5
Kunöŋ serowilin ahöhi, i mönö sutŋineyök közölme.
* Dut 22.30Keu kun kewö jigetka nöŋgö kezapne geyök: Tosatŋan urumeleŋ könagesö sutŋine serowilin ahakze. Kunŋan iwiŋaŋgö anömŋi memba malja. Serowilin mewöŋi mi urumeleŋgö kopa ambazip yeŋgö sutŋine mewöyök kun qahö ahöza. Kunŋan mewö aiga iŋini töndup sileŋini memba öŋgöba laŋ jakbak-öraŋböraŋ ahakze. Mi qahö dop köljapmö, silikŋaŋgö wösöbiriknöŋ mönö mem kömum eŋgiiga dop kölbawak. Mewö aka ölöp azi siŋgisöndok mewö ahöhi, i mönö sutŋineyök közölgetka yaigep etma. I denöwö aka qahö közöljeye?
Nöŋön ölŋa eŋgöreŋök köröwen malbi sileni qahö nehakzemö, töndup uŋanan mönö embuk maljal. Kunŋan ahakmeme kanjamŋambuk ahöhi, nöŋön lök yaŋgö keuŋi kewöta sutŋine maljalaŋgö tandök möta jim teköba kewö jizal: Iŋini mönö Kembunini Jisösgö qetŋe totoko algetka nöŋgö uŋanan embuk toroqeiga Kembunini Jisösgö kukösumŋan nam köl eŋgiiga öröröŋ kinda keuŋi jiba mönö kewö jöhöme: Satanöŋ sileŋaŋgö sihim kömbönaŋi bölöŋi qei etmapköra mönö andö qem waŋgiba yaŋgö böröŋe algetka mindiŋgöm waŋgima. Mindiŋgöm waŋgiiga löwöriba uruŋi meleŋni Anutunöŋ amöt qem waŋgiba Kembugö nalöŋe uŋaŋi meköiga Suepkö buŋaya akawak.
* Gal 5.9Sileŋini memba öŋgömakzei, mi ölöpŋi qahö. Iŋini keu yahöt ki möt yaköze, “Yist kitipŋi moröŋi obuk mindiriba plauanöŋ alinga mem qariiga dis kokolak qemakza. Mewöyök bau wösö kömbukŋan tiŋgirakzawi, miaŋön mönö busu pakpak mem bölimakza.”
* Eks 12.5Keu miaŋgö dop iŋini lök plaua dis sarakŋi ewö aketmö, siŋgisöndokö yistŋi kun mi ket ewö sutŋine kaŋgota eŋgöhömakza. Körek bölibepuköra mönö yistŋini walŋi mi kewöt uteköme. Azi mi wösö kömbuk ewö közöla mönö dumŋe kunbuk yambu jeŋiqeqe dölökŋaŋgö plaua dis sarakŋi ewö aka malme. Ak-kömukömu kendon nalöŋe lama jöwöwöl ohoba beret yistŋi qahö nemakzei, miaŋgö dop Kraistnöŋ nanine ak-kömukömu lamanini aiga lök qeget kömuyök. Miaŋgöra iŋini ölöp plaua dis sarakŋi yistŋi qahö ewö akŋe aka kunbuk oyaeŋkoyaeŋ uruŋe kaŋgota malme.
* Eks 13.7; Dut 16.3Kraist kömuyöhaŋgöra mönö sösöŋgai kendon aka malbin. Yist me wösö kömbukŋi mi ahakmeme bölöŋi iŋgoŋmaŋgoŋambuk. Miaŋgö qakŋe mönö sösöŋgai kendon kude akin. Miaŋgöra mönö geŋmoŋ mosöta keu ölŋi wuataŋgöba beret yistŋi qahö ewö aka miaŋgö qakŋe sösöŋgai kendon aka malbin.
Nöŋön Buŋa Kimbi ohom eŋgiba kewö jial: Iŋini serowilin ahakzei, yembuk mönö kude köisirik tata eraum mötme. 10 Gölmenöŋ uruŋini qahö meleŋda ahakmeme bölöŋi ahakzei, yeŋgöra keu mi qahö ohoyal. Yeŋön serowilin aka yuaigö nepaqepalok membagun membingö köpösöŋgömakze. Yuai kalöpköba yoŋgorö memakze aka tandö lopioŋ waikŋini memba möpöseim eŋgimakze. Yeŋgöra aka mewö ohom eŋgibileŋak ewö, iŋini mönö gölmenöŋ malbingö osibeak.
11 Yeŋgöra aka qahöpmö, könaŋi kewögöra keu mi ohom eŋgial: Kunŋan nanŋi qetŋi urumeleŋ ala jiba töndup serowilin akza me yuaigö nepaqepalok membagun memamgö kösösöŋgömakza me tandö lopioŋ waikŋi memba möpöseimakzawi, yambuk mönö kude köisirik tata eraum mötme. Mötnarip kambu eŋgö sutŋine kunŋan mepaqepaik ahakza me o köhöikŋi nemba eŋololoŋ ahakza me yuai kalöpköba yoŋgorö memakza ewö, yambuk tata nene kun kude neme.
12 Yaigep maljei, nöŋön yeŋgö keuŋini qahö jim tekömakzal. Mi nöŋgöreŋ nuwa qahö. Iŋini mewöyök könagesö pakpakö keuŋini qahöpmö, uruŋini meleŋda sel uruŋe maljei, mönö yeŋgö keuŋini miyök kewöta jim tekömakze. 13  * Dut 13.5; 17.7Yaigep laŋ maljei, Anutunöŋ mönö yeŋgö keuŋini kewöta jim teköma. Miaŋgöra mönö Buŋa keu kiaŋgö dop akŋe, “Azi bölöŋi mi mönö sutŋineyök közölme.” Mewö.

*5:1: Dut 22.30

*5:6: Gal 5.9

*5:7: Eks 12.5

*5:8: Eks 13.7; Dut 16.3

*5:13: Dut 13.5; 17.7