1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2 Ez kezdetben az Istennél volt.

3 Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. 4 Őbenne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága. 5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.

6 Volt egy Istentől küldött ember, akinek a neve János volt. 7 Ő tanúbizonyságul jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen őáltala. 8 Nem ő volt a világosság, azért jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. 9 Az igazi világosság eljött már a világba, amely megvilágosít minden embert.

10 A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. 11 Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be. 12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten fiaivá legyenek, mindazokat, akik az ő nevében hisznek. 13 Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatából, hanem Istentől születtek.

14 És az Ige testté lett, és lakozott miközöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.

15 János bizonyságot tett őróla, és kiáltott, ezt mondva: „Ez volt az, akiről mondtam: Aki utánam jön, előttem lett, mert előbb volt nálam.“ 16 És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. 17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett. 18 Az Istent soha senki nem látta, az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

19 És ez János bizonyságtétele. Amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Kicsoda vagy te?“ 20 Megvallotta és nem tagadta, megvallotta, hogy: „Nem én vagyok a Krisztus.“

21 Megkérdezték őt: „Kicsoda tehát? Illés vagy te?“

Ezt mondta: „Nem vagyok.“

„A próféta vagy te?“

És ő felelte: „Nem.“

22 Mondták azért neki: „Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, akik minket elküldtek: Mit mondasz magad felől?“

23 Ő ezt mondta: „Én kiáltó szó vagyok a pusztában. »Egyengessétek az Úrnak útját!«, amint megmondta Ézsaiás próféta.“

24 A küldöttek a farizeusok közül valók voltak. 25 Megkérdezték őt, és ezt mondták neki: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?“

26 János így felelt nekik: „Én vízzel keresztelek, de köztetek van, akit ti nem ismertek. 27 Ő az, aki utánam jön, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam.“

28 Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

29 Másnap látta János Jézust hozzámenni, és ezt mondta: „Íme, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit! 30 Ez az, akiről én ezt mondtam: Utánam jön egy férfiú, aki előttem lett, mert előbb volt nálam. 31 Én nem ismertem őt, de hogy megjelentessék Izraelnek, azért jöttem én, aki vízzel keresztelek.“

32 És bizonyságot tett János, ezt mondva: „Láttam a Lelket leszállni az égből, mint egy galambot, és megnyugodott őrajta. 33 Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és rajta megnyugodni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. 34 Én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.“

35 Másnap ismét ott állt János és kettő az ő tanítványai közül, 36 ránézve Jézusra, amint ott járt, mondta: „Íme, az Isten Báránya!“

37 Hallotta őt a két tanítvány, amint szólt, és követték Jézust. 38 Jézus pedig hátrafordult, és látva, hogy követik azok, ezt mondta nekik: 39 „Mit kerestek?“

Azok pedig mondták neki: „Rabbi – ami azt jelenti: Mester – , hol laksz?“

40 Mondta nekik: „Jöjjetek, és lássátok meg.“

Elmentek, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon: akkor pedig körülbelül tíz óra volt. 41 A kettő közül, akik Jánostól ezt hallották, és őt követték, András volt az egyik, Simon Péter testvére. 42 Ő találkozott először a saját testvérével, Simonnal, és mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást“ – (ami azt jelenti: Krisztus).

43 És Jézushoz vezette őt. Jézus pedig reátekintve, mondta: „Te Simon vagy, Jóna fia, téged Kéfásnak fognak hívni“ – (ami azt jelenti: Kőszikla).

44 A következő napon Galileába akart menni Jézus, találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!“ 45 Fülöp pedig Betsaidából, András és Péter városából való volt.

46 Fülöp találkozott Nátánáellel, és mondta neki: „Akiről Mózes írt a törvényben, és a próféták, megtaláltuk, a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.“

47 Mondta neki Nátánáel: „Názáretből támadhat-e valami jó?“ Fülöp ezt mondta neki: „Jöjj, és lásd meg!“

48 Látta Jézus Nátánáelt őhozzá menni, és azt mondta róla: „Íme, egy igazán izraelita, akiben hamisság nincsen.“

49 Nátánáel ezt mondta neki: „Honnan ismersz engem?“ Jézus így felelt neki: „Mielőtt hívott téged Fülöp, láttalak téged, amint a fügefa alatt voltál.“

50 Nátánáel így felelt neki: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izrael Királya!“ 51 Jézus így felelt neki: „Azért, mert azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.“ 52 És mondta neki: „Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az Emberfiára.“