11
Yesuró wȩi tópuratere whi̧ Jon-tamo
(Luk 7:18-35)
1 Atéró, Yesuné yó matere 12 whi̧rapepaae fo yó melóló kemetepa, ai betere tiki taaróló, a̧ Kaleli hae kwiamó tȩ mole be huluapaae felepó. Atéró fóló, ha̧le mo betó mole so whi̧paae kale kisi fo wisi yó melóo, ama fo wosetu betere so whi̧paaekélé yó melaté kwȩyóo yaairaalu felepó.
2-3 Kale Jon dipula bitu, Yesu Kerisoné i ala du beterapóló deté kotere fo wosóló, ama yó matere whi̧rapepaae I fo wasae yóló dotȩyalepó. “Ya̧ta kale waalopóló bope du betale whi̧ hi̧tipé, whi̧ me kae wó̧póló kaae tawaaloé yóló wosene fae,” yalepó. Atétepa, kale Jon-né dotonale whi̧rape fóló, Yesupaae wosalepó.
4 Tétepa Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧ Jon beterepaae fóló, diaao̧ wosale foró kelale alatamo a̧paae yó móturaalu, i fo yae. 5 Kale kele diliki yóló betale whi̧rape wisiróo, hó doyóló betale whi̧rape wisiróló falóo, mepaae dowi humu fulu dorowóló betale whi̧rape wisiróo, wosȩ́li ki̧ne so whi̧ tukwȩ falóo, mepaae mo ti sinale so whi̧tei kepaaróo, yoleale yóló betere so whi̧paae kale kisi fo wisi yó mótu betóo, du beterapó ene fae. 6 Mepaae whi̧tamo ya̧lo du betere ala kolóló, ȩ sya waletei hó̧turaalu, dée nénitere whi̧ ti Kótóné wisiratepa, hai̧né sukutu beteró̧póló yae,” yalepó.
7 Atéró, kale Jon-né ama yó matere whi̧rape fi kinipaae, Yesuné Jon-né du betere alamó tuȩ́ muturaalu, aimó betó mole so whi̧paae yó melaai duraalu, “So whi̧kélé bitinire ha̧le kópu ka̧ae fi hae tikipaae fua yaletei-a, noakó kȩle fua yaleé? Besȩ́né féporótu betere kape kelaai fua yaleé? Mo meipó. 8 Dia̧ upaae noakó kelaai fua yaleé? Whi̧ beta̧ mo kuti wisinaale deróló betepa kȩle fua yaleé? Meipó. Atei kaae kuti wisinaale deró betere whi̧ta, ti kale doasi topo whi̧rape bitua dere tiki dokélé ini, mo sisi yóló soroko̧i be wisinaalemó bitua dapó. 9 Téretei, dia̧ noakó kȩle fua yaleé? Kótóné ama ko̧ló whi̧ kelaai dapóló fua ipa, ti a̧tóróti mo hi̧ti ai ape. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné ama ko̧ló whi̧rape fea beteretei, ai whi̧né ama ditere kutóné mepaae ko̧ló whi̧rapené ditere kutó mo bosene falapó. 10 Ai sekȩ́mó kisipa mutu, Kótóné asȩmó i fo erapó.
‘Ya̧ waai teópa ya̧lo fo eraaire whi̧ folosóró a̧pi wó̧póló dotȩyaalopó.
Ai whi̧né amata, ya̧ waaire tu̧ donoróló wisiraalopó,’ erapó.
11 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I haemó betó mole sorapené deyale whi̧rapekélé fea betó moletei, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon-né atima fea tȩteróló bosene falapó. Tépatei, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó belei sókó deóló betere whi̧né ti kale wȩi tópuratere whi̧ Jon tȩteró beterapó. 12 Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon betale alimó kaae sóró, hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala mo doasi fotoko̧tamo wouraalu, fakeraté wou beterapó. Ai ala saairaalu, ketekȩ buóló bóe du betere whi̧rapené ai ala kekeparó fasó sua dapó. 13 Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧raperó Moses-né asȩre fotamoné Kótóné i ala yaalopóló yó maté wóló, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon betale alimó sókó walepó. 14 Térené diaao̧ kisipanétamo waalopóló kale bopetu betale whi̧ Elaijata Jon a̧tóróti hi̧tipóló kisipa mutupa, ti mo wisirapó. 15 So whi̧ de wosȩ́li daapa i dere fo mo wisiyóló wosóló kisipa muae.
16 Mió i alimó betó mole so whi̧ etérapóló bete kisipa yó̧póló, ya̧lo noa ala su̧róló yaaloé? Atimata, etei kaae naale senaale kaaené kelerapó. So whi̧ toura̧leta dere tikimó bituraalu, mepaae naale senaalené mepaae naale senaalepaae melaa yaalopa ape yóló etei fo dapó.
17 ‘Da̧né fó wutiné haleratepa, dia̧né mepaae wole forape yóló sama kilini yóo,
da̧né mepaae wole forape depa diaao̧ moló ini yóo yaletei-a, noatepa ha̧le daae mualeé?’ dua dapó.
Ai kale keteirapené dere ala kaaetóróti diaao̧kélé ai du betere ape. 18 Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon wóló beteretei o̧lakélé, wain wȩikélé nénitere ala mepaae so whi̧né kolóló, ama depe tua̧mó dowi kepe bituraalu dapó dua yalepó. 19 Kale Whi̧né Naalema wóló bitu, o̧laró wȩitamo nokole kilitu, so whi̧ feané ai whi̧ta, o̧lakélé wain wȩikélé dekéró nuku betere whi̧pó. A̧ta, kale takis moni siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamoné fulumu whi̧pó, ai du betere ape. Tétu beteretei, mepaae whi̧né ama dere ala ka̧ae kolóló, ai whi̧ta Kótóné mo dotoróȩ fale kisipa muluraalu dapó yaalo ai ape,” yalepó.
Mepaae dowi ala taaróló kisipa fetenire be huluamó ere fo
(Luk 10:13-15)
20 Téró, Yesuné ama kae kae kelemei alarape erale be huluarapemó betó mole so whi̧ dowi ala taaróló, Talepaae kisipa tiki feteyóló bitini yalemó, ai so whi̧ só deraai yalepó. 21 Atéró ama duraalu, “Korasin be huluaró Betsaida be hulua so whi̧rapetamo-ó, dia̧ tua̧paae mo dowi sekȩi ala waalo ai ape. Ya̧lo dia̧ tua̧paae erótua yale kelemei alarape kaaetamo, Tair be huluaró Saidon be huluatamomó erólua̧sóró, ti atimané dowi ala mo taketitei taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló kili diyóló yei kutitamo bitua̧pó. 22 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Tale Kótóné taleyóló kwia matere sukamó, Kótóné i haemó betó mole so whi̧paae kwia matere alata, ti kale Tair be huluaró Saidon be huluatamopaae melaaire kwia mo bosene faalo ai ape. 23 Dia̧ Kapeneam be huluamó betó mole so whi̧-ó, dia̧ ó sa̧paae holaalopóló kisipa mute? Mo meipó. Dia̧ta, mo apaae derepale dolopaae Kótóné sóró deraalo ai ape. Dia̧ ai Kapeneam be hulua tua̧mó erale kelemei alarape kaae, Sodom be hulua tua̧mó erólua̧sóró, ti ai be hulua dorólua̧meipó. Miókélé ha̧le tȩ tawua̧pó. 24 Téretei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Tale Kótóné Sodom so whi̧ taletere sukamó doasi kwia melaalotei, dia̧paae eraaire sekȩi alata, ti bosenóló mo doasi ala eraalopó,” yalepó.
Fóturu depa sa̧a nóló dua betere ala melaalopóló dere fo
(Luk 10:21-22)
25 Atéyale sukamó, Yesuné ama Alima Kótóné doi hale sóró horóló duraalu, “Sa̧ró i haetamo tȩteróló betere Aya Tale-ó, naao mió i alimó yó mótu betere alarape feata, doasi kisipa sóró betó mole whi̧rapené kelao̧sóró hyó̧ mulóló, i naale beleka̧atikiné maaté koló̧póló, ha̧keamó yó melaleteiné ya̧paae mo kée dapó. 26 Aya-ó, mo dapó. Ti ai alata, mo naao kisipa mole alatóróti ai ape,” yalepó.
27 “Fea alata, ya̧lo tȩteróló kaae tanó̧póló, ya̧lo Ayané ȩpaae meló beterapó. Mo whi̧ beta̧nékélé Naalema kisipa initei, Alimané ama beta̧ kisiparapó. Térure kaae, mo whi̧ beta̧nékélé Alima kisipa initei, Naalemané beta̧ ama Alima kisiparapó. Naalemané ama kisipa mole so whi̧paae ya̧lo Ayata, etei kaae Tale beterapóló, yó matere so whi̧né maaté tuȩ́ yaalopó.
28 Dia̧ mepaae whi̧ sekȩi o̧la beleyaletikimó, fóturuyóló bétu betere so whi̧-ó, dia̧ sa̧a nóló mo dua betaaire ala ya̧lo melaalopa, ȩ beterepaae ape. 29 Ya̧lo hu̧lumó belere ni fake beleyóló, da̧mo wusóró furaalu, ya̧lo dere ala kolóló kisipa sae. Ti noatepae, ya̧lo hosaa tua̧mó mole naamei ala wisi diaao̧ kisipa yaasepóló, yó melaalopa, ape. Até depata, ti diaao̧ hosaa muni deyóló mo dua betaalopó. 30 Ti noatepae, ya̧lo kutó ditere alaró beleyóló fole o̧latamo sekȩni, mo esepelérapó,” yalepó.