9
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huaꞌaréꞌeꞌitixɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase
(Mt. 10:5-15; Mr. 6:7-13)
1 Jaꞌanáj pu núꞌu ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Aj pu tihuaꞌuꞌíjca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi huaꞌutamuáriteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej teɨte tzajtaꞌa seijreꞌe, majta mej nuꞌu tihuáꞌuhuaateꞌen tɨ́j naꞌa tiꞌipuaꞌamé ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa ɨ́ mej jɨ́n tíꞌicucuiꞌi ɨ́ teɨte. Jesús pu ajta huaꞌutáꞌa ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ mej jɨ́n miyen tiúꞌuruuren. 2 Tɨꞌɨj jí huaꞌutaꞌítecaꞌa mej mi aꞌucɨ́jxɨꞌɨn mej mi tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. Ajta pu huaꞌutaꞌítecaꞌa mej mi tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi. 3 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Caxu tiꞌitɨ́j anúꞌan ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen ɨ́ juye jetze, ni tiꞌitɨ́j itzɨ́j, caꞌɨ́n tiꞌitɨ́j caꞌaní naꞌari tiꞌitɨ́j pan o tumin. Seajta hui, seɨ́j xuꞌu anpiín ɨ́ síicuꞌuri. Caxu huaꞌapuaca téꞌepiin.
4 ’Aꞌuu tɨ naꞌa sej aráꞌaiixa aꞌájna aꞌu tɨ chiꞌij aꞌutéjvee, aꞌúu xu u áꞌateere ajta senaꞌa caí áꞌucɨɨne aꞌujna u chajtaꞌa. 5 Ajta, ayée xu hui huárɨni tɨ puaꞌa mecaí amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨn. Setɨ́ꞌɨj áꞌucɨɨne seꞌújna u chajtaꞌa, xajtaújrɨ́ꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ sej ajtácaꞌacaiméꞌe, seajta raatécaꞌatzɨjxɨꞌɨn tɨ ij cáaxɨn ɨ́ chuej. Ayee xu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́n, aj mú mi ramuaꞌaréeren mej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
6 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́jxɨ nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa. Nainjapua mú huaꞌutáꞌixa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin. Majta tihuáꞌuhuaa ɨ́ teɨte.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Juan ɨ́ tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ teɨte
(Mt. 14:1-12; Mr. 6:14-29)
7 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heródes, aꞌɨ́jna tɨ tajtuhuan jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij mej tiꞌitɨ́j ruurejcaꞌa. Capu aꞌij tiráꞌamitɨejteꞌecaꞌa aꞌiné seica mú miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Puꞌuri ajtahuaꞌa aꞌitáraa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan aꞌujna mej yeꞌaváꞌana.
8 Majta seica miyen tɨjɨ́n:
―Puꞌuri ajtahuaꞌa huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ Elías.
Majta seica miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨ nuꞌu seɨ́j pu aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. 9 Ajta aꞌɨ́ɨn Heródes, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Teajta hui raꞌantiveíjchecaꞌa ɨ́ muꞌúuraꞌan neꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen. ¿Aꞌatajqui naꞌa púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́meꞌen niyen tíꞌinamua? ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa.
Ajta huataújtese tɨ raaseíj.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuaꞌumí aꞌɨ́mej ɨ́ teteca anxɨ́jviꞌiraꞌa mej taꞌaráꞌase
(Mt. 14:13-21; Mr. 6:30-44; Jn. 6:1-14)
10 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, matɨ́ꞌɨj muꞌu pɨ́jaꞌuréꞌavatzɨ, matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌij mej tiꞌitɨ́j huáruu. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn huáꞌuviꞌitɨ aꞌɨ́mej. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j rujɨ́ɨmuaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betsaída.
11 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi, aꞌúu mú eꞌiréꞌene aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta tihuaꞌutáꞌixaa aꞌij tɨ ꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios tíꞌaijta nainjapua. Ajta tihuáꞌuhuaa ɨ́ mej tiꞌicúcuiꞌimeꞌecaa.
12 Tɨ́ꞌɨj huaréꞌechuijxarecaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Patáꞌaj huaꞌaréꞌeꞌitixɨꞌɨn ɨ́ teɨte mej mi aꞌucɨ́jxɨꞌɨn tɨ́j naꞌa aꞌuun mej huachéjme u chajtaꞌa, ajtahuaꞌa ayée ɨmuá mej aꞌuchéjme, mej mi meꞌuun tiúꞌunanan tiꞌitɨ́j mej ráacuaꞌani, mej mi majta meꞌuun aꞌucuꞌutzu aꞌiné capu hui yeꞌe tiꞌitɨ́j ayajna aꞌu tej aꞌutéꞌuu.
13 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Setáꞌaj múꞌeen tihuaꞌumín.
Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Aii tuꞌu tíchaꞌɨɨ aꞌachú cumu anxɨ́vica ɨ́ pan, teajta huaꞌapuaca ɨ́ huaꞌité, caꞌɨ́n tej tejaꞌuvéꞌenanan ɨ́ mej jɨ́n tiúꞌucuaꞌani naíjmiꞌi. ―Ayee mú tiraataꞌixaa.
14 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca, ayée mú aráꞌase aꞌachú cumu anxɨ́j viꞌiraꞌa.
Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:
―Micheꞌe aꞌujráꞌase ɨ́ teɨte, muáacua jetze muaꞌarástɨméꞌe, méyee majta méyee.
15 Matɨ́ꞌɨj mi miyen huarɨ́j. Majta ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú aꞌujráꞌasecaꞌa. 16 Aj pu i Jesús, raꞌancuréꞌeꞌɨꞌɨpɨ ɨ́ pan, ajta ɨ́ huaꞌité. Aj pu i júteꞌe áꞌujneerecaꞌa. Rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Ajta, aꞌutéjche tɨ raꞌantítaaraxɨꞌɨn ɨ́ pan, ajta ɨ́ huaꞌité. Aj pu i huaꞌutáꞌɨ́ꞌɨpɨꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej haꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨiteꞌen ɨ́ teɨte. Aꞌatzu mú áꞌatee mej huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨiteꞌesin ɨ́ pan, majta ɨ́ huaꞌité.
17 Naímiꞌi mú tiúꞌucuaa. Temuaꞌa mú titéejuꞌuxai. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, maúcheꞌe majta teꞌevéꞌejɨsteꞌaxɨ sicɨ́ri jetze meꞌɨ́jna tɨ teꞌaváꞌaturaa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ sicɨ́ri, ayée pu teꞌaráꞌasecaꞌa aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro ayée pu raatamuáꞌa jaꞌatɨ tɨ nuꞌu Cɨríistuꞌu púꞌeen
(Mt. 16:13-19; Mr. 8:27-29)
18 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌuu pu jáꞌahuaꞌa Jesús téniuusimeꞌe ruseɨ́j. Aꞌɨ́ɨ mú raseíjracaꞌa ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Aꞌiné metíꞌixa ɨ́ teɨte jaꞌatá núꞌu ne púꞌeen inee?
19 Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Seica mú miyen tiꞌixa tɨjɨ́n múꞌee pe nuꞌu peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuacareꞌe. Majta seica miyen tɨjɨ́n múꞌee pe nuꞌu peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Elías tɨ ajmíꞌi seijreꞌecaꞌa. Majta seica miyen tɨjɨ́n seɨ́j pej nuꞌu aꞌitáraa huáꞌa jemi ɨ́ mɨꞌɨchite tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa.
20 Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―Ari múꞌeen, ¿aꞌiné setíꞌimuaꞌatze jaꞌatá ne púꞌeen?
Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Múꞌee pe hui peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios án mú jáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua.
21 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, jeíhua pu huauꞌíjca mej nuꞌu caí jaꞌatɨ ixaateꞌe jaꞌatɨ tɨ púꞌeen.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús raataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Nuꞌuri mɨꞌɨni inee”
(Mt. 16:20-28; Mr. 8:30–9:1)
22 Ajta Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe ineetzi jemi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte nej ni inee jeíhua rajpuaíitzi náꞌaraꞌani. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ huaꞌavaujsi, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, naímiꞌi mú hui netíti. Majta neejéꞌicatan. Ajta, tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca huaíca xɨcaj, naꞌitaméj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite nej ni ruuri náꞌaraꞌani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
23 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ áꞌucheꞌecaneꞌen nee jamuan, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn amuacaícan mé rúurɨeni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ ru tzajtaꞌa. Ajta áꞌiyen chaꞌa aꞌɨ́ɨn huataúraꞌan tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame tɨ ayén cheꞌatá naꞌa tirajpuaíitzi áꞌaraꞌani netɨ́j hui inee tirajpuaíitzi naꞌame. Chéꞌe aꞌɨ́ɨn ajta ayén huárɨni aꞌij nej tíꞌiraxeꞌeveꞌe inee, tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame.
24 ’Ayee puꞌu, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiteseꞌe tɨ nain tíꞌijseɨreꞌen tɨ́j naꞌa puaꞌamé yen tíꞌiseijreꞌe tɨ́ꞌij ruxɨéehua chée áꞌaraꞌani, aru tɨ puaꞌa ari huámɨꞌɨni, capu chaꞌa aꞌij tiraatévaɨreꞌesin aꞌɨ́jna tɨ tíꞌijchaꞌɨɨ. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naꞌaráꞌastijre ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu xaa hui aúcheꞌe rateuni ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa.
25 ’Ahuii, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Aꞌiné tiꞌitɨ́j tiraatévaꞌɨri ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nain huamuáꞌitɨn tɨ ayén seijreꞌe íiyen chaanaca japua tɨ puaꞌa áꞌiyen yáꞌurɨeeni aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ aúcheꞌe ruuricaꞌa? Capu hui aꞌatzu tiꞌitɨ́j aꞌij tiraatévaꞌɨri, tzɨ́teꞌe.
26 ’Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ tíꞌiteviꞌiraꞌa ineetzi jemi naꞌari tíꞌiteviꞌiraꞌa aꞌij nej tiꞌixa, inee i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu hui cheꞌatá nenaꞌa tiuꞌutatéviꞌiraꞌata ɨ́ jemin aꞌájna xɨcájraꞌa nej jetzen yé veꞌecánejsin.
’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌájna nu xaa yé veꞌecánejsin, netiꞌitevée nu naꞌame tiꞌitɨ́j Rey jɨmeꞌe. Ayee nu cheꞌatá nain jɨ́n teꞌentínmuaꞌaréere naꞌame tɨ́j ɨ́ niyáꞌupua. Neajta nu huataseíjreꞌesin huáꞌa jamuan ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua. Huápɨꞌɨ pu hui naa seíireꞌe aꞌame mej mi naa rɨ́ꞌɨ tínaꞌutaseíj ɨ́ teɨte.
27 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, seica mej yé huatéꞌuu ayajna, camúu xɨ cuiꞌini sino matɨ́ꞌɨj amuacaícan raseijran tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu seɨcɨé huataújruu ɨ́ Jesús
(Mt. 17:1-8; Mr. 9:2-8)
28 Teuuméꞌeca aꞌachú cumu aráhuaica xɨcaj tɨ Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i aꞌɨ́mej aꞌuvíꞌitɨ, aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Matɨ́ꞌɨj mi anticɨ́j ɨ́ jɨrí japua.
Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌutéjche tɨ huatéjniuuni. 29 Tɨ́ꞌɨj auj téniuusimeꞌe, aj pu i seɨcɨé huaújruu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ runéerime jetze. Temuaꞌa pu naa tiuꞌutécuainarecaꞌa ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan. Ayee pu tiꞌitétaaveꞌe cumu metémaxcavaꞌara.
30 Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌapua huataseíjre jamuan ɨ́ Jesús. Aꞌii mú meꞌɨ́n púꞌeen, aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Elías. 31 Huápɨꞌɨ mú naa seijreꞌecaꞌa. Majta jamuan tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́j mú jɨ́n tiúꞌurixaateꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n araúrastejsin aꞌájna Jerusalén, tɨ aꞌɨ́ɨn huámɨꞌɨni aꞌájna.
32 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, majta ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ mej aꞌutéꞌuucaꞌa jamuan, jeíhua mú cuꞌutzícucaꞌa. Matɨ́ꞌɨj huájɨ, matɨ́ꞌɨj mi huaꞌuseíj aꞌɨ́mej ɨ́ teteca ɨ́ mej áa huatéꞌuucaꞌa jamuan ɨ́ Jesús. Majta raaseíj aꞌij tɨ éeneꞌe ɨ́ Jesús tɨ jeíhua huápɨꞌɨ naa seijreꞌecaꞌa. 33 Matɨ́ꞌɨj meri áꞌucɨɨnicu aꞌujna tɨ aꞌutéjvee ɨ́ Jesús aꞌɨ́ɨme mej huaꞌapua ɨ́ teteca, aj pu i ayén Pedro tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Maestro, naa pu xɨ́ꞌepɨꞌɨn tej yé huatéꞌuu. Tichéꞌe hui huaícaca huátaahuaa, ɨ́ ɨnaamua, seɨ́j tɨ múꞌeetzi aꞌáa aꞌame, ajta seɨ́j, Moisés tɨ raꞌáa áꞌaraꞌani, ajta seɨ́j, Elías tɨ raꞌáa áꞌaraꞌani. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro aꞌiné capu aꞌij ráꞌamitɨejteꞌecaꞌa.
34 Tɨ́ꞌɨj auj tiꞌixáatacaꞌa, aj pu i jaitɨri huataseíjre. Aj pu i huáꞌa jetze rájrupi. Tɨ́ꞌɨj huáꞌa jetze rájrupi, matɨ́ꞌɨj mi tiuꞌutátziɨn aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 35 Tɨꞌɨj jí niuucari eꞌicánamuajre ɨ́ jaitɨri tzajtaꞌa, ayén tɨjɨ́n:
―Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niyauj, ɨ́ nej raꞌantíhuaꞌu. Setáꞌaj ráanamua. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa.
36 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, án pu aꞌutevée jáꞌaraa ruseɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú ruꞌutéꞌaa ɨ́ ru tzajtaꞌa. Camu jaꞌatɨ huatáꞌixaa aꞌij mej tiuꞌuséij.
Ɨ́ temuaij tɨ nuꞌu tiyaaruꞌu tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa
(Mt. 17:14-21; Mr. 9:14-29)
37 Yee ruijmuaꞌa yee, matɨ́ꞌɨj meri acáacɨ ɨ́ jɨrí japua, jeíhua mú teɨte raꞌantinájchecaꞌa. 38 Ajta seɨ́j pu aꞌutéveecaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ pu raatajé tɨjɨ́n:
―Maeestru, jeíhua nu hui muahuavii pej yaꞌutéeseij ɨ́ niyauj, aꞌiné aꞌɨ́ɨ nuꞌu caj tiꞌijyaúj. 39 Xɨ́ejniuꞌucari tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu hui rájviiviꞌi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jeíhua rujíjhuaveꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Ajta jeíhua pu huáꞌaruri ratáꞌaca ɨ́ jetzen. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, áijjaamɨxcueꞌireꞌe ɨ́ ruteneꞌe jetze. Cɨ́j puꞌu tiratáꞌaca tɨ ruxɨéehua rɨ́ꞌɨ mé tejáꞌucheꞌecaneꞌen. Puꞌuri ráꞌapuaꞌajteꞌesin. 40 Nehuáꞌuhuaviiriꞌi hui neꞌɨ́mej ɨ́ mej á jamuan áꞌujujhuaꞌan mej raatamuáriteꞌen tɨ tzajtaꞌan seijreꞌe. Majta caí raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.
41 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú:
―Múꞌeen mɨ sej iiji huáteemua, caxu hui téꞌatzaahuateꞌe, mɨ sej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte. ¿Aꞌachúni ruxeꞌeveꞌe nej aꞌateeviꞌi múꞌejmi jemi nej ni rɨ́ꞌɨ amuáaruuren? Mé jeꞌevéꞌeviꞌitɨchi mɨ paꞌarɨꞌɨ.
42 Tɨ́ꞌɨj auj eꞌevéꞌemeꞌecaa, aꞌɨ́ɨ pu tiyaaruꞌu raꞌitárɨe á chuaataꞌa, ajta huáꞌaruri raatáꞌa. Aru aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ tiyaaruꞌu. Aj pu i tiráahuaa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Ajta raatátui ɨ́ táàtajraꞌan.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ajtahuaꞌa Jesús raataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Nuꞌuri mɨꞌɨni”
(Mt. 17:22-23; Mr. 9:30-32)
43 Majta naímiꞌi mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén ráaruu aꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe.
Matɨ́ꞌɨj mauj aꞌij tejáꞌuseijracaꞌa ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ Jesús huarɨ́j, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.
44 Ayen tɨjɨ́n:
―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tiráanamua. Ayee pu hui tíꞌineruuren ineetzi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. Avíitzi mú jɨ́n neetzi tiuꞌutátuiireꞌesin huáꞌa jemi ɨ́ teɨte. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
45 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, sino huateúravaatacaꞌa mej mi caí yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani. Majta mú tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí raataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa.
Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe
(Mt. 18:1-5; Mr. 9:33-37)
46 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej tiúꞌujeeve aꞌɨ́jna jɨmeꞌe yee aꞌatani jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee iteen tej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase.
47 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca ɨ́ ru tzajtaꞌa. Aj pu i paꞌarɨꞌɨ avéꞌeviꞌitɨ. Tɨ́ꞌɨj i á vejliꞌi raatéjche aꞌu tɨ aꞌutéjvee. 48 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ raꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌíjna i paꞌarɨꞌɨ neniúucajtzeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta naꞌancuréꞌeviꞌitɨn ineetzi. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ naꞌancuréꞌeviꞌitɨn ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu ajta raꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌɨ́jna tɨ tinaataꞌaíj. Ayee puꞌu tíꞌeen aꞌiné aꞌɨ́jna tɨ jaítzeꞌe cɨ́lieeneꞌen jɨ́n tiꞌitéjvee múꞌejmi mɨ sej nee jamuan áꞌujujhuaꞌan, ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ pu hui jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí máàj jaꞌatɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu itejmi jemi seijreꞌe
(Mr. 9:38-40)
49 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Juan, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Maeestru, jaꞌatɨ tu aꞌuséij tɨ huáꞌamuariteꞌecaꞌa ɨ́ tiyáaruꞌuse mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌe ɨ́ teɨte. Aniúucajtzeꞌe pu jɨ́n huáꞌamuariteꞌecaꞌa. Teajta iteen, teen tu hui raatáꞌijmɨijriꞌi tɨ caí ayén rɨjcaa, aꞌiné capu téjmi jetze ajtémeꞌecan.
50 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:
―Caxu ráꞌijmɨijra, aꞌiné jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí aꞌij áꞌamuaruure, aꞌɨ́ɨ pu xaa áꞌamuavaɨreꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
Tɨ́ꞌɨj Jesús huaꞌajtéꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan
51 Tɨ́ꞌɨj ari vejliꞌitacaꞌa tɨ tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen Dios ráꞌaviꞌitɨn ɨ́ ta japua, Jesús pu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare nain jɨmeꞌe tɨ aꞌuun aꞌujnén ánti Jerusalén. 52 Seica pu huataꞌítecaꞌa mej mi amuacaí aꞌujnén. Aa mú aꞌaráꞌa chajtaꞌa aꞌu mej aꞌuchéjme aꞌɨ́ɨme ɨ́ Samaria tɨ éꞌemeꞌecan. Aꞌuu mú aꞌatanéj mej mi rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruuren aꞌu mej aráꞌaiixa.
53 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌuun éꞌechejcaꞌa, camu raꞌancuréꞌeviꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌiné muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n Jerusalén pu aꞌujnéjsin.
54 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:
―Tavastaraꞌa, ¿aꞌiné hui petíꞌijxeꞌeveꞌe tej ti tiyen huárɨni? ¿Ni teraataꞌáijteꞌen ɨ́ Dios tɨ júteꞌe yeꞌicáxɨreꞌen ɨ́ taij tɨ jɨ́n huáꞌucuiꞌini naíjmiꞌica, matɨ́j menaꞌa ayén mej huachéjme? ―Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi.
55 Aj pu i Jesús pɨ́ aꞌuréꞌeve. Aj pu i huaꞌajtéꞌaxɨ. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ca xu hui ramuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ayén caꞌaníjraꞌa tejamuaatáꞌaca sej si siyen tiuꞌutaxáj. 56 Aꞌiné inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, canu hui neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni huaꞌantipuáꞌajteꞌen ɨ́ teɨte, sino aꞌɨ́j nu jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni huaꞌirájtuaani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
Majta aꞌucɨ́j. Majta seɨ́j chajtaꞌa jetze aꞌatanéj.
Ɨ́ mej nuꞌu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús
(Mt. 8:19-22)
57 Matɨ́ꞌɨj mauj huajúꞌucaa ɨ́ juye jetze, seɨ́j pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Nee nu hui á jamuan aꞌuméꞌe naꞌame aꞌu tɨ naꞌa pe áꞌume.
58 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ arachuíjse, aꞌúu mú hui uꞌuche aꞌu tɨ aucúcuꞌunijmee. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ pinaꞌase, piꞌista jetze mú tiúꞌurituꞌaate. Mɨ́ neajta inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, canu huatéechiꞌi aꞌu nej aꞌutácuti.
59 Jesús pu seɨ́j huataꞌáij ɨ́ tevi tɨjɨ́n:
―Patáꞌaj áꞌucheꞌecaneꞌen nee jamuan.
Ajta aꞌɨ́ɨn teáataꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Nicheꞌe neꞌu yé huatácati ajta caí huámɨꞌɨni ɨ́ nitáàta nej ni raꞌaváꞌanan aꞌij tej tíꞌijrɨꞌɨre iteen. Aj nu xaa á jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe naꞌame.
60 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Micheꞌe meꞌɨ́n raꞌaváꞌanan ɨ́ mɨꞌɨchi aꞌɨ́ɨme ɨ́ huaꞌaxɨ́ꞌej mɨꞌɨchite meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej caí ramuaꞌate ɨ́ Dios. Pajta múꞌee, aricu áꞌuraꞌa pej pi ɨ́ niuucari huaꞌutáꞌixaateꞌen tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
61 Ajtahuaꞌa seɨ́j pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Nevástaraꞌa, nee nu hui á jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe naꞌame, aru nauj miꞌi u aꞌatanén ne éꞌeche nej ni huaꞌutateújteꞌen ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa, neajta ɨ́ nevaújsimuaꞌa.
62 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:
―Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ aꞌutéjche tɨ tíꞌimuarɨꞌe, tɨ puaꞌa ari jáꞌitaꞌa uméꞌeca ajta raatéxɨeehua, aꞌɨ́ɨ pu hui caí tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe jemin ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta.