3
1 Geŋwá gekɛ ɛyigé Ɛsɔwɔ achyɛ ɛnyú gelu wyɛ ɛké ji apyɛ ɛnyú dekeré né geŋwá ne Kras. Ndɛre ɛlúmbɔ, nɛrege matɔɔ́ nyú né mbaá unó bi úlú né mfaánebuú né mbaá ayi Kras ajwɔle né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ. 2 Belegé wyɛ ufɛre nyú né depɔré mfaánebuú, debélégé fɔ́ mbaá depɔré mme. 3 Kage nno ɛnyu debɔ degbo mɛ ne geŋwáge nyu gélú né amu Kras muú alu chóncho ne Ɛsɔwɔ. 4 Ne gébégé Kras muú achyɛge ɛnyu geŋwá ɛyigé na amage kere meso fa mme, ɛnyú ntó debɛɛ́ nyɛ wyɛɛ ne gekpɛkpɛge ŋgɔ wuú.
Geŋwá gekwene ne ɛyi gekɛ
5 Ndɛré ɛlúmbɔ, ferege amu kaŋka né yɛ́ndégenó ɛyi gebɔ́ getome ne gekwenege geŋwá ɛyigé ɛnyú debɔ dewyaá fa mme. Dekwɔlege se depɔré manane tametame ne yɛ́ndé gepɔ ɛyi gegboó mmyɛ. Défɛrégé fɔ gabo mampyɛ, ne débɛ́gé fɔ ne mmwɔlé né gefwa. Deke depyɛ mbɔ dechyɛge geji ɛnógé ɛwé debɔɔ manchyɛɛ́ Ɛsɔwɔ. 6 Ɛlé gétúgé unó bina ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛfwyale mbaá bɔɔ́ abi álá nogé ji. 7 Mbɔ ne geŋwáge nyu gebɔ gelu nya gébégé ɛnyu depyɛɛ́ ufɔɔ́ uno bina.
8 Yɛ́mbɔ, nana depyɛge se ufɔɔ́ unó bina. Desɔge se metɔɔ́ ne atɛ, debálégé se metɔɔ́, depyɛge fɔ́ nchyɛ. Déchɔge bɔɔ́ mabɔ. Ne dékámégé fɔ́ mejɔɔ́ mebomebo ɛtanege ɛnyú né meno. 9 Ɛ́kágé debyɔge gebyɔ mbaá atɛ, nendé defere mɛ gekwenege geŋwá nyu ne gekwenege gepɔ ɛyi debɔ déwyaá défómé ndɛre muu áfomege gekwenege nkú. 10 Ne nana ɛnyú defyɛ gepɔ gekɛ ndɛre muu áfyɛɛ́ nkú mekɛ. Ɛle gepɔ ɛyigé na ne Ɛsɔwɔ muú ákwyɛɛ́gé geji áchyɛge ɛnyu nnó ɛnyu débɛ ɛke ji, nnó ápyɛɛ́ ɛnyú dekaá ji cháŋéné. 11 Né geŋwá gekɛ ɛyigé na, aŋgya apɔ se né géluágé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Yɛ́ wɔ ɔlú lé muú jus yɛ muú ayi ála pɔ muú jus, yɛ́ asɔ wɔ nsɔ yɛ asɔ wɔ́, yɛ ɔlú lé chogéchogé, yɛ́ ɔlú mefwɛ, yɛ́ ɔlú mmyɛmmyɛ jyɛ, ɛwémbɔ ɛpyɛ yɛ genó wɔ́. Genó ɛyi geŋeá gemɛ gepwɔɔ́ ɛlé Kras, ne ji alu né mmu matɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ako.
12 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ ajyaá ɛnyú nnó debɛ bɔɔ́ bií, ɛnyú delu bɔɔ́ ukpea ne ji agboó ne ɛnyú dɔɔ́. Ndɛ́ré ɛlúmbɔ, bɛge ne gepɔ ɛyi gelɛ́régé nnó ɛnyú dégɛne atɛ meshwɛ, delɔme melu, débwɛge fɔ mmyɛ, désɛle depɔré nyu peré, ne dekoge metɔɔ́ né uno bi bɔɔ́ ápyɛɛ́. 13 Debɔ́ mambyage ntó depɔ ɛtire atɛ aŋmɛ apyɛ. Ntɛ meŋmɛ apyɛge genó ɛyi gesɔɔ́ ɛnyú metɔɔ́, jige ji nte. Ɛnyú debɔ manjigé nte gabo ayi atɛ aŋmɛ apyɛ ne ɛnyú, wyɛ ndɛre Ata Jisɔs ajinte gabo awe nyu. 14 Menɔ genó ayi ɛnyú debɔɔ́ mampyɛ, ayi apwɔɔ́ unó bina uko alu nnó ɛnyú debɔ gejeé ne atɛ, néndé gejeé ne gepyɛ bɔɔ́ áchóme mmyɛ ne atɛ cháŋéné. 15 Pyɛge wyɛ unó gefɔɔ́ ɛyige nesɔ ɛniné Kras áchyɛge nebɛɛ́ né muú matɔɔ́ nyu néndé ɛlé gétúgé Ɛsɔwɔ akɛlégé nnó ɛnyú debɛ́ né nesɔ, ne ji akuú ɛnyú. Choge mmyɛ ne atɛ, debɛ ndɛre upɔ menyammyɛ uchome né menyammyɛ ama, nnó detámégé ji né unó bi ji apyɛɛ. 16 Gɔge abya Kras abɛ ɛnyú né matɔɔ́ gbɛne. Lɛ́régé ji mbaá atɛ ne chyɛge atɛ majyɛ né deŋga deko. Kwage makwa ayi atanege né bɔ ŋwɛ Ɛsɔwɔ ne ayi atomé ne Kras ne ayi Mendoó Ukpea ɛlɛrege. Kwage áji ne metɔɔ́ megɔmegɔ né mbaa Ɛsɔwɔ. 17 Ne yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú dépyɛɛ́, yɛ déjɔ́gé lé mejɔɔ́, yɛ́ depyɛ́ lé unó, pyɛgé ubí ukó gefɔɔ́ ɛyi gelɛ́rege nnó ɛnyú delu bɔɔ́ Ata Jisɔs. Dekɛ ne ji detamégé ntɛ se Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé.
Pɔl achyɛge majyɛ mbaá mala upú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ
18 Ɛnyú andeé anɔ wúgé ne anɔ nyú yɛndégébé, mbɔ ne andeé abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ata ápyɛɛ́.
19 Ɛnyú anɔ, yɛ́ndémuú nyu abɔgé gejeé ne mendée wuú. Ɛ́kágé achyɛge ji genyane.
20 Ɛnyú baá, wúgé ne ama ne antɛ nyú yɛ́ndégébé néndé gɛ genó ɛyigé gepyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ata mbɔ.
21 Ɛnyú antɛ, ɛkágé depyɛge matɔɔ́ asɔge baá nyú, deke depyɛ mbɔ defyɛɛ́ ɛbwɔ́ gebwa mmyɛ ne apyɛ se genó gelɔ́gelɔ́.
22 Ɛnyú afwɛ yɛ́ndegébé wugé né bɔɔ́ abi abɔɔ́ ɛnyú fa mme. Deke depyɛɛ́ utɔɔ́ nyú, ɛkágé dépyɛge lé nnó ɛbwɔ́ agɛ́né utɔɔ́ bi ɛnyú depyɛ́ ne áfɛɛ́ge ɛnyú. Pyɛ́ge utɔɔ́ nyú metɔɔ́ ɛma gétúgé denógé Ata. 23 Yɛ́ndé utɔɔ́ bi achyɛge ɛnyú nnó depyɛ, pyɛge ubi cháŋéné ne metɔɔ́ ɛma, ndɛre bɔɔ́ abi apyɛ lé utɔɔ́ Ata, ɛ́pɔ́ fɔ́ lé mbaá akwaá. 24 Ne kágé nnó Ata achyɛge nyɛ ɛnyú nsa. Ne nsa yimbɔ ɛlé unó bi ji ákwyɛɛ́ ábelé mbaá bɔɔ́ bií. Ne yɛnde utɔɔ́ ɛbi ɛnyu depyɛɛ́, depyɛɛ́ mbɔ ɛlé mbaa Kras muú abɔɔ́ ɛnyú. 25 Yɛ́ndémuú ayi apyɛ gabo agɛne nyɛ ɛfwyale ndɛré ji apyɛɛ gabo néndé Ɛsɔwɔ asɔɔ́ mpa yɛ́ndémuú alɛrégé fɔ aŋgya.