1 Tidéw béno, i kéluhana ruwe ménule. Endob i Jesuse ménangéy dob tuduke féndawét Olibo. 2 Dob gétunduge de fuweh, amun toow géfuwén, ménangéy man i Jesuse dob lawi i Tuluse. Amun ménangéy i kéluhanay de étéw dob Beene, ménsar i Jesuse brab ténoroén bero. 3 Bé no gai, i de Fariseo brab do témoro kitab, nuwit roy libune énggétékasan ménbuwah. Atin féntindég ro dob adafa Jesuse brab de médoo ni étéw. 4 Atin bénréh ro dob Jesuse maro, “Maistéro, énggétékasan i ni libun ménbuwah. 5 Dob kitab tome niray Moisese, fatut ibéron batéw taman méléhu i étéwe ménsala loo bé ni. Ati kébéréh me fantag bé ni?” 6 Fénénginsa ro dob Jesusey ni inok tukawa ro saén i Beene inok amuk békén damén katabuwan i késumbul ne, wén i funa ro témbo de.

Endob ménkudung-kudung i Jesuse brab séménulat dob fantade bé tuko ténoro ne. 7 Amun énda fo témérén ro ménginsa, téménindég i Jesuse brab bénréhén bero mano, “Ati éndae salaén begom, been i sunguwe de mibéron batéw.” 8 Tidéw béno, ménkudung-kudung man i Jesuse brab féntausén i késulat ne dob fantade. 9 Tidéw béno, amun énggélingoo roy bénréh Jesuse, ménule ro séségétéw-gétéw, i sunguwe ménule do lukés. Atin énda i ségétéw ménféled ké békén i Jesuse saén brab ni libun. 10 Atin téménindég i Jesuse brab ménénginsa mano, “Di, nayo ruwe de? Aw énda i ségétéw témbo beem?”

11 Séménumbul i ni libun mano, “Enda, Maistéro.”

Atin bénréh Jesuse mano, “Enda so téboé ku beem. Ule go brab kagonén mésala féruman.”

12 Atin téménoroén man i Jesuse dob de étéw mano, “Begéney maake solo réméndaw dob kéilawane. I furaye Begén éndaén magéwén dob délémone, yamula magéw dob géfékayae brab gédoté noy umule magufusa.”

13 Ménbéréh i de Fariseo maro, “Beeme soy murete fantag bé lowoh me, mélaw énda i lantékén.”

14 Séménumbul i Jesuse mano, “Fiyon fo ké Begén i murete fantag bé Begéne, toow i béréhé kuwe non gétiga kuy tidéwo kuwe brab ayo kuwe. Endob i begome, énda gétiga kom i tidéwo kuwe taloo no ayo kuwe. 15 Kukumé kom i énggito gome saén non do kéilawan gom saén. Endob i Begéne, énda kémukumu. 16 Endob amuk kémukumu, métintuy kagéne kékukum non békén saén Begén i kémukume, éndob Begey i Abaye Tulus séménugu Begén. 17 Ménsulat dob kitab gome, amuk ségiléw i uret i ruwowe gétéw, giton toow i urete. 18 Ruwo gey gétéw muret fantag bé Begéne. Begén brab Abaye séménugu Begén.”

19 Tidéw béno, fénénginsaa roy Jesuse maro, “Hon i gonoy Abay me de?”

Séménumbul i Jesuse mano, “Enda gétiga kom Begén taloo no Abay guwe. Amuk gétiga kom Begén, gétiga kom soy Abay guwe.” 20 Bénréh Jesusey ni bé kétoro ne dob lawi i Tuluse gédét dob fégono ruwe limus. Endob énda i ségétéw kéménéfo de non énda séna gumah i gaiwe fénémili i Tuluse.

21 Ménbéréh man i Jesuse dob berowe mano, “Tagaké kun begom, atin sélédé kom Begén. Endob méléhu gom énda émfésagad i de sala gom, brab énda géangéy gom dob ayo kuwe.”

22 Been i niy funay de odoroy de Judio ménséfénginsa maro, “Aw fétoyo moso? Aw been i nan i funa nuwe ménbéréh mano, ‘Enda géangéy gom dob ayo kuwe?’ ”

23 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “I begome, tidéw gom fantad, éndob i Begéne tidéwu rotor. I begome, tidéw gom dob duniyae, éndob i Begéne tidéwu dob lawayo. 24 Komon bénréh gu begom buluk méléhu gom moso, énda émfésagadan i de sala gom. Toow, amuk énda munur gom de ké Begéney Beene bénréh gu, énda émfésagadan i de sala gom.”

25 Atin ménénginsa ro maro, “Ati mélaw i Beeme ni?”

Séménumbul i Jesuse mano, “Tidéw bé féganaye de séna bé kétoro guwe, nuret gun begom ké ati Begéne. 26 Atin médoo sénay de béréhé ku fantag bé de rénigo gom do tete funa kom mékukum. Toow i bénréh i séménugue Begén, komon ureté ku dob de étéw i énggélingoo kuwe saén tidéw dob Beene.”

27 Endob i de étéw diyo, énda énggésobuto ro de ké ureté noy fantage bé Abaye Tulus. 28 Mélaw ménbéréh i Jesuse mano, “Buluk tunggulé komén Begén, sani Nga i Kéilawane, béno na gétiga kom Begéney Beene bénréh gu. Atin gétiga kom so bé énda i rigoné ku ké tidéw saén dob Begéne, éndob béréhé ku saén i ténoro i Abaye Begén. 29 Brab dumo guy séménugue Begén. Enda ténagakén Begén non démoyun rigoné kuy késuwata nuwe.”

30 Atin médooy de étéw énggégélingo bé de ni, ménunur ro dob Beene. 31 Mélaw bénréh Jesuse dob de Judio ménunur de mano, “Amuk modor gom bé ténoro guwe, begom i de tintu kuyug gu, 32 atin gétiga kom i toowe kétoro, atin i toowe kétoro i témangéye begom.”

33 Sénumbulo ro maro, “I begeye ni do séfu Abraham gey brab énda ménrifén gey, atin sede mélaw ké béréhé mo fétangéy gey?”

34 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, i kéluhanay étéwe rémigo tete maak riféy salae. 35 I riféne, fakay dédélén tidéw dob lawie. Endob i nga i gefee lawi, gébati dob nan lawi taman sa taman. 36 Mélaw amuk Nga i Tulusey témangéye begom, tintu gom békénén rifén. 37 Gétiga ku do onok Abraham gom. Endob méuyot gom méméléhu Begén, non énda tayakufé kom i kétoro guwe. 38 Béréhé kuy ati fénggitoy Abay guwe Begén, éndob rigoné kom mon i énggélingoo kome dob kagome abay.”

39 Séménumbul ro maro, “Abraham i kageye katufuan.”

Atin bénréh Jesuse bero mano, “Amuk do tintu onok Abraham gom damén, rigoné kom soy loo bé rénigo Abrahame. 40 Bénréh gu begom i toowe énggélingoo ku tidéw dob Tuluse, éndob méuyot gom Begén méméléhu. Endob békén loo bé nan i rénigo Abrahame. 41 Rigoné kom i ségiléwe bé rénigoy abay gome.”

Endob ménkérit i de Judio maro, “Békén gey nga dob liyuwe, Tulus saén i Abay geye.”

42 Atin bénréh Jesuse bero mano, “Amuk toow fo Abay gom i Tuluse, méimu gom damén Begén, non tidéwu dob Tuluse. Enda ménangéyu dini dob kagéne aturan, éndob Tulusey séménugue Begén. 43 Sedek énda gésobuto kom i béréhé kuwe ni? Non mika gom keeyén munur bé toroé kuwe. 44 Satanas i abay gome atin rigoné kom i kétayay Satanase. Méméléhu étéw tidéw féganay brab tugién non énda i toow dob beene. Atin amuk témugi, rigoné no say adat ne non beeney bebe i kéluhanay tugiéne. 45 Endob toow i kagéne kébéréh, mélaw énda unuro kom Begén. 46 Ati géféténgténge de begom ké wén i sala gu? Enda. Atin amuk toow i béréhé kuwe, sedek énda munur gom Begén? 47 I tidéwe dob Tuluse fégélingoé noy kébéréh i Tuluse. Endob békén gom tidéw dob Tuluse, mélaw énda fégélingoé kom i kébéréh i Tuluse.”

48 Tidéw béno, fénénginsaay de Judio maro, “Aw békén ba toow i bénréh geye ségétéw go tidéw Samaria brab sénaitanan go?”

49 Séménumbul i Jesuse mano, “Békénu sénaitanan. I toowe, basana kuy Abay guwe éndob énda basana kom Begén. 50 Enda fébantug-bantugu, éndob i Tuluse kétaya no ké basananu, atin Been i gétigane bé ati fatute. 51 Béréhé ku begom i toowe, i de modor bé kétoro guwe, énda méléhu ro.”

52 Atin ménbéréh i de Judio maro, “Béleewe ni gétiga keyén sénaitanan go. I Abrahame ménléhu, brab do sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, ménléhu ro so. Endob bénréhém i modore bé kétoro me énda méléhuén. 53 Aw toow go na fo gérotor bé Abrahame katufua key? Ménléhu i Abrahame brab de sénarigoy Tuluse so. Ati kéfégitung me bé Beeme?”

54 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk bantugé kuy lowoh guwe so, énda i lanték i bantuga kuwe. Endob i Abay guwe Tulus, Been i mirayane Begén bantugan. Béréhé kom féngadafé kom i Tuluse. 55 Endob énda gélolo gom de. Endob i Begéne, gélolo gu. Amuk béréhé ku énda gélolo gu de, waléyu témugi ségiléw bé begome. Endob i toowe, gélolo guy Beene, brab modoru bé kébéréh ne. 56 I katufua kome Abraham moror de bé kégito nuwe bé kégumah guwe. Enggito no, komon moror béni.”

57 Sabaf bé ni, ménbéréh i de Judio maro, “Enda séna ménlimo go folo gébélintuwa, éndob bénréhém bé énggito mon i Abrahame?”

58 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, énda séna ménumah i Abrahame de, i Begéne ménwénén.”

59 Sonom béno, ménémurut ro batéw inok ibéré ro dob Jesuse damén taman méléhu, éndob ménrékunéy i Jesuse brab méntékédan dob lawi i Tuluse.