1 Tidéw béno, ménifar i Jesuse dob dogote féndawét Galilea taloo no Tiberias. 2 Atin toow fo médooy de étéw ménfuray de non énggito roy de mékégaif galbék rénigo no bé kéuwa ne bé de déméruun. 3 Atin ménénagé i Jesuse beroy de kuyugén mangéy dob burure atin diyo ro ménsar. 4 Bé béno gai, éndaén mérugay i kékanduli i de Judio féndawét ro “Témara”. 5 Amun iling-iling i Jesuse, énggito noy médoowe étéw démangkub mangéy dob Beene. Mélaw ménénginsa dob Filipihe mano, “Ayo tome de méléy amaén féama bé de étéw ni?” 6 (I funa Jesuse ménénginsa, téngkadé no saén i Filipihe. Endob gétiga Jesuse nén i rigoné nuwe.)

7 Atin séménumbul i Filipihe mano, “Fiyon fo ké wén i labi séngibu filak tom, kulang na fégébéléy amaéy médoowe ni étéw, fiyon fo ké sékéloh-kélohén dob séngae ségétéw.”

8 Endob ménbéréh i ségiyowe kuyugén féndawét Andres (sani dumo Simon Pedrowe sétiman idéng) mano, 9 “Wén i ségétéw kénogo lagéy dob ni, wén i nuwitén limo timan mélému fan brab ruwo timan sédo. Endob toow fo kulang i ni féama bé médoowe ni étéw.”

10 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Féésar gom i de étéw.” Mélaw ménsar i de étéw diyo dob bukae gonon wén i do kéroon de. Wén i limo ngibu do lagéy saliyu na bé de libun brab do nga. 11 Atin éndot Jesusey fane brab ménfésalamat dob Tuluse. Tidéw béno, sénaarén dob de médoo étéw ménsar diyo. Loo so bé niy rénigo Jesuse bé de sédo de. Atin téménantu ro mama taman kétaya ro. 12 Amun énggéama ro nén taman ménbésor ro kéluhanan, ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Timu gom i kéluhanay de sama amaén inok énda mésinggulaén.” 13 Mélaw ténimu roy de sama amaén. Atin ménféno i foloe bra ruwo timan dakél biton bé de sama i de limo timan fan.

14 Amun énggitoy de étéw i ni mékégaif galbék rénigo Jesuse, ménbéréh ro maro, “Tintu Been i niy toowe sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, sani suguéy Tuluse dob duniyae ni.” 15 Atin gétiga Jesusey fégésé ro féwaléyé ro datu ro, mélaw ténagakén bero man brab ménangéy félébu dob de burur.

16 Amun témégénén, ménangéy i de kuyugén dob dogote. 17 Atin ménda ro awang mifar bé dogote mangéy Kafernaum, non kélungononén, atin énda séna énggumah i Jesuse dob berowe. 18 Bé béno uras, émbagér i réfuruhe brab dakél i bagéle dob dogote. 19 Amun ménggéfura ro ném gékilomitro tidéw dob dénsaane, énggito roy Jesuse magéw dob rotor i dogote mangéy dob berowe. Mélaw toow ro fo ménggilak. 20 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Begén, kagom mégilak!” 21 Atin ménoror ro brab fénéda ro dob awange, brab sonom béno énggégumah ro dob dénsaane ayo ro.

22 Amun géfuwénén, i de étéw ménbati séna dob difar i dogote, énggétiga ro sébaan saén i awange diyo béno kélungonon. Atin énggétiga ro énda ménodor i Jesuse bé de kuyugén méda dob awange mifar dob dogote. Brab gétiga ro énda i ségiyo awang diyo. 23 Tidéw béno, énggumah i de awang tidéw dob ingéde Tiberias, déménunggu gédét dob gonoy de étéw ménama fan amun énggilid fénsalamatay Kadnane Jesus. 24 Atin amun gétuway de étéw énda diyo i Jesuse loo soy de kuyugén, ménda ro bé de awang mangéy Kafernaum inok sélédé roy Jesuse.

25 Atin amun énggito roy Jesuse dob difar i dogote, fénénginsaa ro maro, “Maistéro, ménfiroyén i kégumah me dini?”

26 Sénumbulo Jesuse bero mano, “Béréhé ku begom i toowe, békén i kégésobut gome bé de mékégaif galbék rénigo guy funa kome séméléd Begén, éndob non bé de fénama gu begom atin ménbésor gom. 27 Kagom séméléd bé amaéne kay de sur gom saén non waléy waréy i nan amaén. Endob séléd gom bé amaéne kay de fédéw gom funa kom méraru taman sa taman. I Nga i Kéilawane, sani Begéne, iray guy nan amaén non i Abaye Tulus fénggétiga no Been i séménugue Begén.”

28 Atin ménénginsa ro dob Jesuse maro, “Ati fiyowe rigoné key inok rigoné key i kétayay Tuluse?”

29 Séménumbul i Jesuse mano, “Ay niy kétayay Tuluse rigoné kom: Unur gom Begén non Begén i sénugu i Tuluse.”

30 Atin ménénginsa ro maro, “Ati mékégaife galbék féténgténgém begey inok munur gey dob Beeme? 31 I de katufua key bé do gétah, ménama ro fan féndawét ‘mana’ dob gonone énda i nohok do témunoh diyo, loo bé Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Niraya no bero amaén tidéw dob lawayo inok géama ro.’ ”

32 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, békén Moises i ménféamae bero fan tidéw dob lawayo, éndob i ménféama bero been i Abay guwe Tulus. Atin i Abay guwe, irayén so begom i tintuwe amaén tidéw dob lawayo kay de fédéw gom. 33 Non i amaéne iray i Tuluse, been i énggégumahe tidéw dob lawayo inok miray umul dob de kéilawan.”

34 Ménbéréh ro dob Jesuse maro, “Maistéro, irayan gey démoyun bé nan amaén.”

35 Séménumbul i Jesuse mano, “Begéney amaéne miray umul. I kéluhanay étéwe mangéy dob Begéne éndaén mélayaf ro, brab i kéluhanay munure Begén éndaén térumén ro. 36 Endob fiyon fo ké énggito gomén Begén, éndob énda séna munur gom Begén. Bénréh gun i nan dob begome bé gétaho. 37 Mangéy dob Begéney kéluhanay de étéw niray i Abaye Begén. Brab énda dudulé kuy étéwe mangéy dob Begéne. 38 Non ménlusu tidéw dob lawayo inok rigoné kuy kétayay Tuluse séménugu Begén, békén inok rigoné kuy kagéne kétayan. 39 Atin ay niy kétayay Tuluse: énda fédayaé ku métadin i de nirayén Begén étéw, fiyon ségétéw. Yamula tébuleé ku bero kéluhanan dob tamfaday gaiwe. 40 Non been i niy kétayay Abay guwe: i kéluhanay gétigane Begén brab munure Begén, gédoté roy umule magufusa. Atin tébuleé ku bero dob tamfaday gaiwe.”

41 Atin i de Judio amun énggélingoo roy bénréh Jesuse, mundég-mundég ro non bénréhén bé Beeney amaéne tidéw dob lawayo. 42 Brab ménbéréh ro maro, “Ati Jesuse ni, aw békén ba Beeney nga Josehe saén? Sedek bénréhén ménlus kun tidéw dob lawayo, non gétiga tom i boh ne brab idéng ne?”

43 Endob bénréh Jesuse mano, “Kagom mundég-mundég. 44 Enda i ségétéw géangéy dob Begéne, saliyu ké féfégédétéy Abaye séménugu Begén. Atin dob tamfaday gaiwe, tébuleé kuy kéluhanay mangéye dob Begéne. 45 Sénulat i de sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne maro, ‘I de kéilawan toroéy Tuluse moso.’ Mélaw i séngae mégélingo bé Abaye brab modor bé kétoro ne, mangéy dob Begéne. 46 Endob énda i ségétéw énggégito bé Abaye, saliyu bé Begéne non tidéwu dob Tuluse. Mélaw Begéne say énggégitowe bé Abaye Tulus. 47 Béréhé ku begom i toowe, i de méginugut dob Begéne méuyag ro taman sa taman. 48 Begéney maake amaén miray umul. 49 I de katufua kom amun diyo ro dob gonone énda i nohok do témunoh diyo, ménama ro amaén féndawét ‘mana’, gido ménléhu ro so. 50 Endob Begéney amaéne tidéw dob lawayo. Atin i kéluhanay géamae bé ni amaén, énda méléhu ro. 51 Begéney amaéne miray umul ménlus tidéw dob lawayo. Atin amuk i ségétéwe géama de, méuyag taman sa taman. I amaéne iray gu funay de kéilawan méuyag, sani lowoh guwe.”

52 Atin amun énggélingooy de Judioy ni bénréh Jesuse, ménséédél ro maro, “Ati kéfingé-fingé i kéiray i ni étéw bé lowoh ne inok amaé tom?”

53 Mélaw ménbéréh i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, amuk énda amaé kom i lowoh i Nga i Kéilawane sani lowoh guwe, brab énda inémé kom i dara guwe, énda gédoté kom i umule magufusa. 54 Endob i de mama bé lowoh guwe brab miném bé dara guwe, wén i umul ro magufusa, atin tébuleé ku bero dob tamfaday de gai. 55 Non i lowoh guwe been i nan i tintuwe amaén, atin i dara guwe been i nan i tintuwe inémén. 56 I kéluhanay mamae bé lowoh guwe brab minéme bé dara guwe diyou bati dob berowe atin dini ro bati dob Begéne. 57 Méuyag i Abaye séménugu Begén, atin i Begéne méuyagu sabaf bé Beene. Mélaw i kéluhanay mamae Begén méuyag so sabaf bé Begéne. 58 Begéney amaéne tidéw dob lawayo. I de katufua kom ménama ro amaén féndawét ‘mana’, gido ménléhu ro so. Endob i de mama bé ni amaén sani lowoh guwe méuyag ro taman sa taman.”

59 Bénréh Jesusey ni bé kétoro ne dob lawie féngadafay de Judio dob ingéde Kafernaum. 60 Amun énggélingooy de kuyugén i ni kétoro, ménbéréh i de kédoono ro maro, “Toow fo ménalém i ni kétoro, ati mélaw i géfégélingoe de?”

61 Endob énggétiga Jesuse dob fédéw ney funay de kuyugén mundég-mundég. Mélaw bénréhén bero mano, “Aw toow fo mika gom bé bénréh guwe? 62 Ati béréhé kome ké gito gom Begén, sani Nga i Kéilawane, démiyat mule dob gonone tidéwo ku? 63 I miraye bé umule been i Rémogor i Tuluse. Endob i kéilawane, énda i barakatén miray umul. I nuret guwe begom tidéw dob Rémogor i Tuluse brab miray bé umule magufusa. 64 Endob gétiga kuy wén i de dumo begom énda munur ro Begén.” (Bénréh Jesusey nan non gétiga non i de énda de munur tidéw féganay brab i étéwe émfékéfo de.) 65 Atin sénumfata noy kébéréh ne mano, “Been i nan i funa kuwe ménbéréh bé énda i géangéy dob Begéne saliyu ké féfégédétéy Abaye.”

66 Tidéw béno, médoo bé de kuyugén i téménagake de brab éndaén ménodor ro de. 67 Mélaw fénénginsaa Jesusey de folo bra ruwo gétéw kuyugén mano, “Aw méuyot gom so témagak Begén?”

68 Séménumbul i Simon Pedrowe mano, “Kadnan ati nay odoro keye? I de kaam saén kébéréh i géiraye bé umule magufusa. 69 Munur gey brab gétiga key Beemey Mékétéfuwe Etéw tidéw dob Tuluse.”

70 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Aw békén ba begom i foloe bra ruwo gétéw fénémili gu? Endob saitan i ségétéwe begom!” 71 I ténéndu i de kébéréh Jesus, been i Judase nga Simon Iskariot. Been i émfékéfoe de fiyon fo ké been i ségétéwe bé de folo bra ruwo gétéw kuyugén.