1-3 Rám wahára it yáilá Rom watá ále káwak pin yáni tángga áturáng, me Kuirinius yá provins Siria yan kawana átuk. Wata kinan Sisa* Kut Sisa wawu ámna nangge kutná muná, ináku me King wáinanyon du Rom me kálu. Ogastas yá meng rákit me káman tiuk wawu ing, ámna náráwa kut yáni erek hánám wa uying hálineráng, wáina hálendu ámna náráwa yá it yáni hulá hánám káin kung árát tu kut yáni iháháya miuk. Wawu Rom bá hulátingga hánám ámna náráwa kut yáni uyiuráng.

4 Kulá Josep wawu hunná wu Dewit háranan itná hulá Betlehem, wáina wata ku it Nasaret ále Galili káin átuk wa sangga it Betlehem ále Judia ya kuk. 5 Josep málám kukuya ku árong Maria áwáná ya tátáya pingnganá há ináng sat átuk watyot kumálák. Iná Maria wawu kawilá pálak. 6 Kulá rám kung Betlehem káin átumálák wahára wu Maria yá nangge tátá rámá yá áwán, 7 nangge yáilá táng tiuk wawu nangge ámnaná. Málám nangge tángga táng lap kuliná yá támotang táng bulmakau yá sungi náená rápmám wata kinan ting san átuk, náuta lombu it wawu há tuwaturáng.

8 Kulá ore waháranyon du sipsip pin yáni tátá wawu it Betlehem tangtang káin yáungán sipsip yáni pin yáni tángga átkiuráng. 9 Kimo átang káuráng gu Táwi yan angelo yá tunggafiuk wahára wu Táwi yamá yá yáni yot iháng támotang árán kangga pikpito táwi hánám narángngárát tu 10 angelo yá yánuk, “Ma pitáindaráng. No me pingnga álosim tángga áwet. Ámna náráwa kámuk hánám bá pingnga ná narángga ku heronge táwi hánám táineráng. 11 Kula Dewit tán it káin náráwa káman dá nangge táng tek. Nangge watá wu máriya sán kámuk háláng sáminek, wawu Táwi, ámna náráwaná son iháháya háek. 12 Iná tárák ku ing káineráng, nangge káman lap kuliná yá támotang táng bulmakau yá sungi náená rápmám wata kinan ting sat átnek.”

13 Wáina meng hálin waháranyon angelo alek káinnan tombong hásák ká yon hang sengsáráp tit kámuk Ánutu kutná ing meng tárut táuráng,

15 Kulá angelo watá yápmangga alek káin kut tu sipsip pin yáni tátá watá yáni meme tángga ing miuráng, “Betlehem káin kungga náutá tunggafek ngáya Táwi yá nánek wata kanin.”

16 Ing mengga sopmuná ingmen hangga kungga suling kung káuráng gu Maria káling Josep pot nangge wawu bulmakau yá sungi náená rápmám wata kinan pándák ting san árán. 17 Yáni wu kung há kangga sangga ku nangge wata angelo yá rina yánuk wa meng isurát kuk, 18 iná ámna náráwa niyá sipsip pin yáni tátá yá me wa met naruráng watá ku hárámutang nangnga yáni háuk. 19 Iná Maria yá ku me, me tárák rina rina nangge watán kálu tunggafiuk wa erek iháng pahálá káin tingga ku naráng hátingga átkiuk. 20 Kulá sipsip pin yáni tátá yáni wu angelo yá me rina yánán naruráng wa isutang kung rahán yáni yá wáina hánám há kangga ku Ánutu ya heronge táng máng táng máng son kuráng.

21 Jesu yá tunggafengga rám 8 árán du kepmá marángga ku kut Jesu wa imuráng. Kut wawu huphuráp ma tunggafená árán yon angelo yá Maria há inuk.

22 Kulá Moses yan meng rákit me wa isutang rám rina átang Táwi rahálá hára rongrongngá háháleya tená watá sálikngin du Josep káling Maria yá Jesu nangge wa tángga Jerusalem káin Táwi imámáya kumálák. 23 Wa kumálák wawu Táwi yan meng rákit me ing uyená wa isutang, “Nangge ámnaná hulátingga hánám náráwa káman dá táng tinek wawu táng Táwi yan pingnga tineráng.”† Son Iháhá 13.2,12 24 Hang Táwi yan meng rákit me ing uyená, “iráp balu yará me kámut máto yará waháranan yará,”‡ Pris Yáup 12.8 iháháya mená wa isutang iráp yará yot ihángga Táwi ya taha ting mámáya kumálák.

25 Iná Jerusalem káin ámna káman wakáin átnándak wawu kutná ku Simion. Ámna wawu kándáng hánám átang rámá rámá Táwi yot ronrosin hánám árán Iruk Káungá watá watyot átnándak. Simion wawu Ánutu yá Israel pahán láláp yáyámáya miuk wata hálengga átnándak. 26 Iruk Káungá watá há inuk, “Kák ku ma kámurená átang Táwi yá ámna náráwaná son iháháya ámna san áwáwáya miuk wa há káinelák.”

27 Kulá Iruk Káungá watá engorán málám kungga Táwi yan it káungá hánám kumbiná wata kinan kung háuk. Rám Jesu naning maming gá meng rákit me yá rina mek wa tátáya tángga áwán, 28 Simion málám árong nangge wa táng poláng mángga átang Ánutu kutná ing meng tárut táuk,

33 Wáina men narángga nangge wata naning maming gá hárámutang nangnga yándi háuk, 34 enendu Simion dá kuram táng yámángga sangga nangge wata maming Maria inuk, “Ánutu yá nangge ná táng tunggap táuk watá tán Israel nan táup hánám naráng hákhátik yáni muná átaráng watá háineráng, hang táup hánám naráng hákhátik yáni pálak watá árángga kung átneráng. Iná nangge wahára ku Ánutu yan tárák watá wahára árán kangga ámna náráwa táup hánám watá meng mineráng. 35 Wáina wata ku ámna táup hánám watán pahán káin kilak árená wa táng hiták tit, kawu kápik ká pahála káin keháng topmet ina narinelák,” ingga inuk.

36-37 Kulá profet náráwa káman átkiuk kutná wu Ana wawu Fanuel uriwa Aser yan tombong háranan. Iná málám bu náulá yot ket tántán tángga yara 7 rewe átang náulá yá kámurán du náráwa kawát átang kungga tátáwi hánám háliuk wawu yaraná 84. Málám bu Táwi yan it káungá hánám ma sangngátak, káen yáungán Táwi ináng sákngingga átnándak. Iná rám kámá ku sungi sangga sáponga tángtáng tángngátak. 38 Rám waháranyon hánám hiták áwáng hengga Ánutu ya heronge táng mángga ku ámna náráwa Jerusalem hára Ánutu yá háláng námik ingga hálengga áturáng wa nangge wata yánángga kuk.

39 Kulá Josep káling Maria yá Táwi yan meng rákit me yá rina tátáya mená wa erek táng hálingga ku son hurik tángga ále Galili káin it yáni Nasaret ta kuráng. 40 Iná nangge watá ku hánghálángngá tingtihang nanaráná yá álosim hánám hálengga árán, Ánutu yá kuram táng mángga kungga átuk.

41 Yaraná yaraná wu Jesu naning maming gu Jerusalem káin rám táwi Angelo yá Iháng Hátiuk§ Rám wawu Ánutu yá Isip káin Israel ámna náráwa son iháháya angelo yá áwáng Israel nángánangge yáni iháng hátingga Isip nángánangge yáni ráháng kátkámut táuk wata naráng hátingngátaráng. wa kakaya kungngátamálák. 42 Hang Jesu wawu yaraná 12 hálengga átuk wahára wu kálu rina isutnándaráng wanyon isutang Jerusalem káin rám yáni táwi wa kakaya kuráng. 43 Rám táwi watá sálikngiuk wahára wu nangge máto Jesu wawu Jerusalem káin há árán naning maming gu wáina ingga ma narená sangga kumálák. 44 Yándi wu nuknuk yáni watyot há koeráng ingga narángga ku káe káman wa há kuráng ngáyá ku sip yáni kátu me nuknuk yáni watyot áweráng ingga wata orek yáni káin wa táng sulingga kumálák. 45 Yándi wu táng sulin men du son kungga Jerusalem káin sulindin ingga wakáin kumálák. 46 Kulá yándi wu sulingga átkun rám kaláhu hálendu kungga káumálák ku nangge yándi Jesu wu Táwi yan it káungá hánám kumbiná kinan káin wa tiksa orek yáni káin putung átang me met narángga son yánáng sulingga árán, 47 ámna wahára áturáng watá watán me wa narángga hárámuturáng, náuta nanaráná me, me táng hurik táng yámángga átuk wa kangga. 48 Kulá naning maming gá káumálák hára wu nangnga yándi han maming gá inuk, “Nanggena, náuta ket wáina nálelák? Nanya yot nátá kák ka narángpak tángga suling kamángga átninggoemát.”

49 Ing inán Jesu yá ing yánuk, “Sándu náuta wu nák ka suling namángga átninggoemálák? Álo kámá ku no Nanna yan it káin átnet wa naremálák me muná?” 50 Wáina yánuk enendu naning maming gá wáina ta nánek ingga wu ma naráng rákit táumálák.

51 Kulá wahára átang gu naning maming got Nasaret káin kuráng ngáyá ku milun susuwá re táng yámángga átninggiuk, iná maming gu me, me tárák rina rina tunggafiuk wa iháng pahálá káin tingga ku naráng hátingga átkiuk. 52 Iná Jesu málám bu táwi hángháleng nanaráná yá álo kámá hánám háliuk. Ánutu yá wa kan álo kámá hánám háliuk, wáinanyon ámna náráwa yá kat álo kámá yon háliuk.