1 Amun éndaén sérimbur ro, féntawag Pablowey kéluhanay de munur bé Kristowe inok sélimud ro. Atin fénbagérén i de fédéw ro bé kébéréh ne. Tidéw béno, ménggétawén dob berowe brab ménagéw mangéy Masedonia. 2 Nangeyén ténukaw i de ingéd diyo brab fénfiyo noy fédéw i de munur bé de kétoroén. Atin méntaus magéw taman énggumah dob Akaya. 3 Atin ménbati diyo téléw gétérésang kélungonon. Amun magéwén damén mangéy Siria, énggélingoo noy bénantak i de Judio diyo féléhué ro. Mélaw ménséfule i Pablowe témara bé Masedoniawe. 4 Atin wén i de lagéy de ménodor ro Sopater nga Piro tidéw Berea, ro Aristarko brab Segundo tidéw Tesalonika, Gayo tidéw Derbe, brab Timoteo, brab Tikiko brab Trofimo do tidéw Asia. 5 I de ni do lagéy méntah ro mangéy Troas atin nongot-nongot ro begey diyo. 6 Amun énggilid i kékandulione bé kéamae bé fane énda i fénggéfééruk de, ménda gey barko tidéw Filipos mangéy Troas. Ménlimo gétérésangan tidéw bé no, énggumah gey dob Troas atin diyo énggumaha key i de dumo gey. Atin ségéfadiyan gey ménbati diyo.

7 Bé sunguwe fuweh bé no fadiyan, ménsélimud gey mama bé fane émfégétédém bé kéléhu Jesuse. Atin i Pablowe ménuret toow fo mérugay énggumah kérara kélungonon, non magéw so bé démoe de. 8 Atin médooy de solo dob sibéye dob rotor i lawie gono key ménsélimud. 9 I nan sibéy, been i toowe fo gérotor dob lawie ni téléw géandana i kégérotor ne. Wén i kénogo lagéy diyo féndawét Eutiko, ménsar dob faliluwangay gérotore ni sibéy. Endob énggéfidong i ni kénogo lagéy, non toow fo métaah i uret Pablowe. Tidéw béno, ménlawu mangéy fantad tidéw dob gono nuwe ni ménsar brab ménléhu. Atin amun nangéy ro fénurut, énggito ro ménléhuén. 10 Endob ménlus soy Pablowe brab fénagayasén nangéy nékéf. Brab ménbéréh mano, “Kagom émbuku, méuyag so!” 11 Tidéw béno, ménénik man i Pablowe brab sénkébeng-kébengén i fane atin ménama. Atin féntausén i kéureto nuwe bero taman sémbangén i térésange. Tidéw béno, ménagéw i Pablowe. 12 Atin nuwit i de étéw mule i kénogo lagéye ni méuyag. Atin ménfiyoy de fédéw ro non ménuyag so.

13 Tidéw béno, ménsésuway gey bé Pablowe dob Troas, atin ménda gey barko mangéy Asos. Diyo nongot-nongot gey i Pablowe loo bé késugu ne begey, non ménuyot mémantad tidéw Troas mangéy Asos. 14 Amun énggéségito gey dob Asos, ménda soy Pablowe dob barkowe, atin kéluhana key méntaus mangéy Mitilin. 15 Tidéw béno, ménangéy gey Kios bé démoe de. Atin bé gétunduge de fuweh énggumah gey dob Samos. Dob gétunduge de man fuweh énggumah gey dob Mileto. 16 Atin i Pablowe ménuyot de ké témara gey saén dob Efeso inok énda méanggaén dob Asia non toow fo magayas. Méuyot de ké gégumah dob Jerusalem bé gaiy Pentekostese, amuk fakay.

17 Mélaw tidéw Mileto, i Pablowe ménféuwit kébéréh mangéy Efeso brab féntawagén i de odoroy de munur bé Kristowe diyo inok balaké ro. 18 Amun énggumah ronén, ménbéréh i Pablowe mano, “Enggétiga kom i kébati guwe dob begome tidéw fanay kégumah gu dob sakuf i ingéde Asia. 19 Atin gétiga kom rénigo guy galbék i Kadnane bé béno. Atin énda téfégérotoru, yamula kéménrewu sabaf bé kégédaw guwe begom. Atin téméningkélu bé kéluhanay de mérégén énggéagéwo ku bé de tete rénigoy de Judio dob begéne. 20 Enda i sébaan dénigur gu bé funa kome fiyo dob de kétoro gu begom dob adafay médoowe étéw taloo no dob de lawi gom. 21 Méégét i kébéréh guwe dob de Judio loo so dob de békén Judio bé fatut ro gésénule bé de sala ro atin munur ro bé Kadnane Jesus brab rigoné roy kétayay Tuluse. 22 Atin béleewe ni fénémanduoy Rémogor i Tuluse begén bé mangéyu Jerusalem. Atin énda gétuwa ku de ké ati mérigowe dob begéne diyo. 23 Been say niy gétuwa kuwe, dob séngae ingéd nawéto ku, i Rémogor i Tuluse féningatén begén bé méférisuwu brab mérégén i géagéwo kuwe. 24 Endob énda gulaané kuy umul guwe brab ulan den ké méléhuu, amuk géfégilid gu saén i galbéke niray i Kadnane Jesus begén, sani kéurete bé Fiyowe Uret fantag bé kégédaw i Tuluse.

25 “Ménangeyu dob begome kéluhanan muret fantag bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén. Atin gétuwa ku béni, éndaén géségito tom man ségule. 26 Mélaw béréhé ku begom béleewe ni, amuk wén i ségétéw begom énda munurén bé Jesuse, békénén atura ku. 27 Non nuret gun begom i kéluhanay kétayay Tuluse. 28 Ingat gom brab diyaga gom i de lowoh gom loo soy de munur sénarig i Rémogor i Tuluse begom inok énda mékédan i de kéunur gom. Begom i maake témalima bé de bili-bili. Atin i de munur bé Jesuse beroy de maak do bili-bili. Atin i Tulusey gefee bé de bili-bili sabaf bé kéléhu i Nga ne. 29 Gétuwa ku, amuk tékédanun dini, wén i do gégumah do tugién témoro. Atin féteteé roy de fédéw i de munur. 30 Atin wén mosoy do étéw tidéw so dob begome ménlimud, émbéréh bé de tugi inok géuwito roy de munur dob békéne katabuwan agéwon. 31 Mélaw ingat gom, brab kagom lifotén i de ténoro gu begom kéluhanan, fuweh na kélungonon bé méntéléwe gébélintuwa. Atin toow fo kénrewo kuy kétoro guwe begom sabaf bé kégédaw guwe begom.

32 “Atin béleewe ni, sarigé ku begom dob Tuluse non tabanga no begom. Atin i kéuret guwe fantag bé kégédaw ne tabanga no so begom. Beeney émfébagére bé de kéunur gom, brab Been say miraye bé de kéfiyonon loo bé rigoné nuwe dob kéluhanay de étéwén. 33 Enda méningaru bé éntingayéne kagom, fiyon filak, taloo no bélowon taloo no kégal. 34 Gétiga kom i kégalbék guwe inok gédoté kuy kéluhanay kailanga keye begey i de dumo gu. 35 Fénggito gu begom i kéluhanay de rénigo gu bé fatut mégéror tom inok gétabanga tom i de étéw mérasay. Brab katom lifotén i kébéréh i Kadnane Jesus mano, ‘Toow na fo moror i étéwe miray bé étéwe médot.’ ”

36 Amun énggilid i Pablowe émbéréh, ménlingkuwéd ro kéluhanan brab déménasal ro. 37 Kéménrew ro kéluhanan brab nékéf roy Pablowe atin narék ro. Tidéw béno ménggétawén. 38 Ménlabi foy kétete i fédéw ruwe bé bénréh Pablowe bé éndaén kun gito ro de féruman. Tidéw béno, dénura ro mangéy dob barkowe édaa no.