4
Rung di ararguna ​mai naul bim di kurtara mam Káláu
Rom 7:23Dánih á káplabin á kamu arngangar má gamá lu arup arliu i gam? A kabin i kamu tan sápkin nemnem er i bál gam. Má sápkin nemnem er a lu arup mai táit a nem on ái Káláu ngo gama mur on. Tekes a lu kon suri tan táit kápte ngo káián, má ngorer ák nem suri longoi toltolom sápkin tatalen suri kip pasi, ák ngoi gut i kán hol ngo na up bingi kálámul pasi táit er a kon suri. Kamu sápkin nemnem erei a lala rakrakai, ái a káplabin kamu tan arngangar má arup arliu i gam. Má bos táit gam nem on suri gama atur páptai, kápgamte otoi sang kabin kápte gam sung Káláu suri. Má ngo gam sung Káláu suri táit gam nem on, kápte gam kipi, kabin kápte gam sungi artálár mai nemnem káián ái Káláu. Ái sár gam lu sung Káláu suri táit gam lu omlawai i kamu sápkin nemnem sár. Rom 8:7; 1Io 2:15Á gam kápte gam lu muswan ur si Káláu, gam ngorer i wák a kila a lu bop mai kálámul kápte ngo kán pup. Tekes ngo a lu ararguna mai bos tatalen án naul bim, a kis án kurtara mam Káláu. Má ngorer ái sinih a ilwa pasi tatalen án ararguna mai naul bim, ái ákte ilwa pasi sál án kurtara mam Káláu. Buk Tabu a parai ngo, “Tanián er a oboi ái Káláu minái i git, ái Káláu a nem on ngo na mur i kán nemnem masik.” Worwor erei a támin muswan, Kis 3:34; 1Pe 5:5pasi ái Káláu a tungai tari lala artangan ur si git suri gita mur arwat i kán nemnem, ngorer a parai á pinpidan ngo,
“Ái Káláu a lu su bahin uri rung di apakta pas di,
má ák lu tangan pas rung di agengen pas di sang.”
Epe 6:12Keskeskes na rusan tari sang uri lalin nemnem si Káláu. Ngo una ketsikra pala Satan, ki ái Satan na táu alar iáu. Ais 1:16; Skr 1:3; Mal 3:7Ngo una lákám má unáng kis pátum Káláu, ki ái Káláu na kis pagas pátum iáu. U lu tohoi suri mur i Káláu mái Satan mul, pasi kam liu a káng mai sápkin tatalen. Koion gama longoi ngorer. Ái sár gama guran palai dur tili kamu liu má gam keskeskes gama tari kamu kepwen holhol ur si Káláu. Gama mákái kamu sápkin tatalen má gamák tang, má na tinang i bál gam suri. Gam erei gam nong, gama kelsei kamu nong má gamák tang. Má gam erei gam laes, gama kelsei kamu laes má gamáng kis án tinang, má tabureng na bor gam. 10  Iop 5:11; 1Pe 5:6Gama agengen pas gam i mátán táil ái Konom, má ái na apakta pas gam.
Koion gama para sáksákna ​tekes tili gam á tan tám ruruna
11 Rang buhang, koion gama para sáksákna tekesi tur gam a tám ruruna. Ngo gam para sáksáknai kesá tur gam, a ngoro gam wás palai nagogon án armámna si Káláu. Má ngo gam mikmikwa palai nagogon minái, ki ngádáh gama taram on ngoi? Auh, káp sang. Ái sár gam kaiang pasi ngo a mon i kamu nokwan suri gama tám nagogon. 12  Rom 2:1, 14:4Kes masik sár a mon i kán nokwan suri tari nagogon má suri nagogon i kálámul, má ái ái Koner a artálár suri aliwi kálámul ngo suri oboi kálámul uri minat. Má á iáu, iáu sinih suri una nagogon i turam? Auh, káp kam te nokwan.
Artur kalar suri butbut
13  Luk 12:18-20Gam alongra be! Te tili gam di lu butbut mai parai ngo, “Onin ngo latiu gima aptur má han urada i tilik malar imuda. Gima kis pas tekesá bet má gimák longoi himhimna suri gimák apángái te marán minsik.” 14  Sak 39:5, 11; Kis 27:1Suri dáh gam para ngorer? Kápte gam mánán ngo dánih na tapam hut narsá gam latiu. Ngádáh, gam hol on ngo kamu liu a ngoro hat kis, be? Auh kápte. Gam ngorer i sauh a kis mudán sár, ki namur ák bokoh pas mul. 15 Mái sár na kuluk ngo gama han parai ngoromin, “Koran má na ngoi ái Konom ngo gita liu, ki giták longoi táit minái ngo táit erei.” 16 Mái sár gam kápte, gamá butbut bul má gamá para agas gam sang. Má matngan tatalen án para agas kalengna gam a sápkin. 17  Luk 12:47Má ngo koner a mánán i a kuluk ngo na longoi, má kápte a mur on, ákte longoi sápkin.

4:1: Rom 7:23

4:4: Rom 8:7; 1Io 2:15

4:6: Kis 3:34; 1Pe 5:5

4:7: Epe 6:12

4:8: Ais 1:16; Skr 1:3; Mal 3:7

4:10: Iop 5:11; 1Pe 5:6

4:12: Rom 2:1, 14:4

4:13: Luk 12:18-20

4:14: Sak 39:5, 11; Kis 27:1

4:17: Luk 12:47