24
Fantag bé tamfaday duniyae
I lala Jesuse magéw tidéw dob lawi i Tuluse, i de kuyugén ménfégédét ro dob Beene toroé roy de fiyo falasén do lawi bé lawi i Tuluse. Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Gito gom i de ni? Béréhé ku begom i toowe, i kéluhanay de ni mébinasa, brab fiyon i de batéw fénggérigo de émbéragar ro.”
Amun ménsar i Jesuse dob tuduke féndawét Olibo, ménangéy i de kuyugén dob Beene sébero-bero saén. Atin ménbéréh ro maro, “Béréhém begey kédiron mérigoy de ni. Brab ati fégélolonone de ké gédétén gégumah i késéfule me brab tamfaday de gai?”
Séménumbul i Jesuse mano, “Ingat gom inok énda méfagakaran gom. Non médoo mosoy de étéw gégumah usaré roy dawét guwe, brab béréhé ro maro, ‘Begéney Kristowe.’ Atin médooy de géfagakara ro. Atin gélingoo kom i kébéréh i sétibohe brab gélingoo kom soy fantage bé de gira. Endob kagom mégilak de. I de ni kailangan mérigo éndob békén sénay ni tamana nuwe. I de ingéd sétiboh ro bé de ségiyo ingéd. Brab i de sakuf fangangaturan sétiboh ro bé de ségiyo. Atin wén mosoy lénggob brab do luba dob de séségiyo-giyo do ingéd. Endob i de ni féganaya no saén loo bé kéféganay i kékédawétay ségétéwe libun obor gédétén mégénga.
“Atin i kéluhanay de étéw mérarék ro begom sabaf bé kéunur gome Begén. Atin mélaw kéfoén gom inok férasayé ro begom brab féléhué ro begom. 10 Atin bé béno, wén i médoo do étéw témérén munur. Atin sékéfo ro brab mésérarék ro. 11 Tidéw béno, médooy de ubo-ubo sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne gégumah brab fégakara roy de médoo do étéw. 12 Atin sabaf bé kélégéb i tetee, éndaén ségédaw i de étéw. 13 Endob ati géfédaydaye munur taman dob tamfadane, méfukas ro. 14 Atin i ni Fiyo Uret fantag bé kéféguléw i Tuluse uretén dob kéluhanay de ingéd dob duniyae ni inok gétigay kéluhanay de étéw. Tidéw béno, gégumah i tamanane.
15 “Atin gito gom i ‘Mékésirang-sirange Surga’ bénréh i sénarigoy Tuluse féndawét Daniel bé do gétah. Atin témindég dob mékétéfuwe gonon.” (Fégésobutéy masawe.) 16 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Bé béno gai, i de étéw bati dob Judea fatut méraréy ro dob de tuduk. 17 Atin i étéwe dob liyuy lawi ne, békénén fatut mahur dob lawi ne inok angéyé noy insod ne. Fatut magayasén méraréy. 18 Atin i étéwe diyo dob safad ne, békénén fatut séfule dob lawi ne inok angéyé noy géruwowe lafin kégalén. 19 Bé do no do gai, toow fo mékégédaw-gédaw i de libun obor brab de mériton do idéng. 20 Dasal gom dob Tuluse brab ongot gom dob Beene inok dob gaiwe kailanga kom i méraréye bé de gai mélégénéy taloo no gai kétérén. 21 Non toow na fo gétimal i kérégéy ni bé kéluhanay de ségiyo do kérégénon dob ségiyowe gai tidéw bé kélimbag i Tuluse bé duniyae taman so béleewe ni. Atin éndaén i kérégénon loo bé ni tidéw bé béno gai. 22 Endob i Tuluse fénfokoén i do no gai. Amuk énda rénigo noy ni, énda i ségétéw méuyag. Féfokoé noy de gai non ménuray i na nuwe bé de fénémilién étéw.
23 “Bé béno gai, amuk wén i émbéréh dob begome mano, ‘Téngténg gom, ay niy Kristowe,’ taloo no ‘Diyoo, ay nan,’ kagom munur de. 24 Non gégumah i de émbéréh, ‘Begén i Kristowe,’ brab do ubo-ubo sénarigoy Tuluse. Atin gérigono roy de dakél mékégaif inok géfagakara roy de fénémili i Tuluse, amuk fakay. 25 Fétuntay gom i de ni. Béréhé ku dob begome lokut énda séna mérigo no.
26 “Atin amuk wén i émbéréh dob begome mano, ‘Téngténg gom, diyo i Kristowe dob gonone énda i étéw de bati,’ kagom mangéy diyo. Look amuk émbéréh ro maro, ‘Téngténg gom, ay diyoo ménrékunéy,’ kagom munur de. 27 Non i Nga i Kéilawane, sani Begéne, giton i késéfule guwe ségiléw bé kégitone bé kilote réméndaw tidéw sébangan mangéy élédon.
28 “Fiyon atiy gonoy de ménléhu, diyo soy de uwak sétimu.
29 “Enda mérugayén tidéw bé de mérégén do gai, i térésange waléy délémon, brab i térésang kélungonone éndaén réméndawén, brab i de gitoon mélawu ro tidéw dob lawayo brab i de éntingayén dob lawayo mékuyung. 30 Tidéw béno, giton dob lawayoy fégélolonone bé kégumah guwe, sani Nga i Kéilawane. Atin i kéluhanay de étéw dob duniyae ni kémérew ro bé kégilak ruwe. Tidéw béno, gito ro Begén dob rawéne gégumah tidéw dob lawayo barakatan brab réméndaw. 31 Atin dob métanuge béréh i témburiwe, sugué kuy de télaki gu mangéy dob séngae gonon dob duniyae ni. Atin timué roy de fénémilién étéw gu tidéw dob kéluhanay de ingéd.”
32 Tidéw béno, nuret Jesusey sébaane binuwaya mano, “Fétuntay gom i ni ufama fantag bé kayéwe. Dini dob betome ni, sonom lémbud i de fongo no brab émféantu daun, gétiga kom gédétén i basa médufe. 33 Ségiléw so bé béno gai. Amuk gito gomén mérigoy de ni bénréh gu, gétiga kom gédétén i késéfule guwe. 34 Atin béréhé ku begom i toowe, i de étéw méuyag béni, énda méléhu ro taman mérigoy de ni. 35 I lawayo diyo brab duniyae ni méalfa, éndob i kébéréh guwe énda méalfaén.
36 “Endob énda i ségétéw gétigan bé gaiy kégumah i no gai séfuleu. I de télaki dob lawayo énda gétiga ro de, brab fiyon i Begéne, sani Nga i Tuluse, énda so gétiga ku de. I Abay guwe saén Tulus i gétigane bé nan gai. 37 I késéfule guwe ségiléw bé gai Noehe. 38 Non bé gai Noehe, amun gédétén gégumah i dunuke, i de étéw énda ménbuku ro. Yamula ménama ro, méniném ro, ménawag ro taman bé gaiy kéahur Noehe dob barkowe. 39 Non i de étéw énda énggétiga roy ati mérigowe séko. Endob tékow énggumah i dunuke atin ménléné ro kéluhanan saliyu bé Noehe brab de samungén. Ségiléw so bé niy kétékow i késéfule guwe. 40 Bé béno gai, wén i ruwo gétéw lagéy diyo gémalbék dob safade, atin i ségétéwe de dotén brab i ségétéwe de méféled. 41 Atin wén i ruwo gétéw do libun gémiling, atin i ségétéwe de dotén, brab i ségétéwe de émféled. 42 Ingat gom mélaw, non énda gétiga kom i gaiy késéfule i Kadna kome, sani Begéne. 43 Fétuntay gom i ni ufama. Amuk i gefee bé lawie gétiga noy gaiwe gégumah i ménakawe, énda fo fidongén brab énda fédayaé no mahur i ménakawe. 44 Mélaw fatut tafay gom sénga tékélid. Non séfuleu bé gaiwe énda karangé kom de.
45 “Ati gésarigone brab gétuwane sugu-suguén? Been i sugu-suguéne sénarigoy amu ne méguléw bé de dumo no sugu-suguén, inok irayén i de amaén bé fatute gai. 46 Toow fo moror i ni sugu-suguén ké séfule i amu ne brab gito no rémigo bé kaane galbék loo bé fatute. 47 Béréhé ku begom i toowe, i amue ni sarigé noy kéluhanay de kaan do éntingayén dob ni sugu-suguén. 48 Endob amuk tete i adat i ni sugu-suguén atin fégitungé no mano, ‘Mérugay sénay késéfule i amu guwe.’ 49 Atin féganaya noy lémubage bé de dumo no sugu-suguén, atin mama brab miném séréngan bé de molon. 50 Tidéw béno, séfule i amu ne bé gaiwe énda gétigay ni de sugu-suguén, atin kétékowan. 51 Mélaw i amu ne, kukumé noy ni sugu-suguén atin fédiyoé no dob gonoy de ubo-ubo étéw. Diyo kémérew brab kémigét i de kifé no.”