17
Âbɛled mod mbéb
(Mat 18.6-7, 21-22; Mak 9.42)
1 Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá, “Nyébíi bán mekəgsɛn ḿme mébɛlte bad mbéb métə́ŋgɛ́né nyé apii. Boŋ édé ngɔl ne kénzɛ́ɛ́ awě ǎpɛɛ́n mɔ́! 2 Émbɛ̄ mboŋ né bêntəə́ ene ndín e mod sáŋkalaa a aláá á nkə́ŋ, bébwém mɔ́ á edíb-te, tómaa mɔ́ âbɛled ábɛ́n běndem mbéb. 3 Nyétédɛn yə̌l póndé.
“Nzé mwǎnyoŋ abɛlé wɛ dyam dé mbéb, échu mɔ́ aláa wɛɛ́ nɛ̂ déebooʼɛ́. Nzé achemé-ʼɛ ádē awusé boŋ ahə̌ŋlɛ́né, élagsɛ́n mɔ́. 4 Nzé apǎnné wɛ ngen saámbé áyə̄le epun é bǐn, boŋ apedé-ʼɛ áwōŋ ngen saámbé âchɔ́m alagsɛn aá, ‘Nhə̌ŋlɛ́né’, etə́ŋgɛ́né mɔ́ alagsɛn.”
Adúbe déechínɛ́ɛ́
5 Bembapɛɛ bé nlómag bénlāā Sáŋgwɛ́ɛ́ bán, “Wéd sé adúbe áte.” 6 Sáŋgwɛ́ɛ́ anhɔ́b aá, “Nzé nyênwóŋ adúbe áde ádé mwǎmpīn nɛ̂ŋgáne mbə́l-e-bǔ, né nyɛ́ɛ̄kamlɛ́n ádɛ́n alín dé eʼsáá bán, ‘Á-bwɛl, wubé ásē, ékɛ ésumɛn á edíb é nkwɛ̌-te’, éʼwógɛ́n-nɛ nyé.
Abɛl dé nsɔ́n
7 “Détêd bán, nyé mod nhɔ́g nyêwóó mbəledɛ awě akií nzag alíi, káa akií ânɔn ńdyɔŋ ḿ mbód. Nzé ahúú á nsɔ́n, chán wɛ́lāāʼɛ́ mɔ́? Wɛ̌lāā mɔ́ wɛɛ́, ‘Hyɛ̌ édyɛɛ ásē hɛ́n, édyɛ̂ ndyééd,’ 8 káa wɛɛ́, ‘Bɛlé mɛ ndyééd étômted mɛ, étyéem-mɛ á nkəg, kə́ə́ŋ ḿmad adyɛ́, boŋ ámbīd é póndé, wɛ-ʼɛ édyâg?’ 9 Nyéláa mɛ ké wɛ̌sāgnɛ̄n ane mbəledɛ áyə̄le ábɛ́lé ḿme nsɔ́n? 10 Né-ɔɔ́ nyémpē, nzé nyêmaá chǒm ésyə̄ə̄l éche bétíínédé nyé abɛl, nyéhɔ̂b bán, ‘Sêdíi bembəledɛ ngɛ̂n, ḿmɛd nsɔ́n-naá sébɛ́lé sé ngáne.’ ”
Yesuɛ asáŋté bad bé meləŋ dyôm
11 Áde Yesuɛ ákagké á Jerusalɛm, atóméʼáá á nchii ń nzii mé aloŋ á Samaria ne aloŋ á Galilia. 12 Asɔ́l áde ásɔ́lé mwǎ dyad nhɔ́g, antán bad dyôm ábe meləŋ mékóbé. Béntyēēm nchabnede, 13 bélēbpē mɔ́ ne esaád bán, “A-Yesu, a-Sáŋ, sôn, wóg sé ngɔl!” 14 Áde ányíné bɔ́, anláá bɔ́ aá, “Nyékag wɛ́ɛ beprisɛ, nyélúmed bɔ́ yə̌l.” Áde békagkɛ́ nɛ̂, yə̌l é nsáŋ bɔ́.* Âsáad á yə̌l: Nzé meləŋ ménkōb mod bétédéʼáá mɔ́ nɛ́ɛ mod awě eesáa. Bébénéʼáá mɔ́ bán, eesíté wɛ́ɛ bad bédíí. Prisɛ chɔ́ɔ énwōŋ kunze âsimɛn mod meləŋ boŋ ébíded mbakú nɛ́n bán asáá, boŋ ǎbootéd apɛ wɛ́ɛ bad bédíí. 15 Bɔ́ mod nhɔ́g, annyín nɛ́n aá mɔ́dyɛɛ́ bwâm. Hɛ́ɛ átímé ámbīd, ákɛné Dyǒb ne ehɔ́b éche échə́gké. 16 Ankwɛ Yesuɛ á mekuu, ásāgnān mɔ́. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ mod a Samaria. 17 Yesuɛ ansɛdéd mɔ́ aáken, “Éesaá mbále bán nsáŋté nyé bad dyôm-ɛ? Héé ábíníí abog bédíí? 18 Nɛ́dē mod ké nhɔ́g ampée eétimɛɛ́ ámbīd âhyɛ dé abɛ Dyǒb mekɛnag, éetómɛɛ́ anɛ́n mod a nken-ɛ?”† Bad bé Israɛl béntēd bad bé Samaria nɛ́ɛ benzínɛ́ɛ́. Bɔ́bɔ́ɔ béekagéʼaá ké mwǎmpīn áyə̄le nyaa e mekan mé mbwɔ́g ne mekan mé aloŋ. Ké nyaa e abɛle á Dyǒb ne hǒm dé mekáne bémbɛ̄ bɔ́ nhəŋlɛ́n. 19 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Tyéém ámīn, ékag. Ádôŋ adúbe ádídé wɛ bwâm.”
Epɛ é nkamlɛn ń Dyǒb
(Mat 24.23-28, 37-41)
20 Befarisia bênsɛdéd Yesuɛ bánken, “Póndé ehéé nkamlɛn ń Dyǒb mɛ́pɛɛ́?” Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nkamlɛn ń Dyǒb méesaá dyam áde mod ányînnɛɛ́ dǐd, 21 káa dyam áde mod áhɔ̄bpē aá, ‘Nɔnéʼ, mɔ̂mɛ́n,’ káa ‘mɔ̂míníí.’ Aáy, nkamlɛn ń Dyǒb ḿmáá abɛ́ átîntê echɛ̂n.” 22 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ nɛ́n aá, “Eʼpun éʼ bǐn éʼhúɛ áʼsō ábe nyɛ́dəŋgé bán né nyênyín ké mbwɛ nhɔ́g ḿme Mwǎn-a-Moonyoŋ álūmēdtē nyé yə̌l, boŋ nyéenyínné. 23 Bɛ́lāā nyé á póndé eched bán, ‘Mɔ̂nɛ́n,’ káa ‘Mɔ̂níníí,’ boŋ nyéeháŋtán bɔ́. 24 Áyə̄le, ngáne emwɛdmwɛd étómɛɛ́, boŋ épɛnté ngob e Dyǒb pɛd pɔ́g ne eníníí, nɛ̂ dɔ́ɔ epun éche Mwǎn-a-Moonyoŋ ápɛɛ́ ébɛ̄ɛ̄. 25 Boŋ édɛ̂bɛ́ nɛ̂, atə́ŋgɛ́né metuné híin akud. Kə́ŋne enɛ́n nyoŋgɛl e bad eébāŋ mɔ́ áyə̄l. 26 Ngáne émbɛ̄ɛ̄ á póndé eche Noa, nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ á póndé echě Mwǎn-a-Moonyoŋ. 27 Bad bédyágéʼáá medyɛ́, bémwāg mǐm, baachóm béwóóʼáá bebaád, bebaád-tɛ békǎg á mewóŋgé kə́ə́ŋ ne mbwɛ ḿme Noa ásɔ́lé á bɔ̌lɛ éʼmbáá-te boŋ mbúú echó, mesɛ́n mélóne, méhōōd ábê bad bésyə̄ə̄l. 28 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ émbɛ̄ɛ̄ á póndé eche Lɔtɛ. Bad bédyágéʼáá medyɛ́, bémwāg mǐm, békābē dyɔn, béwēnē bwěm, bélōō-ʼɛ mendáb. 29 Boŋ mbwɛ ḿme Lɔtɛ ásyə́ŋgé á dyad á Sodom, ḿmê mbwɛ děn muú ne meláá ḿme méhyâŋtan, mémbīd ádyōb nɛ́ɛ mbúú, ńwúú ábê bad bésyə̄ə̄l. 30 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ ḿmê mbwɛ ḿme Mwǎn-a-Moonyoŋ ányīnnēdtē.
31 “Échê epun, mod awě adé á nnoŋ ń ndáb mîn áde nhɔn ńdíí mɔ́ á ndáb-te, eétɔgné asud ásē âhyɛ dé atéd mɔ́. Melemlem-ʼaá mod awě adé á nzag-tê, eétɔgné atim ámbīd á ndáb. 32 Nyéwêmtɛn dyam áde dêmbɛnléd ne Lɔtɛ mwaád. 33 Kénzɛ́ɛ́ awě awóó mewêmtɛn âsoŋ ádē aloŋgé, ǎbɔ̄d dɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abɔ́dé ádē aloŋgé, né asoó dɔ́. 34 Á mbále, bad bébɛ bɛ́naá anɔŋ ahɔ́g nkuu, bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí. 35 Bebaád bébɛ bɛ́kɔgé medyɛ́, bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.”‡ Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 36: Bad bébɛ bɛ́bē á nzag-tê. Bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí. 37 Dɔ́ɔ bembapɛɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bán “A-Sáŋ, héé nɛ̂ dɛ́bɛnlédté?” Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Wɛ́ɛ ndim ḿbāgkē, áhed dɔ́ɔ benhɔgnɔnɛ́ béladnɛɛ́.”
*17:14 Âsáad á yə̌l: Nzé meləŋ ménkōb mod bétédéʼáá mɔ́ nɛ́ɛ mod awě eesáa. Bébénéʼáá mɔ́ bán, eesíté wɛ́ɛ bad bédíí. Prisɛ chɔ́ɔ énwōŋ kunze âsimɛn mod meləŋ boŋ ébíded mbakú nɛ́n bán asáá, boŋ ǎbootéd apɛ wɛ́ɛ bad bédíí.
†17:18 Bad bé Israɛl béntēd bad bé Samaria nɛ́ɛ benzínɛ́ɛ́. Bɔ́bɔ́ɔ béekagéʼaá ké mwǎmpīn áyə̄le nyaa e mekan mé mbwɔ́g ne mekan mé aloŋ. Ké nyaa e abɛle á Dyǒb ne hǒm dé mekáne bémbɛ̄ bɔ́ nhəŋlɛ́n.
‡17:35 Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 36: Bad bébɛ bɛ́bē á nzag-tê. Bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.