4
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu tiyaaruꞌu tiuꞌutatése tɨ nuꞌu raatémuaꞌitɨn ɨ́ Jesús
(Mt. 4:1-11; Mr. 1:12-13)
1 Tɨ́ꞌɨjí Jesús jemi huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Tɨ́ꞌɨj ji aꞌuun u eꞌerájraa u Jordán. Tɨꞌɨj jí xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan pu yaꞌuvíꞌitɨ aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j. 2 Aꞌuu pu éꞌetee aꞌachú cumu huaꞌapuate xɨcaj. Ajta aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu i tiúꞌujtesiꞌireꞌecaꞌa tɨ raamuáꞌitɨn tɨ́ꞌij autéꞌɨtzen ɨ́ Dios jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu tíꞌicuaꞌacáa tɨ́j naꞌa tɨ aꞌuun éꞌetee. Tɨ́ꞌɨj jí teꞌeraꞌastéesimeꞌeca ɨ́ huaꞌapuate xɨcaj, temuaꞌa pu jeíhua tiuꞌutáꞌicuatacaꞌa.
3 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa hui yaujraꞌan pej púꞌeeneꞌen ɨ́ Dios, patáꞌaj raataꞌaíjteꞌen mɨ tetej tɨ pan huateújtaahua.
4 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: “Ɨ́ teáataꞌa, capu pan naꞌa jɨ́n ruuri aꞌame.”
5 Tɨꞌɨj jí tiyaaruꞌu pu yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ jɨrí japua. Tɨ́ꞌɨj i tiraataseíjra nainjapua tɨ́j naꞌa veꞌetɨ́ yen huatacáꞌa ɨ́ chaanaca japua, matɨ́j menaꞌa puaꞌamecɨé yen huachéjme i chaanaca japua. 6-7 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa piyen huárɨni pej títunuta ineetzi jemi, pajta naateánajche, nain nu muaatapuaíjveꞌesin pej múꞌee tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen, tɨ ij timuáacɨꞌɨti naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tɨ naa seijreꞌe tɨ huáꞌa jetze seijreꞌe. Ayee nu hui rɨni aꞌiné aꞌɨ́j nu jɨ́n antínmuaꞌaree, nej niyen raatapuaíjveꞌen ɨ́ jaꞌatɨ nej áꞌapuaijveꞌe.
8 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n yee: “Setáꞌaj siyen senaꞌa rateáanajche ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Dios. Aꞌɨ́j xuꞌu huatévaɨreꞌen.”
9-10 Tɨꞌɨj jí ajtahuaꞌa aꞌɨ́ɨn ɨ́ tiyaaruꞌu yaꞌuvíꞌitɨ jáꞌahuaꞌa yee, aꞌájna Jerusalén. An pu raꞌantivíꞌitɨ japuan u teyujtaꞌa, japuan ɨ́ tɨ jaítzeꞌe antípiti. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa hui pe yaujraꞌan pepúꞌeeneꞌen ɨ́ Dios, ancájvetzi múucɨ, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n:
Dios pu á huajaꞌutaꞌíti ɨ́ mej jemin tíꞌivaɨreꞌe mej mi muáachaꞌɨn.
11 Memuaꞌancuréꞌeviꞌira múꞌeetzi pej pi caí á eꞌejváꞌɨtzɨꞌɨn.
Aj mú mi muatétatza tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij muáaruure.
12 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Capej tiꞌitɨ́j jɨ́n aꞌij tíꞌiraꞌihuaꞌura ɨ́ áꞌa Dios aisí tɨ puaꞌa ayén huárɨni aꞌij pej tíꞌijxeꞌeveꞌe múꞌee.” ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
13 Tɨ́ꞌɨj nain antipuáꞌari ɨ́ tiyaaruꞌu, tɨ tiꞌihuaújtesiꞌijre, aj pu i áꞌuraa. Capu chaꞌa aꞌuréꞌenineicaꞌa jemin ajta caí tejaꞌureꞌenén jaꞌanáj tɨ puaꞌa raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ ajtahuaꞌa huataújteseꞌen.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús aꞌutéjche tɨ tiuꞌumuárɨꞌen aꞌujna u Galilea
(Mt. 4:12-17; Mr. 1:14-15)
14 Tɨꞌɨj jí Jesús áꞌuraa aꞌujna Galilea. Ajta ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios jemin pu huateájturaa. Ajta nainjapua tɨ aꞌuun huatacáꞌa, jeíhua mú teɨte ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ huarɨ́j. 15 Aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌumuáꞌate aꞌujna huaꞌatéyujtaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa meꞌɨ́jna.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Nazarét
(Mt. 13:53-58; Mr. 6:1-6)
16 Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa u Nazarét, aꞌu tɨ aꞌuvéꞌese. Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej puaꞌa ruseꞌupi, aꞌúu pu teyujtaꞌa aꞌuteájrupi tɨ́j tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌutéechaxɨ tɨ ij huaꞌutánamuajristeꞌen. 17 Matɨ́ꞌɨj mi raatapíj ɨ́ yuꞌuxari tɨ jíriꞌi tɨ Isaías teecan raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Tɨꞌɨj jí raatáxɨjtacaꞌa, aj pu ráꞌuteu aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi tɨ ayén tɨ jɨ́meꞌen yee:
18 Ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌúu pu hui huateáturaasin neetzi jemi, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu naꞌantíhuau,
nej ni tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi ɨ́ niuucari jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin.
Aꞌuu pu hui nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej nuꞌu tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej námiꞌi tɨjɨ́n yee nuꞌuri amuaꞌirátuaasin.
Ajta nej nuꞌu tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee mej mi majtáhuaꞌa mé uunéjneꞌeri,
ajta nej nuꞌu huáꞌa japua huániuuni aꞌɨ́mej ɨ́ mej rajpuaíjtzi.
19 Ajta nej nuꞌu huaꞌutáꞌixaateꞌen tɨjɨ́n: “Ijii puꞌuri xaa tejaꞌuréꞌene aꞌɨ́jna ɨ́ nineꞌiraꞌa jetze ɨ́ tɨ hui tavástaraꞌa rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin.”
Ayee pu tiraꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze.
20 Tɨꞌɨj jí ratéejire ɨ́ yuꞌuxari, tɨ́ꞌɨj i raatapíj ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Ajta aꞌujyeíjxɨ. Naímiꞌi matɨ́j menaꞌa aꞌúu mej huiiráteꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú raseíjracaꞌa.
21 Aj pu i aꞌutéjche tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen tɨjɨ́n:
―Ijii pu hui ayén teꞌaraúraste múꞌejmi jemi aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌíjna jetze ɨ́ sej seri ráanamuajriꞌi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
22 Naíjmiꞌica pu huaꞌaránajchecaꞌa. Aꞌɨ́ɨj mú jɨ́n naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa namuajreꞌe ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa. Ayee mú tiúꞌurihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n:
―¿Ni caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ José? ¿Aꞌiné hui auj tíꞌirɨꞌɨri?
23 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Jee tzɨ́teꞌe, ayée pu hui tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi sej siyen tinaatáꞌixaateꞌesin aꞌíjna i niuucari tɨ ayén namuajreꞌe tɨjɨ́n: “Mɨ́ pej tíꞌihuaꞌataca, patáꞌaj tihuáꞌahuaateꞌen aseɨ́j. Patáꞌaj piyen cheꞌatá penaꞌa huárɨni ayajna pej éꞌemeꞌecan aꞌij pej nuꞌu peri tiúꞌuruu aꞌujna jáꞌahuaꞌa Capernaúm ɨ́ tej teri ráamuaꞌareeriꞌi.”
24 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, camu jaꞌanáj raꞌancuréꞌeviꞌitɨ jaꞌatɨ tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun huachéjme aꞌujna tɨ éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.
25 ’Jee tzɨ́teꞌe, ayén tiꞌayajna, ajmíꞌi tɨ auj seijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Elías, muꞌiitɨ́ mú hui seijreꞌecaꞌa íiye Israél aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca mej ruséɨjta muáꞌaraa. Aꞌájnáꞌɨmua, puꞌuri mú auuméꞌe aꞌachú cumu huaíca nineꞌiraꞌa japuan jáꞌitaꞌa mej caí chéꞌe viiye. Ajta, jeíhua pu huatújriꞌihuacaꞌa nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Israél.
26 ’Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn Dios capu hui raataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Elías tɨ huáꞌa jemi áꞌumeꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej Israél jetze éꞌemeꞌecan sino ayée pu tiraataꞌaíj tɨ aꞌuun áꞌumeꞌen aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruséɨjta jáꞌaraa, aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun éꞌechejcaꞌa u Sarepta, chajtaꞌa tɨ aꞌuun seɨ́j chuéjraꞌa japua eꞌejtémeꞌecantacaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Sidón.
27 ’Ajta tɨ́ꞌɨj auj tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Eliseo tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, muꞌiitɨ́ mú hui tíꞌicucuiꞌicaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tineájxɨ huáꞌahuaꞌiraꞌa jetze. Muꞌiitɨ́ mú seijreꞌecaꞌa íiyen Israél. Mɨ́ ajta, capu jaꞌatɨ tihuáꞌuhuaa sino aꞌɨ́ɨ puꞌu, aꞌɨ́jna ɨ́ Naamán, Siria tɨ éꞌemeꞌecan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
28 Jɨ́meꞌen muꞌu ráanamuajriꞌi ɨ́ teɨte mej teyujtaꞌa huiráatei, matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi huataníniuꞌucacucaꞌa. 29 Caꞌanacan mú ájhuiixɨ. Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌuvíꞌitɨ caꞌanéeri jɨmeꞌe, mej á puaꞌacɨé ruꞌirájtuaani u chajtaꞌa jetze. An mú yaꞌuréꞌeneijte aꞌu tɨ eꞌencátee ɨ́ jɨrí jetze ɨ́ tɨ japuan huachájtaꞌa. An mú raꞌancarɨénicheꞌe aꞌu tɨ eꞌencátee. 30 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, jáꞌitaꞌa pu huáꞌa jetze tanéj. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu tiyaaruꞌu pu tevi tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa
(Mr. 1:21-28)
31 Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌucáane u Capernaúm, chajtaꞌa tɨ aꞌuun jetze ajtémeꞌecan u Galilea. Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa mé jetzen ruseꞌupi, aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌumuáꞌate. 32 Jéihua pu huáꞌa jetze ráavatzɨ ɨ́ niuucari aꞌiné tɨ́j ayén tihuaꞌutáꞌixaa, yee pu tihuaꞌutámitɨejteꞌe tɨjɨ́n:
―Xɨee tɨ cu veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee.
33 Meenti seɨ́j ɨ́ teáataꞌa, aꞌúu pu aꞌutéveecaꞌa u teyujtaꞌa. Tiyaaruꞌu pu tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa, tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Caꞌanín pu jɨ́n raatajé aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
34 Ayen tɨjɨ́n:
―Múꞌee, ¿aꞌiné tiꞌitɨ́j pej téꞌumuaꞌaree itejmi jemi, múꞌee Jesús, mɨ pej hui Nazarét éꞌemeꞌecan? ¿Ni piyen een jɨ́n yé taméj pej pi téjmi antipuáꞌajteꞌen? Némuamuaꞌate inee, jaꞌatɨ pej pɨ́rɨcɨ, mɨ pej Dios jemi rɨ́ꞌɨ tíꞌiseijreꞌe.
35 Aj pu i Jesús jeíhua raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n:
―Capej tiꞌitɨ́j xajta. Huirájraa hui mɨ tevi jetze.
Ajta aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌarɨe á chuaataꞌa mejseíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Tɨꞌɨj jí, caí aꞌij ráaruu ɨ́ tevi, aj pu i huirájraa. 36 Naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaúꞌixaa tɨjɨ́n:
―¿Tiꞌitáani niuucarijraꞌa jɨ́n tiꞌixa? Aꞌɨ́ɨ pu hui tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse. Xɨee tɨ cu aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌareere, aꞌiné rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan pu jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe mej mi huirácɨɨne ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ teɨte tzajtaꞌa. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa.
37 Ajta nainjapua tɨ aꞌuun huatacáꞌa, naímiꞌi mú ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ Jesús tiꞌitɨ́j huáruu.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tiráahuaa ɨ́ muꞌuneáraꞌan ɨ́ Simón
(Mt. 8:14-15; Mr. 1:29-31)
38 Tɨ́ꞌɨj jí huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌujna u teyujtaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa ɨ́ Simón tɨ éꞌeche. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ muꞌuneáraꞌan ɨ́ Simón, aꞌɨ́ɨ pu tíꞌicuiꞌicaꞌa. Pɨ́stacareꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi raatáhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ nuꞌu tiráahuaateꞌen. 39 Tɨ́ꞌɨj ji Jesús aicaújtutzi aꞌɨ́jna jemi. Tɨꞌɨj jí raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ tɨ jɨ́n tíꞌicuiꞌi. Aj pu i huateápuaꞌarecaꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu huateápuaꞌarecaꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa, aj pu i ájchee aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn tihuaꞌumí.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuáꞌuhuaa jeíhua ɨ́ teɨte
(Mt. 8:16-17; Mr. 1:32-34)
40 Tɨ́ꞌɨj huaréꞌecɨeenarecaꞌa ɨ́ xɨcaj, aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte huaꞌuréꞌenejteꞌaxɨ ɨ́ Jesús jemi naíjmiꞌica ɨ́ mej tiꞌicúcuiꞌijme. Capu tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌajtamuárɨꞌexɨ seɨj ajta seɨj. Tɨꞌɨj jí naíjmiꞌica tiúꞌuhuaa. 41 Majta meꞌɨ́n ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej teɨte tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa, naíjmiꞌi mú huiráacɨ. Matɨ́ꞌɨj mi miyen caꞌanín jɨ́n tiraatajé tɨjɨ́n:
―Múꞌee pe yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios.
Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌajtéꞌaxɨ. Capu huaꞌutáꞌa mej tiuꞌutaxáj aꞌiné méjmuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn pɨ́rɨcɨ Dios tɨ án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuajaꞌutáꞌixaa aꞌujna Galilea
(Mr. 1:35-39)
42 Tɨ́ꞌɨj tapuáꞌarijmeꞌeca, aj pu i huirájraa u chiꞌita ɨ́ Jesús. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú ráahuausimeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌij éeneꞌe. Méjxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ caí áꞌuraꞌani, tɨ aꞌuun aꞌuteáturan aꞌɨ́mej jemi.
43 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayee pu ajta tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ seica ɨ́ teɨte mej méyee huachéjme neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin, ɨ́ tɨ ajta jɨ́meꞌen raxájta tɨ aꞌɨ́ɨn Dios yen huataseíjreꞌesin íiyen chaanaca japua tɨ i yen tiuꞌutaꞌaíjta tɨ́j naꞌa veꞌetɨ́ yen seijreꞌe. Ayee nu hui ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
44 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aúcheꞌe pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa u tihuaꞌatéyujtaꞌa jetze tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea.