6
Jisösnöŋ Sabat kendongö Kembuŋi akza.
Mat 12.1-8; Mak 2.23-28
1 * Dut 23.25Miaŋgö andöŋe Sabat kendon kunöŋ Jisösnöŋ wit padi nup köröŋi ketaŋi kutuba anök. Ani gwarekurupŋan wösöŋini eŋguiga wit ölŋi mohot mohot böröŋinan misiba sömaŋda neget. 2 Mewö negeraŋgöra Farisi (Köna keugö kapaŋkölköl) tosatŋan mi eka kewö jiget, “Iŋini mönö wuanöŋgöra Sabat kendongö nup meme soŋgoŋi oŋgitze?”
3 * 1 Sml 21.1-6Mewö jigetmö, Jisösnöŋ kewö meleŋnök, “Kiŋ Deiwidnöŋ yarö aziurupŋi yembuk liliköba wösöŋini eŋguiga yuai akeri, mi lök oyoŋget me qahö? 4 * Lew 24.9Yaŋön mönö Anutugö opo seri jikenöŋ öŋgöba beret kömbukŋi Anutugö jemesoholŋe altanöŋ alget tariga ösumŋan walöŋniga qekögeri, mi mönö meiga neget. Beret kömbukŋi mosötmosötŋi mi jike nup galöm yeŋönök nezema. Yaŋön aka yaŋgö suŋgurumurupŋan mi nembepuköra soŋgo ahöyök mi töndup neget.”
5 Mewö jiba kewö jii mötket, “Suep gölmegö azi ölŋan mönö Sabat kendongö Kembuŋi akza.” Mewö.
Jisösnöŋ azi böröŋi sösöröngöŋi mem ölöwahök.
Mat 12.9-14; Mak 3.1-6
6 Jisösnöŋ Sabat kendon kunöŋ köuluk mire öŋgöba Buŋa kusum eŋgiyök. Miaŋgöreŋ azi kun böröŋi ölŋi soholiiga tarök. 7 Köna keugö böhi aka Farisi (Köna keugö kapaŋkölköl) yeŋön Jisös eka keu jakeŋe al waŋgibingö könaŋi jaruba “Azi mi Sabat kendonöŋ möhamgöma me qahö?” jiba je galöm memba tatket. 8 Tatketmö, Jisösnöŋ mötmötŋini mi möt kutuba azi böröŋi sosoholiŋi mi kewö jii mörök, “Mönö wahöta jenine kinöŋ.” Mewö jiiga wahöta kinök.
9 Kini Jisösnöŋ jii mötket, “Köna keu wuataŋgöba Sabat kendonöŋ yuai ölöpŋi me bölöŋi akin? Ölöp kungö bohonŋi jöhöbin me mosöringa ayuhuma. Wanat kun meinga dop kölma? Mi qesim eŋgibi jiget.” 10 Mewö jiba körek pakpak liliŋgöm purik eŋgeka azi miaŋgö jiyök, “Gi mönö börögi qötöteinöŋ.” Mewö jiiga böröŋi qötöteiiga kunbuk ölöwahök.
11 Ölöwahökmö, galöm yeŋön irimŋini gwötpuk seholiiga “Jisös denöwö ak waŋgibin?” jiba nanŋini eraum mötket. Mewö.
Gwarekurupŋi 12 möwölöhöm eŋgiyök.
Mat 10.1-4; Mak 3.13-19
12 Nalö miaŋgöreŋ Jisösnöŋ kunduŋe köulukömamgö öŋgöba suŋgem köröp mi Anutu köuluköm waŋgiba mali miri alök. 13 Miri giaŋiiga gwarekurupŋi eŋgohola yeŋgöreŋök 12 möwölöhöm eŋgiba melaimelai azi aposol qet mi eŋgiyök.
14 Qetŋini kewö qerök: Saimon, Jisösnöŋ qetŋi Pitö waŋgiyök, yaŋgö munŋi Andru aka Jeims, Jon, Filip, Bartolomyu, 15 Matyu, Tomas, Jeims Alfiusgö nahönŋi aka Saimon qetŋi kun Tuaköpek azi qetket.* Nasönöl pati zelot yeŋön Rom gawman tuarenjoŋ aka nanŋine kinkin membingö tuaköpek memba malget. 16 Judas Jeimsgö nahönŋi aka Judas Iskariot. Kariot azi miaŋön könaŋgen mamalolo azia ahök.
Jisösnöŋ kawöl ambazip mem ölöwak eŋgiyök.
Mat 4.23-25
17 Jisösnöŋ aposolurupŋi yembuk kunduŋeyök eta gölme köröŋe anda kinget. Kingetka gwarek kambuŋi ketaŋi aka ambazip kambulelembe yeŋön yaŋgöra tokoba mambötket. Yeŋön “Buŋaŋi jii möringa kawölnini mem ölöwakŋa,” jiba miaŋgöra Judia prowins pakpak, Jerusalem siti aka köwet jitŋeyök Taiö aka Saidon taon miaŋgöreŋök kaba tokoget. 18 Ömewörömenöŋ kölköljiŋjiŋ mem eŋgiyöhi, yeŋön mewöyök kaba ölöwaket. 19 Kukösumŋan yaŋgöreŋök kutuba yeŋgöreŋ öŋgöiga körek ölöwak eŋgiyök. Miaŋgöra ambazip körekŋan Jisös misiribingö jaram tiget. Mewö.
Simbawoŋ aka kezapjupjup ahakö keuŋi
Mat 5.1-12
20 Jisösnöŋ gwarekurupŋi uba wahöta eŋgeka kewö jiyök,
“Anutugö bemtohoŋ mi wanapŋi eŋgö buŋaya. Miaŋgöra wanapŋi iŋini
mönö simbawoŋ akze.
21 Nalö kewöŋe nenegö ewö kömumba qemjeŋ qeba maljei, Anutunöŋ mönö
sihimŋini mi gumohom eŋgima. Miaŋgöra iŋini mönö simbawoŋ akze. Nalö kewöŋe sahötzei, eŋön mönö sösöŋgai aka gön kölme. Miaŋgöra wösöbirik maljei, iŋini mönö simbawoŋ akze.
22 * 1 Pitö 4.14“Ambazipnöŋ iŋini Suep gölmegö azi ölŋaŋgöra aka kazik aka
yaköriba sileŋe ala uruqeqe keu töhöreŋ jim eŋgiba kiam sekbölö ewö qetŋini kutumei, iŋini mönö simbawoŋ akze.
23 * 2 Hist 36.16; Apo 7.52Ambösakonurupŋinan miaŋgö dop kezapqetok ambazip yeŋgöra ak
eŋgiba malget. Mötket! Anutunöŋ töwaŋini öŋgöŋgöŋi Suep mire ali ahöza. Miaŋgöra mewö ak eŋgigetka nalö miaŋgöreŋ mönö söŋgaiba köiraŋ kölme.
24 Iŋini simbawoŋ maljemö, pomŋi sukinapŋinambuk iŋini malmal
siyoŋsayoŋi qahö maljei, mi teköma. Miaŋgöra nöŋön eŋgöra wölziköba ‘Yei!’ jizal.
25 Nalö kewöŋe nem timbireŋ maljei, iŋini mönö wösöŋini ali (buörö)
bödi malme. Miaŋgöra nöŋön eŋgöra wölziköba ‘Yei!’ jizal. Nalö kewöŋe sösöŋgai aka gön köljei, iŋini mönö amburereŋ aka sahötme. Miaŋgöra nöŋön eŋgöra wölziköba ‘Yei!’ jizal.
26 “Ambösakonurupŋinan kezapqetok ambazip takapulakaŋi jim
möpöseim eŋgiba malget. Ambazip pakpak miaŋgö dop ak eŋgigetka nöŋön eŋgöra wölziköba ‘Yei!’ jizal.” Mewö.
Kerökurupki mönö jöpaköm eŋgiman.
Mat 5.38-48; 7.12a
27 “Bölöŋi ak eŋgimemö, iŋini keuni möta maljei, nöŋön eŋgöra kewö jibi mötme: mönö kerökurupŋini uruŋinan jöpaköm eŋgiba malme. Denike yeŋön kazik ak eŋgizei, i mönö ölöpŋanök ak eŋgiba malme.
28 “Denike yeŋön qesuahöba jiŋjerereŋ ak eŋgizei, i mönö köl tömbiba kötuetköm eŋgime. Öröm ureim ak eŋgizei, yeŋgöra mönö Anutugö köuluköme.
29 “Kunŋan nuŋgulumgi likepŋi qekötahöliiga likepŋi mewöyök meleŋ waŋgiman. Kunŋan qakŋaŋgö malukugi goaŋgiriga göŋön mönö dutŋaŋgö opoŋi mohokŋe memamgö möri mi kude aŋgön kölman.
30 “Yuaigö ulet gihigetka mi mönö körek yeŋgöra eŋgiman. Kunŋan göhö inap yuaigi meiga mi mönö meleŋ gihimapkö kude kapaŋ köla qesiman. 31 * Mat 7.12Ambazipnöŋ yuai nanŋinaŋgö ak eŋgimegö mörakzei, miaŋgö dop mönö nanŋini mewöyök i ak eŋgimakŋe.
32 “Gölmegö siŋgisöndok ambazipnöŋ alaurupŋinan jöpaköm eŋgigetka kitipŋi meleŋda jöpaköm eŋgiba möpöseim aŋgumakze. Iŋini miaŋgö dop gölmegö tandökŋi wuataŋgömakze ewö, Anutugöreŋ tosa qahö ahuiga mönö denöwö iŋini möpöseim eŋgibawak? Alaurupŋini aka kerökurupŋini mi mönö mohotŋe jöpaköm eŋgigetka töwa eŋgiiga oyaeŋkoyaeŋ akŋe.
33 “Gölmegö siŋgisöndok ambazipnöŋ alaurupŋinan yuai ölöpŋi ak eŋgigetka kitipŋi meleŋ eŋgiba ala ak aŋguba möpöseim aŋgumakze. Iŋini miaŋgö dop aka gölmegö tandökŋi wuataŋgömakze ewö, Anutugöreŋ tosa qahö ahuiga iŋini qahö möpöseim eŋgima.
34 “Gölmegö siŋgisöndok ambazipnöŋ moneŋ yuai mi siŋgisöndok ambazip tosatŋi yeŋgöra eŋgiba kitipŋi miyök meleŋ eŋgimegöra kapaŋ kölakze. Mi gölmegö ahakmemeya. Iŋini tosatŋan tosaŋini meleŋ eŋgimegö al mambötketka Anutunöŋ mönö denöwö möpöseim eŋgibawak? Tosatŋan tosaŋini qahö meleŋ eŋgigetka Anutunöŋ mönö kitipŋi mi meleŋda töwa eŋgima.
35 “Iŋini mönö Suep Toŋaŋgö ahakmemeya aka memba malme. Gölme ambazipnöŋ bölöŋi aka saiwap qahö jimakzemö, Anutunöŋ töndup i ölöpŋi ak eŋgimakza. Miaŋgöra iŋini mönö kerökurupŋini uruŋinan jöpaköba ölöpŋanök ak eŋgiba moneŋ yuai eŋgiba miaŋgö likepŋi kun meleŋda eŋgimegöra kude al mambötme. Mewö aka malgetka töwaŋinan sehiba öŋgöŋgöŋi aiga Anutu öŋgöŋgöŋaŋgö nahönböraturupŋi aka malme.
36 “Suep Iwiŋinan körek pakpak ak kömum eŋgimamgö mötzawi, iŋini mönö miaŋgö dop ambazip pakpak ak kömum eŋgiba malme.” Mewö.
Jimtekötekö toŋi ewö kude akŋe.
Mat 7.1-5
37 “Ambazip tosatŋi yeŋgö keuŋini mi kude kewöta jim teköme. Mi qahö jim teköm eŋgigetka Anutunöŋ mönö nanŋini mewöyök qahö jim teköm eŋgima. Iŋini tosatŋi yeŋgö siŋgisöndokŋinaŋgö likepŋi mi qahö meleŋ eŋgime. Mi qahö meleŋ eŋgigetka Anutunöŋ mönö nanŋini siŋgisöndokŋinaŋgö likepŋi mi mewöyök qahö meleŋ eŋgima. Iŋini mönö tosatŋi yeŋgö siŋgisöndokŋini mosötme. Mi mosötketka Anutunöŋ nanŋini siŋgisöndokŋini mewöyök saŋgoŋda mosötma.
38 “Iŋini ambazip tosatŋi yeŋgöra yuai ak eŋgigetka Anutunöŋ mönö miaŋgö dop kewöta yuai mi meleŋda eŋgöra ak eŋgima. Miaŋgöra iŋini mönö yuai kalema eŋgimakŋe. Mewö eŋgigetka Anutunöŋ mönö mewöŋanök kalema eŋgimakŋa. Ölŋa, Anutunöŋ ekbonep qahö möta bauköm eŋgimakŋa. Anutunöŋ kewöta iŋini eŋgigeri, miaŋgö dopŋi jömuk memba kiwinöŋ mokoi numbuŋe kori utuköi qöröraŋ aiga mulumgöi gei toroqeba qakŋe mokoi dopŋi oŋgita qeqelaŋlaŋ eri, mi mönö gösöŋine löŋgöt eŋgima.” Anutugö könaŋi mewö.
Ambazipnöŋ nanŋini könaŋini eka mötme.
39 * Mat 15.14Jisösnöŋ dopkeu kun kewö jii mötket, “Jegömöl ambazip kunöŋ jegömöl alaŋi kun ölöp böröŋe memba waŋgitma me qahö? Mewö anbahorak mönö mohotŋe lömnöŋ geba etkubawak. 40 * Mat 10.24-25; Jon 13.16; 15.20Gwareknöŋ böhiŋi qahö oŋgitza. Böhiŋinan mötmöt pakpak törörök kusum eŋgii möt kömumei, körek yeŋön mönö böhiŋini ewö akŋe.
41 “Gi wuanöŋgöra alagahö jeŋe gödöwöröt morörökŋi ekzanmö, nangi jege ip sahötŋi ketaŋi ahözawi, mia denöwö kude ek kutuzan? 42 Nangi jege ip sahötŋi ketaŋi ahözawi, mi qahö ek kutuba denöwögöra alagahö kewö jibanak, ‘Alani mötnöŋ! Jege euke gödöwöröt geba tatzawi, mi ölöp itaköbi etma.’ O urumeleŋgö silesile azi, gi mönö mutuk nange jegeyök ip sahötŋi (tapötŋi) ketaŋi mi memba gilman. Mi mem gilagun törörök ek kutuba alagahö jeŋe gödöwöröt geba tatzawi, mi ölöp itakönöŋga etma.” Mewö.
Ipkö könaŋi mi ölŋi eka kewöta möt kutume.
Mat 7.16-20; 12.33-35
43 “Ip ölöpŋi kunŋan ölŋi bölöŋi qahö kuŋgumakza. Mewöŋanök ip bölöŋi kunŋan ölŋi ölöpŋi qahö kuŋgumakza. 44 * Mat 12.33Jau kötŋi mi jömnöŋ asuhuiga membingö osimakzin aka muli ölŋi mi koururuknöŋ asuhuiga qeköbingö osimakzin. Miaŋgö dop ipkö ölŋi eka kewöta könaŋi möt kutume.
45 * Mat 12.34“Azi uruŋan yuai kokolak qei ahözawi, mia mönö numbuŋan aukŋe jimakza. Miaŋgöra azi ölöpŋaŋgö uru köweŋe ölöpŋaŋgö möriamŋi ahözawi, yaŋön mönö ölöpŋi mi aukŋeyök jimakza. Azi bölöŋaŋgö uru köweŋe bölöŋi ahözawi, yaŋön mönö bölöŋi mi aukŋe jimakza.” Mewö.
Miri tandö köhöikŋi aka lölöwöröŋi
Mat 7.24-27
46 “Iŋini nöŋgöra ‘Kembu Kembu!’ qet mi mönö wuanöŋgöra qerakzemö, nöŋön yuai memegö jimakzali, mi qahö tem köla memakze.
47 “Denike yeŋön nöŋgöreŋ kaba keuni möta tem köla mezei, nöŋön yeŋgö könaŋamŋini kondela dopkeunöŋ jimam. 48 Yaŋön mitim qeqe azi kiaŋgö dop akza: Azi miaŋön ‘Miri memam,’ jiba löm köröpŋi esiba geba tandöŋi köt jamönjiŋ qakŋe kuŋgum köhöii kinök. Mewö kiniga kie uru nalöŋe o göulu köhöikŋi gila miri kembaŋe kuŋguyökmö, ölöpŋanök mem muhungöi kinök. Miaŋgöra kusumamgö qem bibihiiga köhöiba kinök. 49 Qem bibihiyökmö, kunöŋ keuni möta qahö tem köla mezawi, yaŋön mönö mitimqeqe azi kiaŋgö dop akza: Yaŋön ‘Miri memam,’ jiba tandö qahö esim kömöta gölme qakŋe kut bim miyök ala meyök. Mei kiniga kie uru nalöŋe o göulu köhöikŋi gila miri kembaŋe kuŋguiga miri mi miaŋgöreŋök kusuiga goromororoŋgöba erök.” Mewö.