méreggel.

9 Ezzel áldjuk Istent, a mi Atyánkat, és ezzel átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlatosságára teremtettek. 10 Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Atyámfiai, nem kellene így lenni ennek! 11 Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztethet-e édes és keserű vizet? 12 Vajon, atyámfiai, teremhet-e a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlő fügét? Így egy forrás sem adhat sós és édes vizet.

13 Kicsoda bölcs és okos közöttetek? Mutassa meg jó magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz. 14 Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudtoljátok meg az igazságot. 15 Ez nem az a bölcsesség, amely felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. 16 Mert ahol irigység és viszálykodás van, ott békétlenség, és mindenféle gonosz cselekedet is van.

17 A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató. 18 Az igazság gyümölcsét pedig békességben vetik el azoknak, akik békeszeretők.