1 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Esteban:

―¿Veꞌemam mitseꞌe mvaꞌañ ax joꞌn ya̱ꞌa̱ veꞌe vyaꞌanda?

2 Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv:

―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, mú̱jit jayuta̱jkta, amo̱tunaxta juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukmuko̱tsuvaandup. Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱nu̱ma̱jika̱jxp, je̱ꞌe̱ tseꞌe naajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiju je̱ja je̱ nju̱jpit jáyuvamda Abraham vyinkujk ku veꞌe je̱m mesopotámiait yꞌit jo̱o̱tm vyeꞌna, kaꞌanumeꞌe ñu̱jkx vyeꞌna tsu̱u̱niva je̱m haraanit kyajpu̱n ka̱jxm. 3 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Tunmaso̱o̱kni je̱ mꞌit je̱ mnaax je̱ts nu̱jom je̱ mjayu, je̱ts na̱jkxu̱ joma veꞌe je̱ naax juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntukꞌíxup.” 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Abraham cho̱o̱ꞌnni je̱m caldéait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m Harán. Ku veꞌe je̱ tyeeꞌ yꞌo̱o̱ꞌkni, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam yakmiijnjini joma veꞌe ya̱ it ya̱ naax, joma veꞌe nꞌijtumda ntsu̱u̱nimda. 5 Kaꞌa tseꞌe yaja du̱mo̱o̱jy je̱ Nteꞌyam ya̱ naax je̱ Abraham, ni je̱ꞌe̱ joma veꞌe ñaxvaꞌaku̱t; tyukvinvaꞌni veꞌe je̱ts myo̱ꞌo̱peꞌe ya̱ naax je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, ó̱yameꞌe vanꞌit kaꞌa pa̱n je̱ Abraham je̱ yꞌónu̱k vyeꞌna. 6 Na̱ꞌmu̱xjuva tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts jékumit jayu veꞌe yꞌíttat je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱tseꞌe cha̱a̱nadat joma veꞌe du̱kanaaxada, je̱m tseꞌe maktaaxk mó̱kupx joojnt je̱ jayu jyomtónjadat tyitónjadat je̱tseꞌe ake̱e̱ꞌy yaktónjadat. 7 Na̱ꞌmu̱xjuva tseꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Nteꞌyam: “A̱ts xa veꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱yup je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ mtsaan je̱ mko̱o̱j ake̱e̱ꞌy du̱yaktóndap, vanꞌit tseꞌe je̱ mtsaan je̱ mko̱o̱j cho̱o̱ꞌndinit je̱m je̱ts a̱tseꞌe yaja min xvinjávada xvintsa̱ꞌa̱gada.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyaajñ. 8 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe je̱ ko̱jtstán du̱yaktaan ma̱a̱t je̱ Abraham. Je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukpavaan je̱tseꞌe je̱ Abraham ma̱a̱t nu̱jom je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe mix ónu̱kta, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakpa̱a̱jmjadap je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe du̱niꞌkxmadat du̱ko̱jmadat, veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat je̱ts kyuva̱jktupeꞌe je̱ ko̱jtstán. Ax ku tseꞌe je̱ myajntk Isaac kyeꞌx, kutoodojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe du̱pa̱a̱jmji je̱ ixtaꞌnu̱n, nay veꞌempa tseꞌe je̱ Isaac du̱toompa ma̱a̱t je̱ myajntk Jacob. Ax veꞌempa tseꞌe je̱ Jacob du̱toompa ma̱a̱t je̱ myajntkta̱jkta, u̱u̱ꞌm je̱ nju̱jpit jáyuvamda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌntktu je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda.

9 ’Je̱ Jacob je̱ myajntkta̱jkta, je̱ꞌe̱da tseꞌe du̱muꞌe̱jkju̱du je̱ yꞌuts José, je̱tseꞌe du̱to̱o̱ꞌktini. Ax je̱m tseꞌe Egipto yakna̱jkxjidini juuꞌ veꞌe joojyju̱du. Yꞌix jyaye̱jp tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ José, 10 je̱ꞌe̱ tseꞌe tuknu̱vaatsju nu̱jom juuꞌ veꞌe tsoꞌoxjajtu̱xju je̱tseꞌe je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n myo̱o̱jyji. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n du̱mo̱o̱y je̱ faraón, je̱ egíptovit yakkutojkpa, je̱tseꞌe je̱ José du̱jávat du̱tsó̱ku̱t. Je̱ faraón tseꞌe pa̱a̱jmju je̱tseꞌe je̱ egíptovit jayu du̱yakkutojkjat, je̱ faraón je̱ jya̱a̱jn je̱ tya̱jk paat.

11 ’Vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱kk yooj ñajxy je̱m egíptovit yꞌit jo̱o̱tm je̱ts yaja canaanit yꞌit ja̱a̱t. O̱o̱y tseꞌe je̱ jayu tyuntsaachpaatti vanꞌit, kaꞌa tseꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda du̱paaꞌtta ti veꞌe tyukjoojntykadap. 12 Ku veꞌe je̱ Jacob du̱mo̱tu je̱ts je̱meꞌe Egipto je̱ tukjoojntykin, vanꞌit tseꞌe je̱m du̱pake̱jxti je̱ myajntkta̱jk, je̱ nju̱jpit jáyuvamda, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe mutoꞌk nax ña̱jkxti. 13 Ku veꞌe mume̱jtsk nax ña̱jkxtinuva, vanꞌit tseꞌe je̱ José ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch vyinkujk. Ax veꞌem tseꞌe je̱ egíptovit yakkutojkpa du̱nu̱jaꞌvi je̱ts pa̱n jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ José. 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ José du̱nu̱ke̱jxini je̱ tyeeꞌ Jacob ma̱a̱t nu̱jom je̱ jyáyuda. Nu̱toogupxu̱k makmo̱kxeꞌe yꞌijtti. 15 Veꞌem tseꞌe jyajty je̱tseꞌe je̱ Jacob ña̱jkxni tsu̱u̱niva je̱m Egipto. Je̱m tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni; nay je̱mpa tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini je̱ myajntkta̱jkta, u̱u̱ꞌm je̱ nju̱jpit jáyuvamda. 16 Ku tseꞌe je̱ Jacob je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱yakna̱jkxtini je̱m Siquem, je̱m tseꞌe du̱yaknaxta̱jkidini je̱p aajntkup joma veꞌe je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱ Abraham jyooy je̱ plata ma̱a̱t, juuꞌ veꞌe je̱ Hamor je̱ myajntkta̱jk tukmuto̱o̱ꞌkju̱du.

17 ’Ku veꞌe tyá̱mini vyeꞌna je̱ xa̱a̱j ku veꞌe du̱yakpoꞌoku̱t je̱ joojnt juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tukna̱ꞌmu̱xju je̱ Abraham je̱ts je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j veꞌe tsa̱a̱nadap je̱m Egipto, nu̱máyani veꞌe o̱o̱y je̱ israeejlit jayu tyunve̱ꞌnada, 18 vanꞌit tseꞌe je̱m Egipto yakkutojkꞌukvaajñ toꞌk juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvip je̱ts pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ José yꞌijt. 19 Je̱ yakkutojkpa tseꞌe je̱ njáyuvamda du̱vinꞌa̱a̱ꞌn je̱tseꞌe du̱jomtuujn du̱tituujn, je̱tseꞌe du̱ꞌake̱e̱ꞌyi je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ myix ónu̱kta juuꞌ veꞌe piꞌk maaxna je̱tseꞌe veꞌem yꞌo̱o̱ꞌktinit. 20 Vanꞌítani tseꞌe kyeꞌx je̱ Moisés; o̱o̱yeꞌe tyuntsoja yꞌijt. Toojk po̱ꞌo̱ tseꞌe je̱m je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak tya̱kꞌam yuꞌuts yakꞌijtji. 21 Ax ku tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱ꞌyixjidini je̱tseꞌe yuꞌuts du̱jaaꞌkyakꞌíttat, vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ ña̱a̱x pyaatji je̱tseꞌe du̱yakyeeꞌk ax joꞌn je̱ yꞌavintso̱ ónu̱k ku̱yꞌijt joꞌn. 22 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Moisés du̱nu̱ꞌixpa̱jki nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ egíptovit jayu jyajttup, viji kej tseꞌe juuꞌ du̱tuujn du̱ka̱jts.

23 ’Vu̱jxtkupx joojntani tseꞌe je̱ Moisés vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱ꞌix je̱ jyáyuda. 24 Je̱m tseꞌe du̱ꞌix toꞌk je̱ egíptovit jayu ku veꞌe du̱jomtún du̱titún toꞌk je̱ Moisés je̱ jyayu, vanꞌit tseꞌe je̱ Moisés du̱yakꞌa̱a̱ꞌk je̱ egíptovit jayu je̱tseꞌe veꞌem du̱kuvaajñ je̱ jyayu. 25 Veꞌemeꞌe je̱ Moisés yꞌukvinmaajy je̱ts ku̱du̱vinmó̱tudi veꞌe je̱ jyáyuda je̱ts vyinkó̱nup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Moisés je̱tseꞌe veꞌem du̱tukyakpítsumdat je̱ myuꞌisraeejlit jayu; ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinmó̱tudi. 26 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Moisés du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe nu̱me̱jtsk je̱ myuꞌisraeejlit jayu ñachiiꞌkjada. Yꞌukyaknamyujo̱tꞌo̱yavaajnju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌuktij, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: “Toꞌk jáyuji xa miitseꞌeda. ¿Tya̱jxseꞌe mnachiiꞌkjada?” 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ nakyutsiiꞌkjuva je̱ Moisés du̱nastiꞌtsi, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “¿Pa̱nts mitseꞌe tu̱mpu̱mju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakkutojkjat je̱ts a̱a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t? 28 ¿Xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaampap a̱ts mitseꞌe ax joꞌn ox xyakꞌa̱a̱ꞌk je̱ egíptovit?” 29 Ku veꞌe je̱ Moisés du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts ñu̱jaꞌvinup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu tu̱du̱yakꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyeek je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m madiaanit yꞌit jo̱o̱tm. Ax jékumit jayu tseꞌe yꞌijt ku veꞌe je̱m chu̱u̱ni; je̱m tseꞌe je̱ Moisés ñamyajntkiji nu̱me̱jtsk.

30 ’Vu̱jxtkupx joojnt tseꞌe je̱ it tu̱ñajxnuva vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ángeles yakꞌixji je̱m ja̱njo̱o̱tm je̱m ápit ku̱p akojkm je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm joma veꞌe je̱ Sinaí Ko̱pk. 31 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ Moisés du̱tuktaajñ juuꞌ veꞌe yakꞌixju. Ku veꞌe du̱muta̱mi je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌó̱yat, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n myuka̱tsju̱. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 32 “A̱ts xa veꞌe je̱ mju̱jpit jayu je̱ Ntyeꞌyamda, je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob je̱ Ntyeꞌyamda.” Vanꞌit tseꞌe je̱ Moisés myippa̱jkni, tsa̱ꞌki tseꞌe je̱tseꞌe je̱ ja̱a̱jn du̱jaaꞌkꞌíxu̱t. 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: “Napyakje̱nju̱ ku̱x kunuuꞌkx ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ naax juuꞌ veꞌe mtukténip. 34 Ta̱ a̱tseꞌe nꞌix vintso̱ veꞌe a̱ts je̱ njayu yakjomtonda yaktitonda je̱m Egipto, ta̱ a̱tseꞌe nmo̱tu vintso̱ veꞌe je̱m yaꞌaxta je̱tseꞌe ñañu̱tsaachvinmáyjada, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱nnu̱ka̱daꞌaky je̱ts a̱tseꞌe nyakpítsumdat. Mínu̱ts nꞌit, mits a̱tseꞌe mpaké̱xup je̱m Egipto.”

35 ’Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinko̱o̱n je̱ Moisés je̱tseꞌe du̱yakkutojkjat je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe du̱yakpítsumdinit je̱m Egipto. Je̱ Moisés tseꞌe je̱ Nteꞌyam ke̱jxju ku veꞌe toꞌk je̱ ángeles du̱ꞌix je̱m ja̱njo̱o̱tm je̱m ápit ku̱p akojkm. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ Moisés du̱tuknu̱ke̱jx je̱ njáyuvamda, je̱ Moisés juuꞌ veꞌe vyiijnkꞌíxtu ku veꞌe vyaandi: “¿Pa̱n tseꞌe tu̱mpu̱mju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakkutojkjat je̱ts a̱a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t?” 36 Je̱ Moiseests je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱toon je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va je̱m Egipto je̱ts joma veꞌe je̱ Tsapts Maaxy Na̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakpítsumnu je̱m Egipto je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱jaaꞌktuujn je̱ vu̱jxtkupx joojnt ku veꞌe yo̱ꞌydi je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm. 37 Je̱ Moiseests je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuvamda jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidu: “Vinká̱nani xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, du̱jayep toꞌk u̱u̱ꞌm je̱ njáyuvamda, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe xvinka̱a̱jn, je̱ꞌe̱ tseꞌe mko̱jtsnajxu̱xjadap je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook.” 38 Je̱ Moiseespats je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe muko̱jtsju je̱ ángeles je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm joma veꞌe je̱ Sinaí Ko̱pk, je̱tseꞌe du̱ko̱jtsnajxji je̱ nju̱jpit jáyuvamda. Je̱ Moisés tseꞌe yakmo̱o̱y je̱ ayook juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, yakmo̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xtuknu̱jaꞌvimdat.

39 ’Ax kaꞌa tseꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda du̱ka̱tsa̱pa̱jkti je̱ Moisés, kaꞌa veꞌe du̱ma̱ja̱pa̱a̱mdi, je̱meꞌe Egipto vyimpituvaandinuva. 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Aarón jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: “Pa̱a̱jmjikts a̱a̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk je̱ apa̱mnax juuꞌ veꞌe nyaknteꞌyamimdap je̱tseꞌe xvintooꞌva̱jkimdat, ku̱x kaꞌa xa veꞌe nnu̱jaꞌvimda ti nꞌiteꞌe tu̱jyatyju̱ tu̱ñaxyju̱ je̱ Moisés juuꞌ veꞌe je̱m Egipto xyakpítsumumdu.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi. 41 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ kaaj ónu̱k du̱ꞌapa̱mnajxti, je̱ tá̱nu̱k du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti, je̱tseꞌe du̱tukvintsa̱ꞌkidi. O̱o̱y tseꞌe du̱tuntukxo̱o̱jntkti juuꞌ veꞌe tyoondu. 42 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam myaso̱o̱kjidi. Vanꞌit tseꞌe du̱vinjaꞌvidi du̱vintsa̱ꞌkidi juuꞌ jatyeꞌe ijtp je̱m tsajviinm, je̱ maatsa, je̱ aampa xa̱a̱j, je̱ts je̱ aampa po̱ꞌo̱. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn jatyáñ yꞌit je̱p na̱k ku̱jxp juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe jatyáñ yꞌit:

44 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban jyaaꞌkvaajñ:

―Je̱m tseꞌe vinvaꞌajts it ka̱jxm du̱jaye̱jpti je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱ tabernáculo joma veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávadat du̱vintsa̱ꞌa̱gadat. Je̱m tseꞌe du̱ko̱o̱jnu̱kti je̱ tsatsets joma veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n du̱jatyaajñ. Veꞌem tseꞌe je̱ tabernáculo du̱pu̱m yꞌijt ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱tukpavaajñ je̱ Moisés ku veꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ts veꞌemeꞌe du̱nu̱pa̱mvaꞌatsu̱t ax joꞌn yakꞌixji. 45 Ax ku tseꞌe je̱ Moisés yꞌo̱o̱ꞌkni, je̱ Josué tseꞌe yaktukka̱ta̱jkinu je̱ kutojku̱n, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakje̱ꞌy je̱ nju̱jpit jáyuvamda joma veꞌe u̱xyam nꞌijtumda ntsu̱u̱nimda. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱puta̱jki je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe du̱yakkutó̱kidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe yaja tsu̱u̱nidup yꞌijt. Je̱ nju̱jpit jáyuvamda tseꞌe du̱yakme̱jtstu je̱ tabernáculo, je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta tseꞌe je̱ tabernáculo yꞌijt vanꞌit paat ku veꞌe je̱ yakkutojkpa David jyoojntyki. 46 Jyaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ David. Cho̱jk tseꞌe je̱ David je̱tseꞌe ku̱du̱pa̱a̱mdi toꞌk je̱ tsapta̱jk joma veꞌe cha̱a̱nat je̱ Jacob je̱ Ntyeꞌyam. 47 Ax je̱ Salomoonts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱pa̱a̱m je̱ Nteꞌyam je̱ chapta̱jk, 48 ó̱yameꞌe je̱ Nteꞌyam kyatsu̱u̱na je̱p tsaptu̱jkp juuꞌ veꞌe je̱ jayu pyu̱u̱mp, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa du̱tukko̱jtsnajxy jidu̱ꞌu̱m:

51 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban jyaaꞌkna̱ꞌmu̱xjidi:

―Miitsta, o̱o̱yeꞌe tyunma̱kka je̱ mkuvajk xpa̱mda, veꞌem ax joꞌn je̱ tsaaj, kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook mtuktá̱kajada je̱tseꞌe xkamo̱tuvuvaꞌanda. Mxa̱ꞌmatsoꞌoxpa̱jktup xa miitseꞌe je̱ Espíritu Santo. Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ nju̱jpit jáyuvamda. 52 Je̱ nju̱jpit jáyuvamda xa veꞌe du̱jomtoondu du̱titoondu nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱ko̱jtstu je̱ts mínupeꞌe je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip. Ax kuts je̱ꞌe̱ veꞌe myiijn, miitsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ viijnk jayu kya̱ꞌm mpa̱a̱mdinu je̱tseꞌe xyakjayꞌo̱o̱ꞌkjidini. 53 Yakmo̱ꞌyumdu xa veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ angelesta̱jk tukka̱ta̱jkiju je̱ Moisés; ax kaꞌa tseꞌe xkuva̱kta je̱ pavaꞌnu̱n ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Esteban du̱nu̱u̱jmi je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp.

54 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, jo̱tmaꞌttu tseꞌe, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe o̱o̱y tyunnatya̱tskaaꞌtjada, je̱ Estébaneꞌe tyunmuꞌe̱jkꞌo̱o̱ꞌkju̱dup. 55 Ax je̱ Esteban, je̱ Espíritu Santo tseꞌe mo̱o̱jyju je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, patꞌix tseꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱v je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin du̱ꞌix, je̱tseꞌe du̱ꞌixpa je̱ Jesús tyena je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi. 56 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban vyaajñ:

―¡Ixta! Nꞌixp xa a̱tseꞌe je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, jé̱jats je̱ꞌe̱ veꞌe tyena je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi.

57 Vanꞌit tseꞌe du̱tukꞌayaaxti je̱ Esteban, je̱tseꞌe ñatyaatskmajtsjidi, je̱tseꞌe du̱nu̱na̱jkxti. 58 Vanꞌit tseꞌe du̱majtstini je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtini je̱p kajpu̱n paꞌap. Je̱p tseꞌe o̱jts du̱yakꞌo̱o̱ꞌktini tsakaꞌachji. Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe veꞌem játkidu, je̱p tseꞌe je̱ vyit du̱yaktaandi joma veꞌe toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe Saulo du̱xa̱a̱j. 59 Namvaateꞌe du̱kaꞌatsta, vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban chapka̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:

―Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús, kuva̱ku̱ toꞌk aaj a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin.

60 Vanꞌit tseꞌe kyo̱xkteni je̱tseꞌe ma̱kk jidu̱ꞌu̱m vyaajñ:

―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, kadi ya̱ to̱kin xtukkuve̱tta.

Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni.