1 ’Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe kata̱jkip joma veꞌe je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱ je̱tseꞌe tya̱ka viijnk tso̱v, je̱ me̱e̱ꞌtspa je̱ katye̱e̱ꞌyvats je̱ꞌe̱ veꞌe. 2 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe ta̱jkip joma veꞌe je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱, je̱ carnero vinténivats je̱ꞌe̱ veꞌe. 3 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌixꞌijtp je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakꞌavaatsu̱xjup je̱tseꞌe tyá̱kat. Ax yukmo̱tukajptup tseꞌe je̱ carnero je̱ vyinténivada, je̱ xya̱a̱jamts je̱ꞌe̱ veꞌe tyukmuka̱jtsp je̱ kyarneeroda je̱tseꞌe pyítsumda je̱p naaꞌtók ja̱a̱tp. 4 Vyintooꞌva̱jkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyarneeroda ku veꞌe du̱yakpítsum, je̱tseꞌe je̱ kyarneero pyana̱jkxjada ku̱x yukmo̱tukajptupeꞌe je̱ vyinténivada. 5 Kaꞌa tseꞌe du̱pana̱jkxta pa̱neꞌe kyaꞌíxada, ñojkꞌó̱yeꞌe du̱kuke̱ꞌe̱kta, ku̱x yukmo̱tukajptupeꞌe je̱ts viijnk jayu je̱ꞌe̱ veꞌe.

6 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús tyukmuꞌaꞌixmojkijidi; ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi ti veꞌe tyijp.

7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidinuva:

―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱ joma veꞌe tya̱ka je̱ carneeroda. 8 Anañu̱joma tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe miindu tooꞌva̱jkp je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, je̱ me̱e̱ꞌtspa joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti, ax kaꞌa tseꞌe mya̱ja̱pa̱a̱jmjidi a̱ts je̱ njáyuda. 9 Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱. Pa̱n pa̱n tseꞌe ta̱jkip joma veꞌe a̱ts, tsa̱ꞌa̱k tseꞌe yꞌítu̱t, veꞌem tseꞌe yꞌítu̱t ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe pítsump ta̱jkip joma veꞌe je̱ naaꞌtók je̱tseꞌe je̱ jyu̱ꞌkx du̱paaꞌty.

10 ’Je̱ꞌe̱jyji xa veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ñu̱miimp je̱tseꞌe mye̱e̱ꞌtsu̱t, yakꞌo̱o̱ꞌku̱t, je̱tseꞌe yakvintó̱kiyu̱t; ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin, puꞌuk avaada veꞌe du̱jaye̱jptinit. 11 Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ o̱y carnero vinténiva. Je̱ o̱y carnero vinténiva, kyuꞌo̱o̱ꞌkapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyarneeroda. 12 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe mutoomp je̱ meen ka̱jx, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱kaje̱ꞌe̱ip je̱ carneeroda, myaso̱o̱knupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ carneeroda je̱tseꞌe kyeꞌek ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe myets je̱ lobo. Vanꞌit tseꞌe je̱ lobo je̱ carnero du̱mach. Juuꞌ tseꞌe kyamajchp, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakꞌanomvaꞌkxyp. 13 Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe je̱ jayu kyeꞌek ku̱x je̱ meenji je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱tuump, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱toonka je̱ carneeroda.

14-15 ’Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ o̱y carnero vinténiva juuꞌ veꞌe du̱ꞌixa je̱ kyarneeroda je̱tseꞌe je̱ kyarneero yꞌíxaijiduva. Veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xꞌixa, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nꞌíxaiva, nay vanxú̱pjyamts a̱tseꞌe je̱ njayu nꞌíxada, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xꞌíxaiduva. Veꞌem ax joꞌn toꞌk je̱ o̱y carnero vinténiva du̱kuꞌo̱o̱ꞌka je̱ kyarneeroda, veꞌemts a̱tseꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkat a̱ts je̱ njáyuda. 16 Njayejpp xa a̱tseꞌe je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe yaja kaꞌijttupna. Tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakmiinduvat, xka̱tsꞌamo̱tunajxtuvapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌemts a̱tseꞌe nꞌijtnit je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ax joꞌn je̱ vinténiva juuꞌ veꞌe toꞌk muk ijtp ma̱a̱t je̱ kyarneeroda.

17 ’Xtso̱jkpts a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ ku̱x nmasa̱a̱kp a̱tseꞌe je̱ njoojntykin, veꞌemts a̱tseꞌe ntun je̱ts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat. 18 Ni pa̱na xa a̱tseꞌe je̱ njoojntykin xkapa̱jkjat pa̱n joojntykavaamp a̱tseꞌe, á̱tsamts je̱ꞌe̱ veꞌe nmaso̱ꞌo̱kup. Njayejpp xa a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t, je̱ts njaye̱jppapts a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat. Je̱ nTeeꞌ a̱tseꞌe xmo̱o̱y ya̱ pavaꞌnu̱n.

19 Ku veꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe kyo̱jts, kaꞌa tseꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jaye̱jpti. 20 Nu̱may tseꞌe vyaandi:

―¿Tya̱jxseꞌe xꞌamo̱tunaxta? Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap xa veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe tu̱vyinmaꞌyu̱ntó̱kini.

21 Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduva:

―Ni pa̱na xa veꞌe veꞌem kyaka̱ts juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. ¿e̱ꞌyixjup nꞌiteꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱tseꞌe du̱yakvinꞌixpá̱ku̱t je̱ viints jayu?

22 Xox aats tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱m Jerusalén du̱nu̱xa̱a̱jtónada je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk. 23 Je̱p tseꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ Jesús ñaxy tya̱ka vyeꞌna joma veꞌe je̱ e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n juuꞌ veꞌe Salomón du̱xa̱a̱j, 24 vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu ñaaꞌvíttjidi je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi:

―¿Vinꞌit paatts a̱a̱ts mitseꞌe xyakme̱jtsvinmáyu̱t? Pa̱n mítsam xa veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, nu̱ko̱tsu̱ tseꞌe o̱y.

25 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi:

―Njavaajnjidu xa a̱ts miitseꞌeda, kaꞌats a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada. Je̱ꞌe̱ juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ kyutojku̱n ka̱jx, vaꞌajtsts je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ts pa̱n a̱tseꞌe. 26 Ax kaꞌats a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada ku̱x kaꞌa a̱ts miitseꞌe njáyuvada, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ, 27 kaꞌa veꞌe veꞌem mꞌitta ax joꞌn je̱ carneeroda juuꞌ veꞌe du̱yukmo̱tukajptup je̱ vyinténivada. Nꞌíxats a̱tseꞌe je̱ njáyuda; xpamiindupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌeda. 28 Nmo̱o̱ydupts a̱tseꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, ni je̱ vinꞌita tseꞌe kyavintó̱kidat, ni pá̱nats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkapa̱jkjat. 29 A̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp, je̱ꞌe̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱o̱y, ax ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe pya̱jku̱xju̱t. 30 A̱ts je̱ts a̱ts je̱ nTeeꞌ, toꞌkjits a̱a̱tseꞌe.

31 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ tsaaj du̱vijtsu̱ktinuva je̱tseꞌe du̱ꞌukkaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkuvaandi. 32 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi:

―May viijnani xa a̱tseꞌe ntun juuꞌ veꞌe o̱y a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ kyutojku̱n ka̱jx, ¿ax juuꞌ ya̱ o̱y toꞌnu̱n ka̱jxts a̱tseꞌe xtsakaꞌatsuvaꞌanda?

33 Je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu yꞌatso̱o̱jvjidi:

―Ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱xvinko̱jtspét, je̱ꞌe̱ ka̱jx xa a̱a̱ts mitseꞌe ntsakaꞌatsuvaꞌañ, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe juuꞌ o̱y tu̱xtún. Jayu xa mits, Nteꞌyam tseꞌe mnatyijju̱.

34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi:

―Je̱ Kunuuꞌkx Jatyán xa veꞌe vaamp je̱ts jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Nteꞌyam vyaajñ: “Nteꞌyamda xa miitseꞌeda.” 35 Nnu̱jaꞌvimdinup xa u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe javyet je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe nvaat kyatónju̱t, jajtytónjup je̱ꞌe̱ veꞌe. Vaan tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts nteꞌyamda je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakmo̱o̱ydu je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. 36 Ax je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe apu̱k xpa̱a̱m je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xke̱jx yaja naxviijn. ¿Vintso̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts ta̱ a̱tseꞌe nvinko̱jtspét je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k a̱tseꞌe? 37 Pa̱n kaꞌa xa a̱tseꞌe ntun juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ tyuump, kaꞌats a̱tseꞌe xjaanchjávadat; 38 ax pa̱n ntuumpts a̱tseꞌe, ó̱yam a̱tseꞌe xkajaanchjávada, jaanchjávadats je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, veꞌem tseꞌe o̱y xnu̱jávadat je̱ts yam je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm a̱ts je̱ nTeeꞌ, je̱ts je̱m a̱tseꞌe je̱ꞌe̱ jyaꞌvin ka̱jxmpa.

39 Jadoꞌk naxts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌukmatsuvaandinuva, ax vaꞌktó̱ki tseꞌe.

40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyimpijtnuva je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam. Je̱m tseꞌe tyaajñ joma veꞌe je̱ Juan yakna̱pet yꞌijt tooꞌva̱jkp. 41 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu ñu̱na̱jkxjidi je̱tseꞌe vyaandi:

―Kaꞌa xa veꞌe je̱ Juan je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin du̱tuujn, ax nu̱jom tseꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jts ya̱ jayu ka̱jx, tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe.

42 Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesús.