1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱vinꞌix je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi:

―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, kaꞌa a̱tseꞌe ti nnatyukjávaja je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk u̱xyam paat.

2 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ Ananías juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tukpavaan pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Pablo paaꞌténijidup je̱tseꞌe du̱ꞌakupa̱ꞌkxadat. 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv:

―¡Je̱ Nteꞌyam xa mitseꞌe myaktsaachpaaꞌtjup! Veꞌem xa mitseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ neꞌev juuꞌ veꞌe po̱o̱ꞌp, kaꞌa tseꞌe kyeꞌex pa̱n ti veꞌe je̱p akujkp. ¿Je̱ꞌe̱ ka̱jx mits je̱ꞌe̱ veꞌe mtsu̱u̱na je̱tseꞌe mnatyijju̱ je̱ts a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n? ¿Ax tya̱jxts a̱tseꞌe xyakjayꞌakupa̱ꞌkxavaꞌañju̱?, kaꞌa xa veꞌe veꞌem pyu̱ma je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp.

4 Vanꞌit tseꞌe vyaandi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Pablo du̱paaꞌténidup:

―¿Veꞌemeꞌe xvinko̱jtspét ya̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutún du̱mupu̱k?

5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo vyaajñ:

―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, kaꞌa a̱tseꞌe nnu̱java je̱ts teeꞌdam ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Kaꞌa tseꞌe xko̱ꞌo̱ñu̱kó̱tsadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe myakkutojku̱xju̱dup.”

6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ nu̱jaꞌvin du̱pu̱jk je̱ts je̱meꞌe juuꞌ veꞌe je̱ saduceota̱jk je̱ts je̱meꞌe juuꞌ veꞌe je̱ fariseota̱jk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe jidu̱ꞌu̱m ma̱kk vyaajñ:

―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, fariseo xa a̱tseꞌe, fariséovats a̱tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nyakto̱kimpayo̱ꞌo̱y ku̱x njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta.

7 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ saduceota̱jk ñakyo̱jtsvintso̱vꞌukvaajnjidi, kaꞌa tseꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jaye̱jpti. 8 Veꞌemeꞌe je̱ saduceota̱jk vyaꞌanda je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat, je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n ángeles, je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n ko̱ꞌo̱yjáyuvap; ax je̱ fariseota̱jkta, jyaanchjaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱meꞌe je̱ ángeles, je̱ts je̱meꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk. 9 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk ñañe̱ꞌmjidi, je̱tseꞌe tyénidi je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada juuꞌ veꞌe fariséoda, je̱tseꞌe vyaandi:

―Kaꞌa xa a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ti to̱kin mpaatyja. Je̱ts pa̱n je̱ ángeles ijk ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱myuka̱tsju̱, kadi je̱ Nteꞌyam ntsoꞌoxpa̱jkumda ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi.

10 Ax nu̱yojk ma̱kk tseꞌe ñakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi. Tsa̱ꞌkipeꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk ku̱x ku veꞌe je̱ Pablo ma̱kk du̱yaktsaachadat. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱ke̱jxi je̱ tyojpata̱jk je̱tseꞌe je̱p du̱yakpítsumdat je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtinuvat joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada.

11 Je̱ tsooj tseꞌe je̱ Pablo yakꞌixji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji:

―Pablo, jo̱tꞌama̱ja. Veꞌem ax joꞌn je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n tu̱xpu̱m a̱ts ka̱jx yaja Jerusalén, tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem na̱jkx je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpa̱a̱mpa a̱ts ka̱jx je̱m Roma.

12 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌukko̱jtsmojkti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Pablo ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi:

―Vaꞌan je̱ Nteꞌyam xyaktsaachpaatumda pa̱n kaꞌyumdup ookumdupeꞌe ku veꞌe je̱ Pablo kyaꞌa̱a̱ꞌkna.

13 Nu̱vu̱jxtkupx naxyeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe veꞌem vaandu. 14 Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱ꞌixta je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱tseꞌe vyaandi:

―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌajam a̱a̱tseꞌe nkáyu̱t nꞌooꞌku̱t viꞌnameꞌe je̱ Pablo kyaꞌa̱a̱ꞌk. Pa̱n ntuumpts a̱a̱tseꞌe veꞌem, vaꞌants a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xyaktsaachpaatni. 15 Na̱jkxtats nꞌit miitseꞌe je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp, na̱jkxu̱ xꞌamó̱tuda je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk je̱tseꞌe kep du̱yakmé̱tsu̱t je̱ Pablo, je̱ꞌe̱ veꞌe mtukꞌakó̱tstap je̱ts mjaaꞌknu̱javavaandupeꞌe ti je̱ꞌe̱ veꞌe tyoon. Apa̱a̱mdu̱kanits a̱a̱tseꞌe nve̱ꞌnat je̱ja tooꞌ aajy je̱ts a̱a̱tseꞌe nyakꞌo̱o̱ꞌku̱t.

16 Toꞌk je̱ mix ónu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Pablo du̱ꞌá̱mip je̱ tyaak ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱mo̱tu ti veꞌe tyonuvaandup. Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada je̱tseꞌe du̱vaajnji je̱ Pablo. 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱ke̱jxi toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:

―Yakna̱jkxu̱ toꞌk aaj ya̱ mix ónu̱k joma veꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, ku̱x je̱peꞌe juuꞌ veꞌe tyukmuko̱tsuvaampy.

18 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ mix ónu̱k du̱ma̱a̱di je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk:

―Je̱ Pablo juuꞌ veꞌe nmajtsumdu, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma je̱ts a̱tseꞌe ya̱ mix ónu̱k nma̱a̱tmínu̱t ku̱x jé̱pu̱keꞌe juuꞌ veꞌe mtukmuko̱tsuvaajnjup.

19 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ mix ónu̱k du̱majts je̱m kya̱ꞌm je̱tseꞌe apu̱k du̱va̱a̱jv, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi:

―¿Tits a̱tseꞌe xtukmuko̱tsuvaamp?

20 Vanꞌit tseꞌe je̱ mix ónu̱k yꞌatsa̱a̱jv:

―Ta̱ xa veꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ko̱jtsmókta je̱tseꞌe myakna̱a̱jmat je̱ts kepeꞌe xyakna̱jkxu̱t je̱ Pablo joma veꞌe ñayꞌamókajada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukꞌakó̱tstap je̱ts jyaaꞌknu̱javavaandupeꞌe pa̱n ti veꞌe je̱ Pablo tyoon. 21 Kádits xjaanchjáva, ku̱x naxy je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱vu̱jxtkupxta je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌaꞌíxtat je̱ja tooꞌ aajy. Ta̱ xa veꞌe vyaꞌanda je̱ts kaꞌajam je̱ꞌe̱ veꞌe kyáydat yꞌooꞌktat viꞌnameꞌe je̱ Pablo kyaꞌa̱a̱ꞌk. Pa̱n tyoondupts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem, yꞌamó̱tuduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe yaktsaachpaatjidinit. Je̱ꞌe̱jyji tseꞌe yꞌaꞌíxtup pa̱n vintso̱ mitseꞌe mvaꞌañ.

22 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pake̱jxnu je̱ mix ónu̱k je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjat je̱ts tá̱vani veꞌe du̱ꞌavana.

23 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱ke̱jxi nu̱me̱jtsk je̱ tyojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nidup ka̱kmó̱kupx jaty je̱ tojpata̱jk je̱tseꞌe du̱tukpavaajñ je̱tseꞌe du̱ꞌapa̱a̱mdu̱kadat nu̱me̱jtsk mó̱kupx je̱ tojpada juuꞌ veꞌe tékum, nu̱toogupxu̱k majk juuꞌ veꞌe je̱m caballo niꞌkxmda, je̱ts nu̱me̱jtsk mó̱kupx juuꞌ veꞌe je̱ lansa du̱pakajptup, veꞌem tseꞌe ña̱jkxtat je̱m cesaréait kyajpu̱n ka̱jxm ko̱o̱ꞌts taaxtojtu̱k yaaxp. 24 Yakjayꞌapa̱a̱jmtkiju tseꞌe je̱ caballo juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuktsa̱a̱nap je̱tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe ma̱kka̱tso̱ts je̱ Pablo du̱yakna̱jkxtat je̱ja je̱ yakkutojkpa Félix vyinkujk. 25 Tyukmuke̱jxidu tseꞌe je̱ na̱k juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m vaamp: 26 “A̱ts, je̱ Claudio Lisias, nvinkuko̱jtsip a̱ts mitseꞌe, ñu̱má̱jiva yakkutojkpa Félix. 27 Je̱ israeejlit jayu veꞌe du̱majtstu ya̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe du̱ꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandi. Ku a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvi je̱ts rómait jayu ya̱ꞌa̱ veꞌe, vanꞌitts a̱tseꞌe nma̱a̱di je̱ ntojpata̱jk je̱ts a̱a̱tseꞌe o̱jts nyaktsa̱ꞌa̱k. 28 Nnu̱javavaampyts a̱tseꞌe pa̱n ti veꞌe tyukkuyakꞌo̱o̱ꞌkavaandup, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nyaknu̱jkx je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. 29 Je̱ꞌe̱dam tseꞌe tyuknu̱xa̱ꞌa̱idup je̱ ka̱ts juuꞌ veꞌe je̱ꞌe̱ je̱ pyavaꞌnu̱n ka̱jxta. Ax kaꞌa tseꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t, ni je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe pyoxu̱nta̱ktsa̱a̱nat. 30 Nnu̱jaꞌvi a̱tseꞌe je̱ts yꞌukko̱jtsmojktu veꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱tseꞌe ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe ntuknu̱kex. Ta̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ja veꞌe mits mvinkujk na̱jkx du̱ko̱tsta pa̱n ti veꞌe tyuktsoꞌoxpa̱jktup. Vanxú̱pjits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntuknu̱jaꞌyip. Je̱ nnavyaatumju̱t.”

31 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa du̱yakna̱jkxti ko̱o̱ꞌts je̱ Pablo je̱m Antípatris, veꞌem ax joꞌn yaktukpavaandi. 32 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe vyimpijttini je̱ tojpata̱jk juuꞌ veꞌe tékum; pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱m caballo niꞌkxmda, jyaaꞌkma̱a̱tna̱jkxtu tseꞌe je̱ Pablo. 33 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m Cesarea, vanꞌit tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ na̱k je̱ yakkutojkpa je̱tseꞌe du̱tukka̱ta̱jkidi je̱ Pablo. 34 Ku veꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ na̱k du̱ko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Pablo pa̱n jómit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts cilíciait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, 35 vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:

―Vanꞌit xa a̱ts mitseꞌe nꞌamo̱tunáxu̱t ku veꞌe myé̱tstat pa̱n pa̱n jatyeꞌe mnu̱xa̱ꞌa̱ijidup.

Vanꞌit tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe yakpá̱mu̱t joma veꞌe yakꞌixꞌítu̱t je̱m ta̱jkm juuꞌ veꞌe ijt je̱ yakkutojkpa Herodes jye̱ꞌe̱.