1 Tidéw béno, i kéluhana ruwe ménlimud, nuwit roy Jesuse mangéy dob Pilatowe sani méguléwe tidéw Roma. 2 Nuret ro dob Pilatowey kéluhanay de tete rénigo Jesuse kun. Bénréh ro maro, “Enggito gey i ni étéw fanangguwité noy de étéw inok sébanil ro begom do gémamak kukuman. Enda fébayade no bero buwis dob toowe fo gérotor datu féndawét Sesar dob Roma. Bénréhén so bé Beene kun i Kristowe sani ségétéwe datu.”

3 Tidéw béno, fénénginsaa Pilatowey Jesus mano, “Aw Beem i Datu i de Judio?”

Séménumbul i Jesuse mano, “Beemey ménbéréhe de.”

4 Atin bang Pilatowe dob de odoroy de Judio brab dob kéluhanay de étéw diyo, “Karangé ku, énda i funa no fatut mékukum.”

5 Endob fétausé ro soy kétébo ruwe de maro, “I ni étéw téménoro dob kéluhanay sugud i de ingéd dob Judea fanangguwité noy de étéw sétiboh begom do gémamak kukuman. Féngganayén rénigoy ni dob Galilea, atin ménangéy dini inok rigoné no so.”

6 Amun énggélingoo Pilatowey ni, ménénginsa mano, “Aw tidéw Galilea i ni étéw?” 7 Amun énggétiga no tidéw diyo, sénugu Pilatowey Jesuse mangéy dob Herode, sani datue dob Galilea, non diyo dob Jerusalem bé no gai. 8 Ménoror i Herode bé kégito nuwe bé Jesuse. Non médooy énggélingoo nuwe fantag bé Jesuse, brab ménrugayén i kéuyot ne de géségito. Témayan de damén ké gito noy Jesuse rémigo mékégaif. 9 Mélaw médooy fénénginsa ne bé Jesuse. Endob énda séménumbul i Jesuse. 10 Diyo soy de odoroy de fadi brab de témoro bé kitabe. Atin toow ro fo ténébo i Jesuse. Endob énda soy sumbul Jesuse de. 11 Mélaw i Herode brab de sundalo no, déniyangka ro brab fénémala ro. Tidéw béno, fénkégala roy Jesuse bé toowe fo fiyo métaah kégal maak datu brab fénséfule ro mangéy dob Pilatowe. 12 Tidéw béno, i Herode brab Pilatowe ménwaléy ro sékélayaman, fiyon fo ké sébanil ro méntaén.

13 Ténawag Pilatowey de odoroy de Judio, brab de odoroy de fadi, brab de ségiyo-giyo étéw. 14 Atin bénréhén bero mano, “Nuwit gom i ni étéw Jesus dob begéne, brab bénréh gom fanangguwité noy de étéw gom sétiboh begey do gémamak kukuman. Endob béleewe fénénginsaa ku dob adafa kome, atin énggétiga ku énda i toow bé kéluhanay bénréh gome. 15 I datu Herode énggétiga no so énda i salaén loo bé de bénréh gom, mélaw fénséfuleén so mangéy dini. I ni étéw énda i rénigo no tete. Békén fatut féléhuén. 16 Mélaw fébadas gu saén, tidéw béno fétangéy gu.”

17 I ni ménrigo bé gaiy kékandulie “Témara”. Atin i adat i méguléwe tidéw Roma sénga kanduli “Témara” témangéy ségétéw ménkalabusu inok fiyoy fédéw i de Judio de. 18 Mélaw non énda kukumé Pilatowey Jesuse féléhuén, i de étéw ménsélimud ménkes maro, “Féléhu gom, brab tangéy gom i Barabase.” 19 (I Barabase ni étéw ménférisu non ménamung sétiboh dob Jerusalem bé de gémamak kukuman. Ménméléhu so do étéw.)

20 I Pilatowe ménbéréh man ségule dob de étéw ménsélimud bé i kétaya nuwey Jesusey tangéyéne. 21 Endob ménkes i de étéw maro, “Féléhu gom! Kélabo gom dob kruse!”

22 Endob ménbéréh i Pilatowe bé gétéléw ne gule mano, “Ati rénigoy ni étéw? Enda i gétiga ku funa tom de méméléhu. Fétafés gu sa atin tangéyén.”

23 Endob i de étéw ménkes ro man minut métanug i Jesuse kélabonén dob kruse. 24 Tidéw béno, sabaf bé kéékes ruwe, ménagayun i Pilatowe bé kéongot ruwe kémukum bé Jesuse. 25 Atin loo bé kétaya ruwe, ténangéyén i Barabase, sani étéwe férisu sabaf bé beeney ségétéwe méméléhu brab fénsétibohén i de étéw sébanil bé de gémamak kukuman. Atin i Pilatowe nirayén i Jesuse dob de étéw ménsélimud inok rigoné roy ati kétaya ruwe rigonén dob Jesuse.

26 Nuwit i de étéw i Jesuse mésut dob Jerusalem inok kélaboné ro dob kruse. Atin dob de aguwon, énggébalaka roy étéwe féndawét Simon tidéw dob ingéde Siren. Béno sénay kégumah ne dob no ingéd. Fénodor ro inok fégésé ro démuwal bé kruse furay bé Jesuse.

27 I médoowe étéw furay bé Jesuse. I de dumo bero do libun kémérew ro brab rémuung non bé kérigo ruwe bé Jesuse. 28 Sénling Jesuse bero mano, “Do libun tidéw Jerusalem, kagom kérewon Begén. Kérewo kom i de lowoh gom brab de nga gom. 29 Non gégumah i gaiwe mérégén brab émbéréh i de étéw maro, ‘Méoror i de libun énda mén-obor ro, énda i do nga ro, brab énda i féntutu ro do nga.’ 30 Bé no gai, émbéréh i de étéw dob de tuduk maro, ‘Tamfurén gey!’ brab dob de burur, ‘Bunéyén gey!’ 31 Non buluk rigonéy de étéw i ni dob ségétéwe étéw énda i rénigo no tete, toow na fo mas gétimal dob de étéw réménigo tete.”

32 Atin ménuwit ro so ruwo gétéw férisu inok séréngan ro féléhuén bé Jesuse. 33 Amun ménggégumah ro dob no gonon féndawét “kulobong uléw”, kénlabo ro diyo i Jesuse dob kruse ni. Kénlabo ro soy ruwowe gétéw férisu dob de krus. I sébaane de fingé dob kuwono Jesuse, brab i sébaane de dob fingé biwong Jesuse. 34 Tidéw béno, déménasal i Jesuse mano, “Abay, fésagada mo bero non énda gétiga roy rigoné ruwe.” Atin i de sundalo sénkungkungo roy ati gégédote bé kégal Jesuse. 35 I lala i de étéw téménindég diyo témanud, i de odoroy de Judio déniyangka roy Jesuse maro, “Ténabangén i de ségiyo étéw inok énda méléhu ro. Mélaw, buluk Beeney Kristowe tintu Mémukas fénémili i Tuluse, sedek énda gétabanga noy lowoh ne inok énda méléhuén?”

36 Déniyangka i de sundalo so. Atin téningé ro brab niraya ro bé mélémuwe arak brab ménbéréh ro maro, 37 “Buluk Beemey datu i de Judio, tabangém i lowoh me.”

38 Brab wén i ménsulate dob rotor i uléw Jesuse mano, “Ay niy datu i de Judio.”

39 Atin i ségétéwe bé de férisu ménbitin diyo bero Jesuse, diyangkaé no soy Jesuse mano, “Aw békén ba Beemey Kristowe Mémukas? Mélaw tabangém begey brab i kaame lowoh.”

40 Endob i dumo nuwe férisu ménbéréh dob sunguwe de mano, “Kago émbéréh loo bé nan! Aw énda mégilak go bé Tuluse? I betome téléw gétéw ménkukum féléhuén. 41 Atin i betowe fatut féléhuén non bé de tete rénigo to. Endob i ni étéw énda foy tete rénigo no.” 42 Tidéw béno, ménbéréh dob Jesuse mano, “O Jesus, fégétédéménu amuk Beemén i méguléwe.”

43 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku beem i toowe, béleewe séko diyo go dob Begéne dob bélowono fantad.”

44 Amun géutuhén, éndaén réméndaw i térésange. Déménlémon i fantade taman ménifus i téléwe géuras. 45 Tidéw béno, i rindunge bénitin dob mékétéfuwe sibéy dob lawi i Tuluse, ruwoy ménsésédaya nuwe. 46 Atin i Jesuse ménkes métanug mano, “Abay, sarigé kuy kamatu guwe dob Beeme.” Amun énggébérého noy ni, ménléhu i Jesuse.

47 Wén i ségétéwe gérotor odoroy de sundalo énggito noy ni ménrigo, atin dénayéwén i Tuluse mano, “Toow fo métintuy ni étéw!”

48 I de étéw ménsélimud diyo, amun énggito roy ni ménrigo, ménule ro ménmala brab tete i de fédéw ro. 49 Atin i kéluhanay de étéw énggébalaka roy Jesuse, fiyon i médoowe bé de libun tidéw Galilea ménodor de, téménindég ro dob mérayue téméngténg brab énggito ro soy kéluhanay ni ménrigo.

50 Wén i ségétéwe lagéy féndawét Jose tidéw Arimatea sébaan ingéd dob Judea. Ségétéw fiyo étéw brab ménunur bé de kukumay de Judio. 51 Fiyon fo ké beeney ségétéwe bé de kéfédéway de Judio, énda ménagayu no bé rénigo ruwe bé Jesuse. Ongot-ongoté no soy gaiy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén. 52 Ménangéy dob Pilatowe brab nongotén i bangkay Jesuse. 53 Atin éndotén i bangkay Jesuse tidéw dob kruse brab bénausén bé fiyowe safut, brab nahurén dob lébénge ténosong dob rangih i fingase. I ni lébéng énda séna ménlébéngo no. 54 I gaiwe béno témégén Biyarnes brab gédétén i gaiwe Sabado sani gaiwe kétéréy de Judio.

55 I de libun ménodor bé Jesuse tidéw Galilea, ménfuray ro bé Josehe brab énggito roy lébénge brab ati kéahure bé bangkay Jesuse diyo. 56 Tidéw béno, ménule ro brab téménafay ro fégéféamut brab do mamut daun kay bangkay Jesuse. Endob bé gaiwe kétérén, téménrén ro loo bé kébéréh i de kukuman nodoro ro.