1 Atéró mepaae be dȩrape kemetepa, nalo Yesu a̧ Kaleli wȩi uté fókuró tȩ felepó. Ai wȩi kȩlané doi meta, Taiberius-pó. 2 Yesu a̧ atéró fóló beteremó, mepaae kisi daae mole so whi̧ wisiratere kelemei alarape kelaleteiné so whi̧ mo feané a̧ sya wou betalepó. 3 Atéró, Yesu a̧ beta̧ du sokore ao̧paae hololó, ama yó matere whi̧rape atima fea beta̧mó beterepó. 4 Atéyale alata kale boseneyóló fele be dȩmó, Juda fake whi̧rapené o̧la detere ala felekemó sókó waai deremó yalepó.

5 Atéró, Yesuné ama kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae, a̧ beterepaae wou betepa Filip-paae duraalu, “Doa i so whi̧ naaire bred okó momó dupu yaaloé?” yalepó. 6 Yesuné Filip-paae atéró wosale fota, ama yaaire ala tuȩ́rutei, Filip-né noa fokó déró a̧ ka̧ae kolóló su̧ suraalu yalepó.

7 Ai fo depa, Filip-né Yesupaae duraalu, “200 silpa moni-né dupu dere bred o i betó mole so whi̧ fea su̧mó naalomei, sawa téti nenérapó,” yalepó.

8-9 Tétepa, Yesuné ama yó matere whi̧kó ama doi Saimon Pitané noma Andruné Yesupaae duraalu, “I betere naalené beta̧ bali o bula aporó yóo, ya beleka̧amale tamo yóo, yóló i tare ape. Téreteiné doa i betó mole so whi̧ fea anéli o̧lané su̧nére?” yalepó.

10 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai so whi̧ ne tómó beteró̧póló yae,” depa, atima betalepó. Ai tua̧mó betere naale senaaleró sorapetamo dosa̧ani, whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5000-rópó. 11 Atéró, Yesuné kale bali o bularape fea sóró taruraalu, Talepaae mo kée yóló terekée daalu yóló, so whi̧mó a̧liralepó. Ya tamokélé bred o yale kaaetóró yóló a̧liratepa, atima fea mo su̧mó nalepó.

12 Atéró su̧tepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Muni fele buki o̧la ha̧le beseké yao̧sórópa, fea daseté kwȩyae,” yalepó. 13 Atéró nale aporó bred o bulanétei, buki muni fupa daseté kwȩyóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó.

14 Ai betó mole so whi̧né Yesuné atei kaae kelemei ala eratepa kolóló duraalu, “I whi̧ta, i haepaae waalopóló take bopetu betale Kótóné ko̧ló whi̧ a̧tóró hi̧ti irurapó,” du betalepó. 15 Atéró, ai so whi̧né Yesupaae woseni, atima ko̧leaanétei a̧ doasi topo whi̧ sóró beteraai kisipa mualepó. Atima atéró mutere kisipa tiki bete Yesuné kilitu atima taaróló, a̧ ama wotoró beta̧ du sorokore tikipaae momó biti̧ holalepó.

16 Téró, atéyale sukamó kuluka be dikité dorowaletamo Yesuné yó matere whi̧rape atima maaté Kaleli wȩi fókupaae derepelepó. 17 Atéró, aimó atima Yesu a̧ kaae tawóló daapatei be diki yalepó. Atétepa, kale whi̧rape atima wȩi nukupaae biti̧ holóló, Kapeneam be huluapaae faairaalu, ai wȩi kȩla tua̧mó tukóló fu betalepó. 18 Atéró fu betalemó, doakale besȩ́ tiki wouraalu, doasi wȩi asya walepó. 19 Até depatei, atima 5 ó 6 kilomita da̧lemó nuku i̧té fu bitu kelalemó, atima nukutamo wou betepa, Yesu a̧ hokolaa yaairaalu, wȩi tómó daaté wou betalepó. Atétepa kilitu, atima doasi winé suka̧lepó. 20 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ita ȩpa, dia̧ wiyao̧se,” yalepó. 21 Tétepa, kale whi̧rape atima witere ala taaróló, halaainé Yesu dape sóró, nuku tua̧paae beteraai kisipa mualepó. Atéró dape sóró, atima faaire wȩi fóku feleke inipatei, utéró hapale tétitóró sókó felepó.

22 Atéró, Yesuné ama yó matere whi̧rape atima fi tikimó, ai wȩi fókumó betó mupa fele so whi̧ atima fiyóló, hi̧ka turukó huturaalu etei kisipa mualepó. Imó mole beta̧ nukumóta Yesu bitini, ama yó matere whi̧rape maaté betóló felepó du betalepó. 23 Atéró, Taiberius beró wale whi̧rape mepaae atimané nukutamo, take Talené mo kée yóló, o̧la a̧liyóló nuku betale tikimó sókó walepó. 24 Atéró, ai sukamótóróti mepaae whi̧rapekélé, kale nukutamo wale whi̧rapetamoné Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo keka̧lemó kilinitepa, Kapeneam be huluapaae keka̧ai dapóló, atima nukupaae biti̧ holóló felepó.

25 Atéró, kale so whi̧né Yesu kekitu beteró, wȩi fóku uté tȩró betepa kolóló a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ ipaae metéli waleé?” yalepó.

26 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ ȩ kekitu betere beteta, sira yaaire kelemei alarape eraleteimó kisipa mutu, ȩ kekitu betere? Mo meipó. Kale bred o su̧mó naleteiné diaao̧ ȩ ai keketé kutu betere ape. 27 I haemó nokole mo o̧lata, ti doyóló aluyaalopó. Atéyaaire o̧lamótei, dia̧ depe tukówei ala du betao̧se. Mo ti betaaire o̧lata, kale whi̧né Naalemané dia̧mó melaalopa, ai o̧la mo ketekȩ buóló hai̧tamo sae. Atei o̧la melaaire whi̧ta, Alima Kótóné fopeyóló a̧tóró wisirapóló siriróló, beteró beterapó,” yalepó.

28 Ai fo depa, atimané a̧paae woseturaalu, “Kótóné ama da̧paae dirae dere kutó-a, noaé?” yalepó.

29 Tétepa, Yesuné duraalu, “Kótóné ama dirae dere kutóta i ape. Kótóné ama dotonó betere whi̧ beta̧paae kisipa tiki tiróló betae,” yalepó.

30 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Talené eratapóló da̧né kisipa tiró̧póló, naao noa kelemei alakó eraaloé? 31 Mo take da̧né noutererape atima ha̧le kópu ka̧ae fi haemó kuturaalu, mana o beta̧ nó̧póló ó hepen bemó derótua ipakalepóló, asȩmó yóló muló beterapó,” yalepó.

32 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧paae ya̧lo mo i dere ape. Hepen bemó derótua yale bred ota Moses-né menitei, ya̧lo Ayané beta̧ ó hepen bemó deratere mo bete mole bred o dia̧mó mótu beterapó. 33 Ti Kótóné ai mótu betere mo bete mole ota ó hepen be taaróló dorowóló, i haemó betó mole so whi̧mó mo ti betere bete matere whi̧ta, ȩtórótipó,” yalepó.

34 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, naao ai bope dere ota, mo miótóró kaae sóró da̧mó melaasepé,” yalepó.

35 Ai fo depa, Yesuné atimapaae ha̧kearóló duraalu, “Mo ti betere bete mole ota ȩtórótipó. Mepaae so whi̧ de ȩ beterepaae wapa, ai so whi̧ wotekélé mo yaalomeipó. Mepaae so whi̧ de ȩpaae kisipa tiki tiratepa, ti ai so whi̧ wȩi nokole dere ala mo sawakélé yaalomeipó. 36 Take ya̧lo dia̧paae yale fo kaae, momó i dere ape. Ȩ wale ala diaao̧ kelaletei, ȩpaae kisipa tiki tiratere ala dumipó. 37 Ya̧lo Ayané ȩpaae matere so whi̧ feata, ti ȩ beterepaae wou betaalopó. Mepaae so whi̧ detamo ȩ beterepaae wapa, ti ya̧lo atima fae yóló ho̧konatere alakélé mo yaalomeipó. 38 Ti noatepae, ȩ ó hepen be taaróló i haepaae dorowaleteita, ya̧lo kisipa mole ala yaai dapóló anipó. Téni, ȩ dotȩyale whi̧né ama kisipa mole alatóró eraairaalu woló i betere ape. 39 Ya̧lo Aya ȩ dotȩyale sekȩ́né ama kisipa mole alata ipó. Ama ȩpaae melale so whi̧ mo beta̧kélé ya̧lo aluréni, take kemetere sukamó atima fea kepaayóló mo ti beteró̧póló kisipa mutu ȩ dotonalepó. 40 Ti ya̧lo Ayané ama kisipa mole alata ipó. So whi̧ de ama Naalemané dere ala kolóló a̧paae kisipa tiki tiratepa, ti atétere so whi̧ mo ti betótóró tawaalopó. Ai so whi̧ta, take kemetere sukamó ya̧lo kepaaróló beteraalo ai ape,” yalepó.

41 Ai fo deremó kale Juda fake so whi̧né duraalu, “A̧ta, ó hepen be taaróló dorowale bred opó du betere fo-a, noa betené dérópóló,” atima dei tuȩ́ mutu, a̧ faletu betalepó. 42 Kale dere kaae atimasisitei duraalu, “I sekȩ́ta, kale Josep-né naalema Yesu hi̧ti meié? Ama hamaró alimatamota, da̧né tuȩ́rapó. Tépatei, a̧ ó hepen beró dorowalepó du betere fota, noa betené dérópó,” yalepó.

43 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧sisitei dei tuȩ́ muóló kȩlaarótu betere fo taalae. 44 Whi̧ me de ȩ beterepaae ama ko̧leaané wonénipó. Ya̧lo Aya ȩ dotȩyale sekȩ́né amatei ȩ beterepaae a̧lisóró wapa, ti wonérapó. Ai so whi̧ta, take kemetere sukamó ya̧lo kepaaróló mo ti beteraalo ai ape. 45 Mo take betale Kótóné ko̧ló whi̧rapené asȩmó i fo erapó.

52 Ai fo depa, kale Juda fake so whi̧ atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Haió, i whi̧né ama tikitei da̧paae naasepé dere fo-a, netéró nó̧póló melaai dérópó,” yalepó.

53 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale Whi̧né Naalemané ama tiki miró fa̧ketamo nénitepa, ti atétere so whi̧ tua̧mó mo ti betere bete muni ai ape. 54 Mepaae so whi̧ dené ya̧lo tiki miró fa̧ketamo nukupa, ti ai so whi̧né mo ti betó tare bete sóró tarapó. Ai so whi̧ta, take kemetere sukamó ya̧lo kepaaróló beteraalopó. 55 Ti noatepae, ya̧lo tikita ti nokole mo bete mole o̧la yóo, ya̧lo fa̧kekélé nokole mo bete mole wȩi yóo erapó. 56 Mepaae so whi̧ dené ya̧lo tiki miró fa̧ketamo nukupa, ti atétere so whi̧ ȩ tua̧mó betóo, ȩ ai so whi̧ tua̧mó betóo, erapó. 57 Mo ti betere sekȩ́ ya̧lo Ayané ȩ dotonatepa walepó. Ȩ betere betekélé ti ya̧lo Aya a̧tórótipó. Atére kaae, mepaae so whi̧ dené ȩ nokole o̧lapóló nuku betepa, ti betere bete ȩ ereteiné ai so whi̧ atimakélé ha̧le betó tawaalopó. 58 Ó hepen bemó dorowale bred ota, ti ȩ i ape. Mo take betale diaao̧ noutererape atimata, ó hepen bemó derótua yale mana o nukua yaletei, atima fea suka̧lepó. Tépatei, mepaae i o nokole so whi̧ta, mo ti betó tawaalopó,” yalepó. 59 I fota, Yesuné u Kapeneam-mó tȩne fo wosetere be tua̧mó yó mótu betalepó.

60 Ama yó matere whi̧rape mepaaené ai yale fo wosóló, atimasisi kȩlaaróló duraalu, “Ama ai yó matere whi̧ fota felékélé inipa, né wosaaloé?,” yalepó.

61 Yesuné ai yó matere fo ama yó matere whi̧rapené wosaalo meipóló kȩlaarótu betepa, Yesuné ama kisipa yóló atimapaae duraalu, “Ya̧lo i yó matere fo diaao̧ wosóló felénipa, ȩtamo dei tuȩ́ mute? 62 Kale Whi̧né Naalema a̧ take betale tikipaae momó fesaae hotepa kilitu, diaao̧ noa kisipa muaaloé? 63 Whi̧né mo tó tikita, doasi bete munitei, Dȩi Kepe Wisiné beta̧ mo ti betaaire bete mótu beterapó. Ya̧lo dia̧paae yó matere fota, Dȩi Kepe fa̧anuraalu, mo ti betere bete mótu beterapó. 64 Tépatei, dia̧ mepaae kisipa tiki tirénire whi̧rapekélé ai betere ape,” yalepó. Yesuné atéró yale fota, a̧paae tuȩ́ tiki tirénire whi̧raperó a̧ dó̧póló eleké deyaaire whi̧tamo take kaae sale sukamótei, ama kisipa yalepó. 65 Téró, Yesuné ama yale fo kemeni, ha̧le yótóró taru duraalu, “Ya̧lo take dia̧paae yale fo i ape. Mepaae so whi̧ de atima ko̧leaanétei, ȩ beterepaae waai dapóló wonénipó. Ya̧lo Ayané ȩ beterepaae a̧lisóró wapa, ti wonérapó,” yalepó.

66 Ai sukamó kaae sóró, Yesuné yó matere whi̧rape mepaae a̧ sya fole ala taaralepó.

67-68 Atétepa, ama yó matere 12 whi̧rapepaae duraalu, “Diaao̧kélé ȩ taaróló faai kisipa mute?” depa, Saimon Pitané a̧paae duraalu, “Tale-ó, da̧ me de beterepaaemo faaloé? Mo ti betaaire fota, ya̧ tua̧mó ai mole ape. 69 Ya̧ta, Kótóné ama fopeyóló kae beteró betere whi̧ wisinaalepóló, da̧né ya̧paae tuȩ́ tiki tiró beterapó,” yalepó.

70 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧ 12 whi̧rapeta, ya̧lotei sorokó sóró kae beteró beterapó. Tépatei, beta̧ whi̧ tua̧paae dowi kepe doropóló ai betere ape!” yalepó. 71 Ama ai yale fota, Iskariot be whi̧kó Saimon naalema Judas-mó kisipa muturaalu yalepó. Ti Judas a̧kélé 12 whi̧rapekó ama yó matere whi̧tei, a̧ dó̧póló eléké deyaaire sekȩ́pó.