1 Ku veꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱paké̱xtat je̱m itáliait yꞌit jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ viijnk jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱kmuk ijttuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakpa̱a̱mdu je̱m je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe Julio du̱xa̱a̱j, nu̱mó̱kupx je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tojpa du̱nu̱vintsa̱na, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱vintsá̱nip toꞌk ja̱ka̱ꞌa̱ je̱ tojpa juuꞌ veꞌe je̱ yakkutojkpa Augusto César jye̱ꞌe̱. Nma̱a̱di a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo. 2 Ta̱jkits a̱a̱tseꞌe je̱m adramítiovit byaarco jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌmp vyeꞌna, je̱meꞌe ásiait yꞌit jo̱o̱tm ñu̱jkx. Je̱mts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tveꞌniva je̱ Aristarco, je̱m Tesalónica je̱ꞌe̱ veꞌe kyukajpu̱na je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm. 3 Je̱ kuꞌóxitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m sidoonit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe je̱ Julio o̱y jayu ñapya̱a̱jmji ma̱a̱t je̱ Pablo. Vanꞌit tseꞌe du̱masa̱a̱k je̱tseꞌe je̱ Pablo na̱jkx du̱kuꞌix pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijup je̱tseꞌe pyutá̱kajadat. 4 Kuts a̱a̱tseꞌe je̱m Sidón ntsa̱a̱ꞌn, anajts a̱a̱tseꞌe nmasa̱a̱k je̱ Chipre, toꞌk je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm taamp, ku̱x xvinkumiꞌnip a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j. 5 Nnajxts a̱a̱tseꞌe je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm je̱m cilíciait je̱ts panfíliait myuꞌavinkojkm. Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Mira, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m líciait yꞌit jo̱o̱tm.

6 Je̱m tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱paat toꞌk je̱ alejandríait barco, je̱m Italia je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱jkx, je̱mts a̱a̱tseꞌe xyakta̱jki. 7 May xa̱a̱jts a̱a̱tseꞌe o̱tyún nyo̱ꞌy, je̱ts a̱a̱tseꞌe ake̱e̱ꞌy nje̱ꞌy je̱m gnídovit myuꞌavinkojkm. Xvinkumiꞌnipnats a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe nnajxy je̱m salmoonit myuꞌavinkojkm, naaꞌnajxts a̱a̱tseꞌe je̱ crétait naax juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm. 8 Tsoꞌoxts a̱a̱tseꞌe mpaaꞌyo̱ꞌy je̱ it, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy joma veꞌe toꞌk je̱ it juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Buenos Puertos, je̱ laséait kajpu̱n muta̱m.

9 Jékani tseꞌe je̱ it ñaxy vyeꞌna, kutsa̱ꞌa̱gani veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm yo̱ꞌo̱yu̱t ku̱x tá̱minupeꞌe je̱ toꞌaats je̱ po̱j aats, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pablo jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xjidi:

10 ―Miits, yaaꞌtya̱jkta, nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts o̱o̱yeꞌe ntuntsaachpaatumdat pa̱n jaaꞌkjaꞌmdupeꞌe; ka ya̱ baarcojyap ka ya̱ tsú̱mjyap tseꞌe vintó̱kiyup, nay veꞌempa u̱u̱ꞌmeꞌe nvintó̱kimduvat.

11 Ax munu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n du̱ma̱ja̱pu̱u̱jm je̱ barco je̱ vyintsá̱n je̱ts je̱ barco je̱ yakyo̱ꞌyva je̱ ñu̱vintsá̱n je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Pablo. 12 Kaꞌa tseꞌe du̱ꞌo̱yjaꞌvidi je̱ it je̱tseꞌe je̱m du̱yaknáxtat je̱ xox aats, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌukvinmaaydi je̱tseꞌe je̱m Fenice ku̱jye̱ꞌydi, je̱m je̱ꞌe̱ veꞌeva crétait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya juuꞌ veꞌe kuyo̱ꞌyip je̱ maaxy na̱a̱j je̱m tso̱ joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, je̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ pyaꞌayi je̱ feníceit kyajpu̱n tyañ.

13 Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn pyo̱jꞌukvaajñ, noortets je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ po̱j ñu̱jkx, je̱ naaxeꞌe vyinkuna̱jkxip, vanꞌit tseꞌe yꞌukvinmaaydi je̱ts ku̱yꞌo̱ꞌyixjidi veꞌe je̱tseꞌe ku̱ña̱jkxti je̱m Fenice. Tso̱o̱ꞌnts a̱a̱tseꞌe je̱m je̱ts a̱a̱tseꞌe njaaꞌknu̱jkx je̱m crétait ñaxpaꞌam. 14 Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji ma̱kk tyumpa̱j juuꞌ veꞌe yaktijp Nordeste, je̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe naxku̱jx cha̱a̱ꞌn je̱ po̱j. 15 Ku̱x tseꞌe je̱ po̱j du̱kayakꞌo̱ꞌyi je̱tseꞌe je̱ barco yo̱ꞌo̱yu̱t joma veꞌe je̱ naax du̱muta̱ma, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe nyakjajty je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j xyakna̱jkxu̱t pa̱n joma veꞌe du̱tsa̱k. 16 Najxts a̱a̱tseꞌe je̱p cláudait yꞌit ja̱naadup juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm, joma veꞌe ma̱kk kyatumpa̱j. Ma̱nu̱tsaachts a̱a̱tseꞌe je̱ barco ónu̱k nyakta̱jki je̱p ma̱ja̱ barco ja̱a̱tp. 17 Ku a̱a̱tseꞌe nyakta̱jki je̱ barco ónu̱k, vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱ja̱ barco du̱mutsoꞌmidi du̱mujojkidi. Tsa̱ꞌkidup tseꞌe ku̱x ku veꞌe je̱ barco cha̱ꞌkxnit je̱p poꞌo ja̱a̱tp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱yakvajntkti je̱ vit juuꞌ veꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyjup ku veꞌe tyukpo̱ja je̱ts a̱a̱tseꞌe veꞌemji mpapó̱ju̱t. 18 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe ma̱kkna pya̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ barco je̱ chu̱m du̱na̱va̱jiꞌukvaandi je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm je̱tseꞌe veꞌem du̱yakta̱a̱ꞌtkadat je̱ barco. 19 Kutoojk xa̱a̱jts a̱a̱tseꞌe ntuktsa̱mvatsku̱jx je̱ barco je̱ pya̱a̱mdu̱k. 20 May xa̱a̱j tseꞌe kyo̱o̱ꞌkke̱ꞌxni ni je̱ xa̱a̱ja ni je̱ maatsa, je̱ ma̱kk po̱j je̱ ma̱kk toojts a̱a̱tseꞌe xtukkooꞌyip, veꞌemts a̱a̱tseꞌe nꞌukvinmay je̱ts kaꞌa a̱a̱tseꞌe ku̱ntsa̱a̱k.

21 Jékanits a̱a̱tseꞌe nkakay, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱vinkuvaꞌki je̱ jáyuda je̱tseꞌe vyaajñ:

―Miitsta, yaaꞌtya̱jkta, nu̱yojk o̱y a̱tseꞌe ku̱xka̱tsꞌamo̱tunajxti je̱tseꞌe je̱m Creta ku̱nkatso̱o̱ꞌnumdi. Pa̱n ku̱ntaꞌnumdi veꞌe je̱m, kaꞌa tseꞌe u̱xyam je̱ xyu̱p njomjajtumda ntijajtumda. 22 Ax kádits mtsaachvinmáyda, ó̱yameꞌe ya̱ barco vyintó̱kiyu̱t, ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t. 23 Tsuuj a̱tseꞌe tu̱xyakꞌix toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles, je̱ Nteꞌyam, juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jyayu, je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nvinjaꞌvip nvintsa̱ꞌkip. 24 Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma: “Kadi mtsa̱ꞌa̱ga Pablo, tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ja je̱ rómait yakkutojkpa vyinkujk na̱jkx xvintena. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe tu̱mtoꞌnu̱xju̱ je̱ maaꞌyu̱n je̱tseꞌe ni pa̱na kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t juuꞌ veꞌe ijttup mits ma̱a̱t je̱m barco jo̱o̱tm.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma. 25 Miitsta, yaaꞌtya̱jkta, jo̱tꞌamá̱jadats. Toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam njaanchjáva je̱ts veꞌemeꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ ángeles tu̱xnu̱u̱jma. 26 Ax je̱ꞌyumdapts u̱u̱ꞌmeꞌe joma veꞌe toꞌk je̱ it yam maaxy na̱a̱j akojkm ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pablo vyaajñ.

27 Toꞌk tseꞌe je̱ tsooj ku veꞌe tsoꞌm joꞌn vyeꞌna, may xa̱a̱jani a̱a̱tseꞌe nyo̱ꞌo̱y vyeꞌna, je̱m a̱a̱tseꞌe Adria maaxy na̱jo̱o̱tm nveꞌna je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j xtukkooꞌya, vanꞌit tseꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts yakmutá̱minupeꞌe je̱ naax. 28 Ku veꞌe du̱kijpxti je̱ tu̱jpx ma̱a̱t vinxu̱peꞌe kya̱a̱ka je̱ na̱a̱j, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts iiꞌpx xajtu̱k joꞌneꞌe kya̱a̱ka. Ku veꞌe jave̱e̱ꞌn jyaaꞌkyo̱ꞌy je̱ barco, vanꞌit tseꞌe du̱kijpxtinuva, makmo̱kx xajtu̱k joꞌn tseꞌe yꞌijt. 29 Tsa̱ꞌkidup tseꞌe ku veꞌe je̱ barco mya̱jta̱ꞌtspé̱tu̱t joma veꞌe je̱ tsaaj, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nasta̱ꞌyidi maktaaxk je̱ pojxu̱n jo̱ꞌku̱n je̱p barco naadup je̱tseꞌe du̱va̱a̱ꞌntánu̱t. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌaꞌixti ku veꞌe je̱ it jyajtu̱ku̱t. 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva yꞌukke̱ꞌe̱kuvaandini, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ku̱sta̱yꞌukvaandi je̱ barco ónu̱k, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱yakvinmayda je̱ts je̱ pojxu̱n jo̱ꞌku̱neꞌe yakvajntktup je̱ja je̱ barco vyinkujk tso̱v. 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n ma̱a̱t je̱ tyojpada:

―Pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva tyanda yam barco jo̱o̱tm, yam tseꞌe maaxy na̱jo̱o̱tm nꞌo̱o̱ꞌkumdat.

32 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk du̱mutsojkidi je̱ tu̱jpx juuꞌ veꞌe tyukku̱sta̱a̱ydup vyeꞌna je̱ barco ónu̱k je̱tseꞌe du̱yakku̱sta̱jkidini je̱m na̱jo̱o̱tm je̱ barco ónu̱k.

33 Je̱ kujá̱pit tseꞌe ku veꞌe jajviinup vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ña̱ꞌmu̱xjidi je̱tseꞌe kyáydat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:

―Makmo̱kx xa̱a̱jani xa veꞌe mkakayda mkamaꞌajta. 34 Tonda je̱ maaꞌyu̱n, kayda, veꞌem tseꞌe mmajuvá̱ktat, ku̱x ni pa̱na veꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t, ni tía veꞌe mkajátjadat mkanáxjadat.

35 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ tsapkaaky du̱ka̱a̱jn je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji je̱ja nu̱jom je̱ jayu vyinkujkta. Vanꞌit tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱tseꞌe kyayꞌukvaajñ. 36 Vanꞌit tseꞌe nu̱jom jyo̱tꞌamá̱jidi je̱tseꞌe kyaaydi. 37 Nu̱me̱jtsk mó̱kupx jatoogupxu̱k maktojt jáyuts a̱a̱tseꞌe nveꞌna je̱m barco jo̱o̱tm. 38 Ku a̱a̱tseꞌe nkooxji, vanꞌit tseꞌe je̱ barco du̱tuktsa̱mvaatsti, du̱jaaꞌkyakta̱a̱ꞌtkidi, je̱tseꞌe je̱ trigo je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm du̱nasjojkidi.

39 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, kaꞌa tseꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva du̱ꞌixkajpti je̱ it; ax yꞌixtu tseꞌe toꞌk je̱ avaꞌajts it je̱ja maaxy na̱paꞌayi juuꞌ veꞌe o̱o̱y je̱ poꞌo du̱tunma̱a̱t. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe je̱m poꞌo jo̱o̱tm ku̱du̱yakta̱jkidi je̱ barco. 40 Vanꞌit tseꞌe du̱mutsojkidi je̱ tu̱jpx juuꞌ veꞌe je̱ pojxu̱n jo̱ꞌku̱n ma̱a̱t je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm. Vanꞌit tseꞌe je̱ ku̱p du̱muké̱jidi juuꞌ veꞌe je̱ barco du̱tooꞌmo̱o̱yp, je̱tseꞌe du̱yakpojtu̱kti je̱ vit juuꞌ veꞌe je̱ja je̱ barco vyinkujk je̱tseꞌe du̱yakpapó̱ju̱t, veꞌem tseꞌe je̱ barco tya̱miꞌukvaajñ je̱ja maaxy na̱paꞌayi. 41 Kaꞌanumts a̱a̱tseꞌe njeꞌya vyeꞌna je̱ja maaxy na̱paꞌayi, vanꞌit tseꞌe je̱ barco ja̱jp cha̱ꞌkxni je̱p maaxy na̱paꞌtkup, kaꞌa veꞌe yꞌukyooꞌkxni. Vanꞌit tseꞌe je̱ barco a̱jx chaꞌpxꞌukvaanni ku̱x vaꞌajts ma̱kkeꞌe je̱ maaxy na̱a̱j yakna̱pe̱ꞌtsji. 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk du̱ꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandi je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe pa̱kmuk ijttup, je̱ꞌe̱ veꞌe vyinmaaydup ku veꞌe na̱va̱a̱ꞌmp ku̱kye̱e̱ktini. 43 Ax je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ Pablo yꞌo̱o̱ꞌku̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱kamasa̱a̱k je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat, ñojkꞌó̱yeꞌe du̱pavaajñ je̱ts tooꞌva̱jkpeꞌe ña̱tá̱kadat je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ na̱va̱a̱ꞌnk du̱jajttup, 44 u̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe vintaandup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tuknáxtap je̱ ku̱p ukpu̱ je̱ barco puꞌu tukta̱ja. Veꞌemts a̱a̱tseꞌe nu̱jom nje̱ꞌy joma veꞌe je̱ naax.