1 Nkane ákame nnó dejyɛ, ɛfɛɛ́ ne dejyɛ kpɛ ɛsogeka, ɛwé ɛjyɛ́ melɔ Itali. Ágbaré Pɔl ne bɔɔ́ denɔ abifɔ áchyɛ muú kpaá bɔɔ́ bee ayi ákuú ji Julyɔs. Ji alu né geluage bɔɔ́ bee abi mfwa kpa bɔɔ́ Rom. 2 Ne ɛsé ako dekpɛ ɛsogeka ɛ́wé ɛ́tané melɔ Adramatim ɛ́jyɛ malu yi makpé átárege né gebagé mewaá Ɛsya [Aristakɔs ayi atané melɔ Tɛssalonika né gebagé mewaá Masedonia, alu ntó ne ɛsé.] 3 Bií ujyágé ɛsé dekwɔné né Sidɔn. Julyɔs alɔ́ɔ melu ne Pɔl tɛ alya ji nnó ajyɛ gɛ́ ajeé bií nnó áchyɛ ji genó ɛyigé gelií ji. 4 Détánégé Sidɔn delɔ manjyɛ, ne gétúgé mbyo atané ɛsé mbɛ, degya defɛ́ ɛgbɛ Syaprɔs melɔ ɛwé nnyi nenɔɔ́ ɛwu mme mbaá ayi mbyo álá pɔ́ dɔɔ́. 5 Ɛsé déchyágé ɛbɛɛ́ mega ɛwé ɛ́lú toitoi ne Silisya ne ɛwe fɔ ɛwé ɛ́lú toitoi ne Pamfilya, ɛfɛɛ́ ne déchwɔ kwɔ́ne né Mira né gebagé mewaá Lysha. 6 Muú kpaá bɔɔ́ bee yimbɔ agɛ ɛsogeka ɛwécha ɛwé ɛtané né melɔ Aleksandra ɛjyɛ melɔ Itali, ɛfɛɛ́ ne afyɛ ɛsé mmu.

7 Ɛsé dekɛ perepere né gejamégé ndɔ, degɛ́ ɛfwyale ne délé kwɔ́ne melɔ Snedus. Ndɛre mbyo álá kamé nnó ɛsé déjyɛ mbɛ wɔ́, dekwɔré defɛ́ ɛ́gbɛ́ ɛwé *Kret melɔ ɛwé nnyi nenɔɔ́ ɛwú mme, dekoó nechyɛ né Salmɔnɛ. 8 Dekɛne dejyɛ mapeá mapeá, melɔ ɛwé nnyi nenɔɔ́ ɛwú ne mme démyɛ kpaá dékwɔné nechyɛ ɛniné ákuú nnó nechyɛ népere, kwɔ́kwɔ́lé ne melɔ Lasiya. * Ɛlú wáwálé nnó: Nana gɛ́ gébé ɛyige afofo achwɔ́ dɔɔ́ na.

9 Ɛsé debɔ́ dechɔ mɛ́ gejamégé ndɔ ne bií kpaá ɛbi ápyɛ́ gepɛ mashwɔné ubée ubi úkoó mɛ́. † Ɛlú wáwálé nnó: Bii kpaá bina né bɔ ŋwɛ bifɔ ása nnó ɛlé bií bi ályage menyɛɛ́ kpékpé. Ne Pɔl achyɛ gejamégé bɔɔ́ majyɛɛ́ abi alú mmu ɛsogeka aké, 10 “Aŋmɛ́ ba, ngɛ́ nnó mbɔgé detogé ɛshyɛ dejyɛgé gejamé unó unóme nyɛ chóncho ne ɛsogeka ne bɔɔ́ ágbóo nyɛ ntó.” 11 Yɛ ɛ́le Pɔl ajɔɔ́ depɔ ti, muú kpaá bɔɔ́ bee afyɛ yɛɛ́ mekpo wɔ́, akwɔlé le mekoyi menjamé ne mbɔɔ́ ɛsogeka ájɔɔ́ge. 12 Tɛ ndɛre nechyɛ ɛniné mbɔ nela nepɔ́ nechyɛ nelɔ́ nelɔ́ ɛniné bɔɔ́ ájwɔlege gébégé gefwene, gejamégé bɔɔ́ akɛ́lege nnó ɛsé dejyɛ mbɛ kpaá tɛ dekwɔnege nechyɛ ɛniné ákuú nnó Fonis né melɔ Kret. Fonis alu mbaá ayi ɛbɛɛ́ mega ɛkaré ufafa upea.

13 Ɛwyagé mbyo atané nteé ɛbɛɛ́ mega alɔ manchwɔ́ ne bɔɔ́ bi álú né ɛsogeka áfɛrége nnó ɛfwɔ́ ɛkwɔlé ɛbwɔ́. Ne ɛbwɔ́ áfɛré dáŋgmáa ɛ́soŋeka afyɛ́ mmu ɛsogeka. Ápyɛgembɔ, álɔ manjyɛ mapea Kret melɔ ɛwé nnyi ne nɔɔ́ ɛwú né mme. 14 Ɛwyá yɛ wɔ́, mbyo nnyi atané achwɔɔ́ ɛsé mmyɛ né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ, mbaá ayi ŋmɛɛ́ ɛtanege né Kret. 15 Mbyo nnyi yimbɔ achwɔ́ ado ɛsogeka ayi ánjamé álá kágé bwɔ́le mekpo ɛsogeka nnó ɛjyɛ mewaá. Ɛbwɔ́ akpɛ lyaá nnó mbyo akpa ɛ́wú. 16 Ndɛre dejyɛ dekóo maá melɔ fɔ ayi nnyi nenɔɔ́ ji mme, melɔ ɛwémbɔ ákuú nnó Koda. Ne ndɛre dekoge maá melɔ yimbɔ unó bi úlú wyɛ ugbɛ mbyo nnyi nnó áchwɔ́gé ne ɛshyɛ. Ne ɛsé demyɛ deja ɛ́kpée ɛwé áshií né ula ɛsogeka defyɛ mmu. 17 Ápyɛge mbɔ, ábané ɛkpée ne ɛsogeka áwɛ ne manyií nnó ɛkagé ɛkpée ɛgyale ne ɛsé debɔ́ ɛfɔ nnó ɛsogeka ɛshulege nyɛ ɛfɛ́ kwɔ́kwɔ́le ne Lybia ne ɛfáage nyɛ né manchwɛ́ usɔɔ́ ayi átánege né ɛbɛɛ́ mega. Ɛfɛɛ́ ne ɛbwɔ́ anyaá ndeé nnó mbyo akpɛ mmu ákpá ɛsogeka. 18 Ndɛre mbyo nnyi alú kóoge ne ɛshyɛ, ne bií újyágé ɛbwɔ́ áférege matuú ayi álú mmu ɛsogeka áfómege nnyi nnó ɛwu ɛfuú. 19 Bií bimbɔ ukoóge ne dóndo, bɔɔ́ bi ájáme ɛsogeka ákpa unó bi ápyɛ utɔɔ́ né ɛsogeka áfumé nnyi. 20 Ne ɛsé déla wyɛ́mbɔ né gejamégé ndɔ yɛɛ́ ŋmɛɛ́, yɛɛ́ ambe degɛ wɔ́ ne mbyo nnyi akpane ɛ́soŋeka ɛjyɛ ɛgbɛ ɛwé ne ɛwé. Ndɛre mbyo nnyi apyɛmbɔ, manɛ magyále ɛsé ne défɛré nnó dechwɔ degbó.

21 Nkaáwú ne ɛfɔ ɛpyɛ́ bɔɔ́ álaá mesa né gejamégé ndɔ. Ɛwyagé Pɔl akwilé ka aké ne ɛbwɔ́, “Aŋmɛ́ ba, mbɔge ɛnyú debɔ́ dewú majyɛɛ́ ma ne ɛsé dela né Kret, mbɔ ɛkpée ne gejamégé unó uchɔ mbɔ wɔ́. 22 Ne me nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó dégbáré matɔɔ́. Yɛ muú ayi agbo nyɛ apɔ́ wyɛɛ́ ɛsogeka ɛwú ɛwú ne ɛ́nóme nyɛ. 23 Njɔge mbɔ getúge Ɛsɔwɔ ayi abɔ me ne Ɛsɔwɔ yi me nnóge ne atɔ́me ɛkiɛ́nné wuú ne utuú ɛbi njuú. Ɛchwɔ́gé ɛtɛné me nekuné mmyɛ, 24 ɛké ne me, ‘Pɔl ɔ́fɔgé fɔ́. Ɔtɛnege nyɛ mbɛ ushu mfwa Rom. Né ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ, yɛ muú nyú ama ayi agboó nyɛ apɔ́.’ 25 Ndɛre ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛchwɔ́ ne mekomejɔɔ́ yina, nkamé ne Ɛsɔwɔ. Ngarege ɛnyú nnó dégbáré matɔɔ́ dépɛ́lé, Ɛsɔwɔ apyɛ nkane ji ajɔɔ́. 26 Pɔl ama jɔɔ́ aké, Mbyo ákpane nyɛ ɛsogeka ateé né gebage mewaá ɛyige nnyi nenɔɔ́ mme.”

27 Ne ndɔ ɛkwɔ́négé ɛfya ne ɛni, mbyo nnyi akpá ɛsogeka ɛchyá ɛbɛɛ́ mega. Ɛbɛɛ́ ɛwémbɔ ákuú nnó Adraya. Metɔɔ́ utúu ɛ́kwɔ́négé ánjamé ɛsogeka áfɛrége nnó ɛsé delú kwɔ́kwɔ́lé ne mapea mewaá. 28 Ne ɛbwɔ́ ábɔ́ menyií áshií né genó gefɔ ɛyi genɔɔ́, áŋme mmu nnyi nnó ámɛɛ́ ndɛre nnyi négomé. Ámɛgé ágɛ́ nnó nelu usaá bɔ ratɔgé ukéné. Ɛwyagé ama mɛɛ́ ne ágɛ́ nnó nnyi néla nana usaá bɔ ratɔgé uní meso ɛfya. 29 Ngarege ɛbwɔ́ áfɔ́ɔ nnó mbyo nnyi atɛne nyɛ ɛsogeka ɛfɛ́ ɛdo né mataá ayi alú mmu nnyi, ɛfɛɛ́ ne áféré bɔ dáŋgmáa ɛsogeka anií áŋmé né mmu nnyi nnó ɛsogeka ɛtɛné. Ápyɛge mbɔ, áshyáge nnó bií ujyá wáwá. 30 Ɛlé ánjamé ɛsogeka ákɛ́lege mambó ájyɛ, ɛfɛɛ́ ne ápwyaá ɛ́kpée ashulé né nnyi ne áma aké, ɛbwɔ́ ájyɛ ŋma genó fɔ né mbɛ ɛsogeka. 31 Pɔl akaá ne ajɔɔ́ ne bɔɔ́ bee ne muú kpaá bwɔ́ aké, “Mbɔgé ánjamé ɛsogeka átanégé, ɛbyɛnnó muú ayi ápóme nyɛ apɔ́.” 32 Pɔl ajɔgé mbɔ, ɛfɛɛ́ ne bɔɔ́ bee ajyɛ sɔré manyií ayi áwɛlé ɛ́kpée wyɛ́. Ásɔ́régé manyií yimbɔ, álya ɛ́kpée nnó ɛjyɛ́.

33 Wyɛ ndɛre bií uchwɔ́ jyaá, Pɔl anɛ bɔɔ́ ako mmyɛ nnó ányɛ menyɛɛ́, ajɔgé aké, “Ndɔ ɛlɛ mbɔ ɛfya ne ɛnií fi ɛyi degile nnó mbyo nnyi yina abyɛ nyɛ, ne yɛ genó denyɛ́ wɔ́. 34 Ne nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó denyɛɛ́ ɛkɛ́ genó nnó débɔ́ ɛshyɛ, ɛkage degbó. Yɛ muú yi mekpo ɛmyɛ nyɛ ji apɔ́.” 35 Ajɔgé mbɔ abɔ́ nto brɛd, atamé Ɛsɔwɔ, agya geba alɔ manyɛɛ́ né mbɛ ushú ɛbwɔ́ ako. 36 Ne ɛbwɔ́ ako agbaré matɔɔ́, abɔ nto brɛd ányɛɛ́. 37 Mpa bɔɔ́ ako abi álu mmu ɛ́kpée ɛwena, álú usaá ufya ne ulɛɛ́ meso nekuú ne ama (276). 38 Yɛ́ndémuú anyɛ́ agbeé, ɛbwɔ́ ákpa menyɛɛ́ yi álaá né mmu ɛsogeka ágbɛ́ né nnyi nnó ɛsogeka ɛfuú.

39 Bií ujyágé, ɛbwɔ́ ákaá fɔ́ geba ɛyígé ɛbwɔ́ álú wɔ́ yɛ́mbɔ ágɛ́ nechyɛ né nnyi ɛni nelú gesɔ́ gesɔ́. Ɛfɛɛ́ ne ɛbwɔ́ amuamé mampyɛ ɛsogeka ɛjyɛ né mbále nechyɛ ɛniné mbɔ. 40 Ne ɛbwɔ́ ásɔré manyií ayi abɔ́ áshií ne uno ɛbi áŋmaá ɛsogeka, ásɔré ntó manyií yi áwɛlé bɔ nsɔm abi áŋwɔ́lege mekpo ɛsogeka ákwe né nnyi, ama tɛ ndée ɛyi ɛlú mbɛ ɛ́kpée mfa. Mbyo nnyi akpage ɛse ɛfɛɛ́ né delɔ manjyɛ mapeá mewaá. 41 Ndɛre ɛsogeka ɛjyɛ, ɛdo né nchwɛ́né usɔ́ ɛni nelú nteé nnyi ne mekpo ɛsogeka ɛjyɛ kpɛ né gesɔ́ ɛfɛɛ́ ne ɛsogeka ɛkwamé. Ndɛre ɛlu ɛfɛɛ́ mgbannyi adóo ɛsogeka ɛwémbɔ kpaá tɛ ɛgyalé.

42 Ne bɔɔ́ bee bimbɔ ákɛ́lege manwá bɔɔ́ denɔ ako nnó ɛkágé ɛbwɔ́ áwɔ́ akwɔ́ mewaá ne ábó. 43 Yɛ́mbɔ muú kpaá bwɔ́ abɔ́ akɛlege nnó ɛkage átá Pɔl ne agbɛ́ ɛbwɔ́. Ne aké yɛ́ndémuú ayi akage wɔ́ nnyi, abɔ mbɛ awɔ́ áchya. 44 Ne bɔɔ́ abi fɔ́ abi ála káge wɔ́ ágbaré uba ɛsogeka awɔ́ ákwɔ́lége ɛbwɔ́. Wyɛmbɔ ne yɛ́ndémuú ápyɛ́ɛ ne akwɔné mapea mewaá cháŋéné.