1 Yaap ra nyaa nak dé Jisas déku du wale de wit tékwa képmaaba nak yék. Yéte déku duwat kaadé yadéka de wit kubu las sékwe de deku taabat gérite de wit sék kak. 2  * Eks 20:10 Kadaka de Parisina du las véte de derét wak, “Guné wit kubu sékwe taabat gériyu yaap ra nyaa. Naana apa kudi kéga dé wo, ‘Guné yaap ra nyaa jébaa yamarék yaké guné yo.’ Wani apa kudi kaapuk véknwugunékwa. Guné wit kubu sékwe taabat gériye guné jébaa yo, yaap ra nyaa. Wan kapéredi mu guné yo.” 3-4  * 1 Sml 21:3-6Naate wadaka dé derét wak, “Déknyényba naana képmawaara Devit yadén muké de Gotna nyégaba kavik. Wani kudiké guné kaapuk sanévéknwugunékwa. Déknyényba Devit déku du wale kaadé yadéka dé Gotna kudi buldakwa gat wulae wani gaba jébaa yakwa nyédé duwat dé waatak, Gotké kwayéte taknadan kadému deké kwayédoké. Waatadéka kwayédaka Devit wani kadému déku duké kwayédéka de akwi de kak. Waga yate de naana apa kudi kaapuk véknwudan. Naana apa kudi kéga dé wo, ‘Gotna gaba jébaa yakwa nyédé du male Gotké kwayédan kadému kaké de yo. Nak du wani kadému kamarék yaké de yo.’ Naate wadéka Devit déku du wale waga yadaka guné deké kéga kaapuk wagunékwa, ‘Wan kapéredi mu de yak.’ Naate wamarék yate samuké guné naanéké guné kéga wo? ‘Guné naana apa kudi véknwumarék yate kapéredi mu guné yak.’ Guné waga wate guné kaapuk miték kutdénggunén.” 5 Naate watakne dé derét wak, “Wuné Akwi Du Taakwana Nyaan wuné yaap ra nyaaké némaan ban wuné ro. Wuné du taakwana jébaaké kusékétwuru de kusékétwurén pulak yaké de yo, yaap ra nyaa.” Naate dé Jisas wak.

6 Nak apu, yaap ra nyaa dé Jisas Gotna kudi buldakwa gat wulae dé du taakwat Gotna kudiké yakwatnyék. Wani gaba yéknwun tuwa taaba léknén du dé nak rak. 7  * Lu 14:1-5 Radéka de apa kudiké kutdéngkwa du, Parisina du wawo, wani gaba waga rate de Jisasnyét vék. Deku mawuléba de wak, “Jisas yaap ra nyaa wani dut kutnébulké dé yo, kapu kaapuk? Dérét kutnébuldéran dé naana apa kudiké kuk kwayéké dé yo. Waga yadéran naané dérét kotimké naané yo.” 8 Naate wadaka déku kapmu dé deku mawulé kutdéngék. Kutdéngte dé taaba léknén dut wak, “Mé raapme méné kéba téké yo.” Naate wadéka dé raapme dé waba ték. 9  * Jo 7:23 Tédéka dé Jisas derét wak, “Wuné gunat kudi nak waataké wunék. Naana apa kudi yaga dé wo? Yaap ra nyaa naané yéknwun mu yaké naané yo, kapu kapéredi mu yaké naané yo? Yaap ra nyaa kiyaaké yakwa du taakwat kutkalé yaké naané yo, kapu derét viyaapérekgé naané yo?” 10 Naate watakne derét nak nak vétakne dé wani dut wak, “Ména taaba mé kedéng.” Naate wadéka dé déku taaba kedéngdéka dé tépa yéknwun yak. 11  * Lu 11:53-54Yadéka de rékarékat kapére yak. Yate de deku kapmu bulte de wak, “Naané Jisasnyét samu yaké naané yo?” Naate de wak.

12 Wani tulé dé Jisas Got wale kudi bulké nae dé nébat waarék. Waare gaan dé Got wale kudi bulék. Wekna kudi buldéka dé yé téknék. 13 Yé tékdéka nyaa yaaladéka dé déku duwat waadéka de yaak. Yaadaka dé du taaba vétik sékérékne maanba kayék vétik waga derét dé wak, de déku kudi kure yékwa du radoké. 14  * Jo 6:70-71Deku yé kéga.

17 Jisas déku du wale dawuliye dé tépiyaa yan taaléba nak dé ték. Déku wupmalemu du dé wale tédaka wupmalemu du béré taakwa béré de wawo de ték. De Jerusalem, Judiana képmaaba tékwa nak gayé, Taia, Saidonba wawo de yaak. Taia, Saidon wawo kus maaléba bét tu. 18 Wani du taakwa las Jisasna kudi véknwuké nae de yaak. Wani du taakwa las kiyakiya yadéka las sépékwaapa kapére yadéka dé derét kutnébulduké de yaak. Wani du taakwat las kutakwa kure tédaka de wawo de yaak. Yaadaka dé wadéka yaage yédaka de wani du taakwa yéknwun yak. 19  * Lu 8:46Yaadaka dé wadéka de kutdéngék. Jisasna apa apakélé yadéka dé derét kutnébulék. Waga kutdéngte de akwi derét taaba kutduké de mawulé yak.

20 Jisas déku duwat véte dé derét wak, “Guné gwalmu yamarék du, guné Gotna kémba ragunéka Got némaan ban rate gunéké dé miték vu. Védékwaké guné yéknwun mawulé yaké guné yo.

21  * Re 7:16-17 “Guné bulaa kaadé wale rakwa du, kukba guné wupmalemu kadému kaké guné yo. Kagunéranké guné yéknwun mawulé yaké guné yo.

“Guné bulaa géraakwa du, kukba guné waagiké guné yo. Waagigunéranké guné yéknwun mawulé yaké guné yo.

22  * Jo 16:2; 1 Pi 4:14 “Mé véknwu. Wuné Akwi Du Taakwana Nyaan rawuréka guné wuna jébaaba gunébu yaalak. Du las wuna maama rate gunéké kélik yate gunéké kuk kwayéte gunat wasélékte gunat kéga waké de yo, ‘Guné kapéredi mu yakwa du.’ Naate wadaran guné yéknwun mawulé yaké guné yo. 23 Déknyényba wani duna képmawaara de Gotna yéba kudi wakwen duwat waga de yaalébaanék. Derét waga yaalébaandanké sanévéknwute de gunat waga yaalébaando guné yéknwun mawulé yaké guné yo. Kukba Got gunat kutkalé yaké dé yo, déku yéba kudi wakwen duwat kutkalé yadén pulak. Yadu guné dé wale miték male rasaakuké guné yo. Rasaakugunéranké guné yéknwun mawulé yate duséknét kapére yaké guné yo.

24  * Je 5:1-6“Guné wupmalemu yéwaa yan du, bulaa guné yéknwun mu kéraabutitakne guné miték ro. Kukba kapéredi mu gunéké yaadu guné miték ramarék yaké guné yo.

25 “Guné kadému kate biyaa sékérékdéka rakwa du, bulaa guné miték ko. Kukba kapéredi mu gunéké yaadu guné kaadé wale raké guné yo.

“Guné waagikwa du, bulaa guné dusék yo. Kukba kapéredi mu gunéké yaadu guné némaanba géraaké guné yo.

26 “Akwi du taakwa guna yéba kevérékdo guné jérawu yaké guné yo. Déknyényba guna képmawaara yénaa kudi wakwen duna yéba de kevéréknék. Bulaa rakwa du guna yéba kevérékdo sal guné wawo yénaa kudi wakweké guné yo? Bulaa rakwa du guna yéba kevérékdaran kapéredi mu kukba gunéké yaaké dé yo.”

27  * 1 Pi 3:9 Wani kudi watakne dé Jisas derét kéga wak, “Guné, wuna kudi véknwukwa du, gunat wuné wakweyo. Guné guna maamaké mawulat kapére yaké guné yo. Gunéké kélik yakwa duwat kutkalé yaké guné yo. 28 Gunat kapéredi kudi wakwekwa duwat guné Gorét waataké guné yo, dé derét kutkalé yaduké. Gunat kapéredi mu yakwa duké guné Gorét waataké guné yo, dé deké yéknwun mawulé kwayéduké. 29 Du las guna ménidaamaba yéknwun tuwa saknwuba gunat viyaadaran guné kaatamarék yate walaakwe bakna téké guné yo, de guna ménidaamaba aki tuwa saknwuba viyaadoké. Du las guna baapmu wut kéraadaran guné baapmu wut las wawo deké kwayéké guné yo. 30 Du las gunat gwalmuké waatadaran guné wani gwalmu deké kwayéké guné yo. De guna gwalmu kéraadaran guné wani gwalmu kaatadoké derét waatamarék yaké guné yo. 31 Nak du gunat kutkalé yadoké mawulé yagunékwa pulak, guné derét waga kutkalé yaké guné yo.

32 “Kapéredi mu yakwa du taakwa, yéknwun mu yakwa du taakwa, akwi du taakwa de deku du taakwaké de mawulat kapére yo. Guné guna du taakwaké male mawulat kapére yagunéran guné kapéredi mu yakwa du taakwat talaknamarék yaké guné yo. Guné waga male yagunéran Got waga yagunéranké dé ‘Wan yéknwun’ naamarék yaké dé yo. 33  * Lu 14:12-14 Akwi du taakwa kaatate de yéknwun mu yo, derét yéknwun mu yakwa du taakwat. Guné gunat yéknwun mu yakwa du taakwat male yéknwun mu yagunéran guné kapéredi mu yakwa du taakwat talaknamarék yaké guné yo. Guné waga male yagunéran Got dé waga yagunéranké dé ‘Wan yéknwun’ naamarék yaké dé yo. 34 Akwi du taakwa, kapéredi mu yakwa du taakwa wawo de nak du taakwaké gwalmu kwayéte de deku mawuléba de wo, ‘De naanéké tépa tiyaaké de yo.’ Guné waga gwalmu kwayéte wani kudi wagunéran guné kapéredi mu yakwa du taakwat talaknamarék yaké guné yo. Guné waga male yagunéran, Got waga yagunéranké dé ‘Wan yéknwun,’ naamarék yaké dé yo. 35-36  * Ep 4:32Guné kapéredi mu yakwa du taakwa yadakwa pulak yamarék yaké guné yo. Guné derét talakne kéga yaké guné yo. Guné guna maamaké wawo mawulat kapére yaké guné yo. Yate guné derét kutkalé yaké guné yo. Yate guné deké gwalmu kwayéte wani gwalmu tépa nyégélké sanévéknwumarék yaké guné yo. Guné waga yagunéran apat kapére yakwa ban Got gunéké waké dé yo, ‘Wuna baadi de ro.’ Naate wate gunat miték male yaké dé yo. Yadu guné miték rasaakuké guné yo. Guna yaapa Got dé mawulé léknu, déké sanévéknwumarék yate kapéredi mu yakwa du taakwaké. Dé deké mawulé lékdékwa pulak, guné wawo deké mawulé lékgé guné yo.”

37  * Je 2:13 Wani kudi watakne dé Jisas kéga wak, “Nak du taakwa yadan muké sanévéknwute guné derét waatimarék yate bari kéga wamarék yaké guné yo, ‘Wani du taakwa wan kapéredi mu yakwa du taakwa.’ Naate wamarék yagunéran Got yagunén muké sanévéknwute bari gunat waatimarék yate kéga wamarék yaké dé yo, ‘Guné kapéredi mu yakwa du guné.’ Naate wamarék yaké dé yo. Guné wani du taakwat bari wamarék yate guné de yadan kapéredi muké sanévéknwumarék yaké guné yo. Waga yagunéran Got yagunén kapéredi mu yakutnyéputiye dé wani muké tépa sanévéknwumarék yaké dé yo. 38 Guné nak du taakwat kutkalé yaké nae deké gwalmu kwayéké guné yo. Kwayégunéran Got gunat kutkalé yate gunéké kwayéké dé yo. Kwayégunéran Got gunat kwekére kutkalé yamarék yaké dé yo. Kwayégunéran Got gunat némaanba kutkalé yaké dé yo. Kutkalé yadu guné miték male rasaakuké guné yo. Guné nak du taakwat kutkalé yagunékwa pulak Got gunat kutkalé yaké dé yo.”

39 Wani kudi watakne dé Jisas derét kéni aja kudi wakwek, “Méni kiyaan du dé nak méni kiyaan dut yaabu wakwatnyéké dé yo, kapu kaapuk? Wan kaapuk. Dérét wakwatnyéké yédéran bét vététi waaguba akéréké bét yo. 40  * Jo 13:16Sékulkwa baadi de bakna du de ro. Derét yakwatnyékwa du de deku némaan du de ro. De derét yakwatnyédo miték sékulte kukba wani baadi derét yakwatnyén du pulak némaan du raké de yo.”

41 Wani aja kudi watakne dé Jisas derét kéga wakwek: “Nak du taakwa yan makwal kapéredi mu wan méniba kwaakwa mukut pulak. Yagunén némaa kapéredi mu wan méniba kwaakwa apakélé baagé pulak. Samuké guné nak du taakwana méniba kwaakwa mukut véte guné guna méniba kwaakwa apakélé baagé kaapuk végunékwa? Guné waga yate nak du taakwa yan kapéredi muké wakwete guné yagunén némaa kapéredi muké kaapuk sanévéknwugunékwa. 42 Guné némaa kapéredi mu yatakne samuké guné makwal kapéredi mu yan du taakwat guné kéga wo? ‘Guné kapéredi mu gunébu yak. Guné miték ragunuké wuné gunat kutkalé yaké wuné yo.’ Waga wamarék yaké guné yo. Guné kapéredi mu yatakne waga wagunéran guné yénaa yakwa du guné ro. Taale guné yagunén némaa kapéredi muké kuk kwayéké guné yo. Kwayétakne guné makwal kapéredi mu yan du taakwat kutkalé yaké guné yo.”

43 Wani kudi watakne dé Jisas derét kéga kudi wakwek: “Kéni aja kudi mé véknwu. Yéknwun miba kapéredi sék kaapuk akukwa. Kapéredi miba kaapuk yéknwun sék akukwa. 44 Naané miséknét véte naané kutdéngék. Samu mi wan yéknwun mi? Samu mi wan kapéredi mi? Naané kutdéngék. Raamény baagwiba naané misék kaapuk gélénakwa. Kapéredi waaraba naané yéknwun misék kaapuk gélénakwa. 45  * Je 3:10-12; Mt 12:35Bulaa wani kudiké mé sanévéknwu. Naané miséknét véte naané kutdéngék. Wani mi wan yéknwun mi, kapu kapéredi mi? Miké kutdéngnakwa pulak, naané nak du taakwana jébaa véte naané deku mawuléké naané kutdéngék. Yéknwun du deku mawuléba yéknwun mawulé male yaaladéka de yéknwun kudi bulte yéknwun mu yo. Kapéredi du deku mawuléba kapéredi mawulé male yaaladéka de kapéredi kudi bulte kapéredi mu yo.

46  * Mt 7:21 “Guné wunat guné wo, ‘Méné, naana Némaan Ban méné.’ Naate wate guné wuna kudi véknwumarék yo. Samuké guné waga wate wuna kudi véknwumuké guné kélik yo? 47  * Je 1:22Wunéké yaate wuna kudi véknwute wawurékwa pulak yakwa du taakwa wan kéni du pulak. 48 Dé yéknwun ga kaaké nae dé apakélé waagu vaak. Vaatakne matuba dé kwaat yaanék. Yaanétakne apa yan yéknwun ga dé kaak. Kaadéka maas viyaadéka kwayé kwe wani gaba sapurukléka wani ga kaapuk akérédén, apa jébaa ye yéknwun ga kaadén bege. 49 Wuna kudi bakna véknwute wawurékwa pulak yamarék yakwa du taakwa wan kéni du pulak. Dé ga bari kaaké nae dé apa yamarék yakwa képmaaba dé kwaat bakna yaanék. Kwaat miték téduké sanévéknwumarék yate dé matuba kaapuk vaadén. Yadéka maas viyaadéka kwayé kwe wani gaba sapurukléka dé wani ga bari akérék. Akérédéka kwayé yae lé wani ga yaate yék.” Naate dé Jisas derét wak.