Ŋwɛ mbɛ ayi
Pita
ásamé
1
Matame
1 Me Pita, ŋgbá Jisɔs Kras ne nsame ŋwɛ yina. Ntɔme ji ɛta nyú bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá, ɛnyú delú ndɛre aŋkɛɛ́ fa mme. Ɛnyú abi délaá tyatya déjwɔlege né mme Rom né gebagé mewaá Pɔntus, Galasiya, Kapadosia, Ɛsya ne abi ajwɔlege né Bɛtinya. 2 Ɛsɔwɔ ajya ɛnyú nnó débɛ baá bií wyɛ ndɛre ji abɔɔ́ mɛ mbɛ afɛré nnó ɛbɛɛ́ mbɔ. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ, ne Mendoó wuú ɛpyɛ ɛnyú delu bɔɔ́ ukpea nnó ɛnyú dewúge ne Jisɔs Kras. Manoó mií mámɛ́gé ɛnyú mmyɛ, máshwɔ́négé ɛnyú nnó débɛ́ pópó. Me nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ alɛré ɛnyú galɔ́gálɔ́ ne nesɔ gejamé gejamé. * Ɛlú wáwálé nnó: Né gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege menomenyɛɛ́ ne bɔɔ́ Isrɛli, Mosis asɛ manoó menya ayi awáné abɔɔ́ mbɛ ameé né geluɔge upɛ ne ameé bɔɔ́ né mmyɛ nnó ábɛ́ pópó. (Gɛ Ɛsɔ. 24:8)
Ɛfwyale ɛpyɛ nnó dégilé mambɔ geŋwá ɛyigé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́
3 Detame Ɛsɔwɔ, ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras. Gétúgé gejamégé galɔ́gálɔ́ ayi ji alɛrege ɛsé, ábyɛ́ ɛsé mambyɛ ayi mekɛ. Ne nana ɛsé dégilé ne matɔɔ́ se mako nnó tɛ ndɛre ji apyɛɛ́ Jisɔs Kras akwilé né negbo, meso gébé ji achyɛge nyɛ sé yɛ́ndé genó ɛyigé ji ányɛ́meno nnó achyɛge ɛsé. 4 Genó ɛyigé fɔ ɛyigé ɛsé dema nɛre matɔɔ́ wyɛɛ́ gelú nnó, ji Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛyigé sé gefwa. Ne gefwa ɛyigémbɔ, géchɔ́gé fɔ́, gepɔ ne deba ne gegboó fɔ́ manaá. Ɛsɔwɔ ábelé geji cháŋéné né mfaánebuú gétúgé ɛnyú. 5 Ɛnyú défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, getu ɛyigémbɔ ne ji ábáme ɛnyú né utó bií kpaá tɛ ji achyɛge nyɛ ɛnyú yɛndégenó ɛyigé ji ákwyɛɛ́ mɛ ábele agile nnó achyɛge bɔɔ́ bií abi ji áfere ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo né bií bi kwyakwya.
6 Né getú ɛyigémbɔ, bɛge wyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́, yɛ́ lé débɛɛ́ nyɛ ne mesome né mboó gébé gétúgé mmuameno ayi achwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú matimati. 7 Mmuameno yina, alú lé nnó afwɔre mbɔgé ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wáwálé. Gɛgé, yɛ́ gesege mabɔ ɛyigé ákuú nnó gul, genó ɛyi gekágé chɔɔ́, áfyɛɛ́ lé ji né mewɛ ne afwɔre mbɔgé alɔme. Mbɔntó ne metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlú melɔ́mélɔ́ ɛpwɔ gul ne abɔ mamfwɔre ɛwú. Afwɔrege metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, agɛgé nnó ɛtɛne cháŋéné Ɛsɔwɔ afɛge nyɛ ɛnyú, débɛ nyɛ ne ŋgɔ ne ɛnógé né bií bi Jisɔs Kras alɛrege nyɛ mmyɛ. 8 Ɛnyú dégbóo ne Jisɔs, yɛ́ lé ɛnyú dela délú daŋgɛ ji. Ne nana ayi ɛnyú déla dégɛne ji, défyɛɛ́ wyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Ɛwéna ɛpyɛnnó ɛnyú débɛɛ́ ne gekpɛkpɛgé nechɔ́chɔ́ ɛniné muú alá akágé garé fɔ́. 9 Ɛnyú déwyaá gefɔgé nechɔ́chɔ́ ɛnina gétúgé Ɛsɔwɔ áfere ɛnyu né ɛfwyale gabo ɛwena, ɛwe ɛlú genó ɛyi gépyɛɛ́ ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji nnó debɔ.
10 Bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ, agaré galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ mɛ ábelé ɛta nyú. Ne ákɛle cháŋéné nnó ákaá mechɔ ɛwéna ɛwe ɛtome ndɛre Ɛsɔwɔ áferege bɔɔ́ né ɛfwyale gabo. 11 Mendoó Kras ɛwé ɛlú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ né mmyɛ ɛbɔ mbɛ ɛgaré ɛbwɔ́ gefɔgé ɛfwyale ɛwé Kras agɛne nyɛ ne ŋgɔ ayi ji abɔɔ́ nyɛ gébégé ɛfwyale ɛwéna ɛbyɛge. Ne ɛbwɔ́ ammyɛ nnó akaá gébé ɛyigé unó bina upyɛɛ́ nyɛ ne gefɔge muú ayi unó bina upyɛ nyɛ ne ji. 12 Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bina akaá nnó utɔɔ́ bina ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ fɔ́ né galɔ́gálɔ́ ɛbwɔ́ ambɔɔ́, ápyɛɛ́ lé né galɔ́gálɔ́ nyú. Unó bi ɛbwɔ́ ágaré, ɛlé wyɛ ubi ne ágare abya melɔ́mélɔ́ ɛta ɛnyú. Ne ɛlé Mendoó Ukpea ɛwé Ɛsɔwɔ atɔme ɛtané né mfaánebuú ne ɛchyɛɛ́ ɛbwɔ́ utó ágare unó bina. Wyɛ lé unó bina ntó ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ákɛlege nnó ágɛ ndɛre upyɛɛ́.
Bɛge bɔɔ́ ukpea
13 Ndɛre ɛlúmbɔ, kpomege mmyɛ mampyɛge genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. Gbarege mmyɛ nyú cháŋéné né yɛ́ndé meti ne nɛrege wyɛ matɔɔ́ nyú mako né galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛnyú né bií bi Jisɔs Kras achwɔɔ́ lɛré nyɛ mmyɛ. 14 Wuúgé wyɛ ne Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ, ne lyaágé ubobo unó bi ujigé ɛnyú matɔɔ́, ɛbi ɛnyú debɔ dépyɛɛ́ nya gébégé ɛnyú debɔ delu dankaá Ɛsɔwɔ. 15 Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú nnó debɛ bɔɔ́ bií, alú muú ukpea, wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú debɔɔ́ mambɛ bɔɔ́ ukpea né gepɔ́ge nyú geko. 16 Néndé ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ aké, “Bɛge bɔɔ́ ukpea me mbɔɔ́ nlú muú ukpea.”
17 Ɛsɔwɔ muú deke dénɛnemmyɛ dékuú ji nnó Ntɛ ɛse, ji alú muú ayi apane mpa bɔɔ́ ako. Ji apane mpa ndɛre yɛ́ndémuú apyɛ unó, alɛrege fɔ́ aŋgya. Ndɛre ɛlúmbɔ, chyɛge wyɛ ji ɛnógé né ɛfɔ metɔɔ́ ndɛre débelege geŋwágé nyú geko fa mme ɛké aŋkɛɛ́. 18 Ɛnyú dékaá nnó gébégé Ɛsɔwɔ anamé gemɛge nyú, detané né gebyaŋkwɔgé gepɔ ɛyigé ukwene antɛ nyú álɛre ɛnyú, asɛ fɔ́ genó ɛyi géchɔ́ge ndɛre ŋka ne ana ɛnyú wɔ́. 19 Asɛ lé gechachage manoó Kras, ne aname gemɛge nyú. Kras alu ɛké ɛgɔŋme ɛwé ɛlá ɛpɔ́fɔ́ gechúchúle, ne gebá né mmyɛ. 20 Ɛsɔwɔ abɔ mɛ́ mbɛ, ajya Jisɔs gemɛge nnó ji akwyɛɛ́ mme yina. Ne ji apyɛ Jisɔs achwɔ fa mme né kwyakwya gébé ɛyigé na, nnó ágɛ ji né galɔ́gálɔ́ nyú. 21 Ne ɛlé gétúgé genó ɛyigé Kras yina apyɛ ne ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ apyɛ Jisɔs akwilé né negbo, abelé ji né melú ɛnógé. Getú ɛyigémbɔ, ne ɛnyú dénɛré metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ne dékaá chaŋéné nnó ápyɛɛ́ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji ájɔɔ́.
22 Ɛnyú débɔ gejeé ɛyigé wáwálé ne atɛ nana néndé déwú ne genó ɛyi gelu wáwálé. Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔgé gejeé gbɛne ne atɛ ne matɔɔ́ nyú mako. 23 Ɛlé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi alu tɛ kwyakwya, álá akwɔrege ne Ɛsɔwɔ asɛlé ábyɛné ɛnyú mambyɛ yi mekɛ. Ndɛre ɛpyɛmbɔ, ɛnyú dela baá Ntɛ ayi álá gboó fɔ́, ɛpɔ́fɔ́ ayi agboó. 24 Asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ ako alú ɛké byaá mewaá. Ne geŋwá ɛyigé ɛbwɔ́ ányɛɛ́ gebɔ́ gelú ɛké ukoó bya unɔɔ́. Byaá mewaá uwaŋesegé, ukoó bwɔ́ udɛ ukwe mme. 25 Yɛ́mbɔ meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alu tɛ kwyakwya.” Ne meko yimbɔ ɛlé abya melɔ́mélɔ́ ayi ágare ɛnyú.
*1:2 Ɛlú wáwálé nnó: Né gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege menomenyɛɛ́ ne bɔɔ́ Isrɛli, Mosis asɛ manoó menya ayi awáné abɔɔ́ mbɛ ameé né geluɔge upɛ ne ameé bɔɔ́ né mmyɛ nnó ábɛ́ pópó. (Gɛ Ɛsɔ. 24:8)