1-2 Téró, Yesuné aimó touróló betó mole so whi̧ró ama yó matere whi̧rapetamopaae duraalu, “Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamota, kale doasi whi̧ Moses betale sirimó bituraalu, ama yó matere ala yó tarapó. 3 Atimané yó matere fo diaao̧ wosóló, sya fóló erótua yae. Tépatei, atimané ai du betere ala momókó sya fóló yao̧se. Ti noatepae, atimané yó mótu betere fota wisiyóló yó mótu bitutei, sya fóló eratere alamo dumipó. 4 Atimané doasi sekȩi o̧larape whi̧rapené beleyó̧póló, dokóló atimané hu̧lumó belerótua dapó. Téteretei, atimanémo ai kale sekȩi o̧la belere whi̧rape fasóló mo sawa tao sere alakélé dumipó.

5 Atimané du betere ala feata, ti so whi̧né kolóló dukiró̧póló, dua dapó. Téturaalu, Kótóné fo atimané kutiri tua̧mó bulapóló, so whi̧né kolóló aunó̧póló, asȩyóló atimané kutirimó meleke kaae beleyóo, naasemó hó̧ kaae sóo, Kótópaae moma yaaikélé, atima mo ekȩlerapó yó̧póló, deratere fo̧loi kuti mo ti fo̧loróló kwiamó, mepaae auratere o̧la olerótua yóo dapó. 6 Téturaalu, o̧la detere be dȩmó mo doasi doi mole whi̧rape bitua dere tikimótóró betaai ekȩle yóo, moma dere bemó doasi topo whi̧rape bitua detere tikimó maaté betaai ekȩle yóo dua dapó. 7 So whi̧ fea touratere tikimó betó mole so whi̧né atimapaae doasi doi mole yó matere whi̧ wisi ko̧leó yóló, dukiratere koko̧mó dua dapó.

8 Atétu dere kaae, mepaae whi̧rapené dia̧paae Rabai, yó matere whi̧-ó, yao̧sóró yae. Ti noatepae, dia̧ tua̧mó doasi topo whi̧ beta̧tóró betepa, dia̧ fea ti mo norapetóró ai betere ape. 9 Mepaae i haemó betó mole mo whi̧paaetei dia̧né aya-ó, du betao̧se. Ti noatepae, dia̧né Aya mo beta̧ ó hepen bemó beterapó. 10 Mepaae whi̧né dia̧ kilituraalu, dia̧paae yó matere whi̧-ó, yao̧sóró yae. Ti noatepae, dia̧ yó matere whi̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere doasi whi̧ Keriso a̧ beta̧ beterapó. 11 I haemó dia̧ tua̧mó doasi doi mole topo whi̧ betepa, ti ai whi̧ a̧ dia̧né kutó diratere whi̧ betaalo ai ape. 12 Ti noatepae, mepaae whi̧ dené ama doitei hale sóró horótu betepa, ti atétere whi̧né doi haepaae só deraalopó. Téretei, mepaae whi̧ dené amatei a̧ deróló dua betepa, ti atétere whi̧né ama doi doasi muaalo ai ape.

13 Dia̧ Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, tiki tua̧paae dorutei ha̧le siki̧li du betepa, Kótóné dia̧ dowi kwia melaalopa, mo doasi witu betae. So whi̧ fea Kótóné tȩteróló kaae tare bepaae sókó faai fu betepatei, fao̧sóró ai tu̧ diaao̧ dere alanétei seséyóló kinótu beterapó. Ti dia̧ta, ai tu̧mó sókó fumitei, aipaae sókó faai fole so whi̧ ai sesétu betere ape.

15 Dia̧ Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, tiki tua̧paae dorutei, tóné ha̧le siki̧li du betepa, Kótóné doasi dowi kwia melaairetei wió yae. Mepaae whi̧rape dia̧tamo touróló doasi fake firaai dapóló, wȩi tómókélé, hae tómókélé, kutu beterapó. Atéró, me whi̧kó diaao̧ dere fo wosóló dia̧ fake alene wapa, diaao̧ dere ala yó melóló, ai yó matere alanétei diaao̧ du betere dowi ala bosenóló, mo dowi si duku beterepaae faai betere whi̧rape kaae beterótua dapó.

16 Dia̧kélé kele dilikire whi̧rape bitutei, me whi̧paae tu̧ i mole ape yóló yó matere whi̧ kaae betepa, mo doa dowi kwia saalopa, wió yae. Ti noatepae, dia̧né etei fo dua dapó. Whi̧ me dené Tale Kótóné momatere be doi yóló mo dirii malo depa, ti me bete muni, Tale Kótóné momatere be tua̧mó mole kold kapa doi yóló, Kótópaae mo dirii malo yóló mulatere fo tikitepa, ti mo doasi kwia saalopó dua dapó. 17 Dia̧ kele dilikiyóló tuȩ́kélé okokore whi̧rape-ó, doasi topo o̧la-a, noaé? Momatere beta, doasi topo o̧la ai ape. Ai kold kapanéta, ti momatere be wisiróló kae mulótumipó. Tétumitei, Momatere be tua̧mó Kótóné ala eratereteiné, ai be tua̧mó mole kold kapatei wisiróló, kae mulótua dapó. 18 Meta, diaao̧ i fokélé dua dapó. Me whi̧né ama dere fo diriróturaalu, Talepaae ha̧le matere o̧la belerótua dere kapo doi yóló, malo depa, ti ai bete munipó. Kale ai kapo tómó suku̧laa dalaai beleratere o̧la doi yóló, dirii malo depa, ti mo dirirapó dua dapó. Ai fotamo tikitepa, mo doasi dowi kwia saalopó du beterapó. Dia̧ kele dilikire whi̧rape-ó, mé o̧la doasi bete mule? Talepaae ha̧le matere o̧lapé ai o̧la beleratere tiki doasi bete mule? Ti ai ha̧le matere o̧la beleratere tikiné Talepaae ha̧le matere o̧la wisiróló, kae mulótua dapó. 19 Dia̧ kisipa tiki okoko yóló, kelekélé dilikire whi̧rape-ó, mé o̧la-a, doasi topo o̧laé? Kótópaae ha̧le matere o̧lapé, ai o̧la mulatere tikié? 20 Térapa, whi̧ me dené ama fo diriróturaalu, hupu ó mepaae o̧la beleratere tiki doi yóló malo depata, ti kale suku̧laa dalaai beleratere o̧lakélé wusuró doi yóló malo ai dere ape. 21 Whi̧ me dené Kótóné momatere be doi yóló dirii malo depa, ti ai momatere beró ai bemó betere sekȩ́tamo wusuróné doi yóló malo ai dere ape. 22 Whi̧ me dené dirii malo duraalu, hepen be doi depa, ti kale doasiné tȩteróló kaae tare tikiró aimó betere sekȩ́tamoné doi yólókélé, du beterapó.

23 Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, dia̧ tiki tua̧paae dorutei, ha̧le siki̧li du betereteiné, doasi dowi kwia saalopa, mo wió yae. Ti noatepae, diaao̧ kutómó ere o̧la naase tamo epa, beta̧ ti naao Kótópaae ha̧le matapó. Téretei, mo doasi bete mole ala diaao̧ kisipa muni, sisópaae eróló, mo keteró beterapó. Ai doasi bete mole ala i ape. Fo tokó̧tamo yóló mo donoyóló taletere alakélé, ko̧lené sinóló tao sere alakélé, Kótópaae kisipa tiki tiróló, ama ala ha̧le eró tareteikélé, fea diaao̧ kisipa keteró beterapó. Ti mepaae yóló muló betere doasi bete alarape fea wisiyóló eróturaalu, mepaae sawa alarapekélé kisipa keteréni, fea touróló erólua̧sóró mo wisi ua̧pó. 24 Dia̧ kele dilikirutei, mepaae whi̧paae tu̧ i mole ape yóló yó mótu beterapó. Dia̧né o̧la nukuraalu, mo sawa doko̧letamo ho̧ko nao̧sóró, mepaae o̧la o̧la sorokóló nuku beterapó. Tétu bitutei, doasi kamel hupumo, ti dia̧né kiliniyóló o̧latamo touróló ho̧ko ai nuku betere ape.

25 Moses-né yóló muló betere fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, dia̧ tiki tua̧paae doruraalutei, ha̧le siki̧li du betereteiné mo dowi kwia saalo ai ape. Dia̧né wȩi nokole wutiró nukutamo tómaaté fukuturaalu, tua̧paae fukutumipó. Ti ai tómó maaté fukutu betere so whi̧ta, o̧lémi nokole alakélé, ukusi yóló ekȩle dere alakélé mo fa̧anapó. 26 Kele dilikire Farisi whi̧-ó, folosóró ti kale wȩi nokole wutiró o̧la nokole nukutamo tua̧paae hotowayóló fokae. Atétepa, ti tóta ama ha̧letei fokó faalo ai ape.

27 Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, tiki tua̧paae doruraalutei tóné ha̧le siki̧li du betereteiné mo doasi dowi kwia saalo ai ape. Dia̧ta, kale whi̧ dou tómó kale dȩi ni fȩné aurale tikimó kelaalo mo koko̧re kaae erapó. Ti whi̧ dou tóta kelaalo koko̧retei, whi̧ mole dou tua̧ dolopaaeta, suka̧le whi̧né diriró kae kae kȩlaamilitamo fa̧anapó. 28 Dia̧kélé u tua̧paae atei kaae ala epatei, so whi̧ feané diaao̧ tó tiki maaté kilituraalu, mo donoi ala du betere whi̧rape nisi du beterapó. Diaao̧ tiki tua̧paaeta, whi̧ dilikitere alaró kae kae mo sonaalei dowi alatamoné ai fa̧ane ape.

29 Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, dia̧ u tua̧paae dorutei, tómó ha̧le siki̧li du betepa, mo dowi kwia saaireteimó wió yae. Dia̧ta, Kótóné ama fo erale ko̧ló whi̧rape dourale tikiró, mo take donoi ala yóló sinale whi̧rape dourale tikitamo hotowa yóló be tȩnóló aurótu beterapó. 30 Atéturaalu, diaao̧ etei kaae fokélé du beterapó. Da̧tamo, noutererape betale alimó bitua̧sóró, ti Kótóné ama ko̧ló whi̧rape dóló samea sókó fatua wua̧ meipó dua dapó. 31-32 Dia̧ta kae whi̧rape meipó. Diaao̧ ai du betere fonétei dia̧ só deróturaalu, Tale Kótóné ama ko̧ló whi̧rape dilé wale whi̧rapené deté wale naalerapeta, dia̧tóró ai ape. Térapa, atimané deté wale dowi ala diaao̧kélé mo ti fakeróló du betae.

33 Dia̧ whi̧ sinó̧póló tukó nokole mo dowi wulirape-ó, dia̧tamo fo tokó̧tamo yóló dowi si duku beterepaae só deraairetei noa yóló ha̧sókó faaloé? 34 Térapa, ya̧lo dia̧ beterepaae Kótóné ama ko̧ló whi̧rapekélé, kisipa tiki fosó fosóre whi̧rapekélé, Kótóné yóló muló betere fo yó matere whi̧rapekélé, dotonótu beterapó. Tétu betepatei, mepaae whi̧rape ti diaao̧ dóo, mepaae whi̧rape filipaare ni tómó oleróló dóo, mepaae whi̧rape diaao̧ fo wosetere be tua̧mó fokosói ala yóo, mepaae whi̧rape atima me be huluapaae botokó fupa, diaao̧ daai sya kwȩyóo yaalo ai ape. 35 Atéyaleteiné, donoi ala du betale whi̧ Abel-né samea sókó feleteimó, kaae sóró dilé wóló, kale Barakayané naalema Sekaraiakélé momatere beró Talepaae ha̧le matere o̧la suku̧laa dalatere tikitamo tua̧mó dia̧né dalepó. Ai dilé wale whi̧rapené samea sókó feletei fea touróturaalu, dia̧ mió i alimó betó mole whi̧rapepaae doa kwia melaalopó. 36 Ya̧lo mo i dere ape. Take atéró whi̧ dilé walemó dowi ala kwia fea touróturaalu, mió i betó mole so whi̧né saalopó.

37-38 Jerusalem be huluamó, betó mole so whi̧ naao teyae! Kótóné ama ko̧ló whi̧rape dia̧ beterepaae dotonótua depatei, kapo duné siróló dua yale so whi̧-ó, kale bané ama malerape baase ao̧paae buó su dere kaae, ya̧lo dia̧kélé atéró dape saalopóló dua yaletei, diaao̧tei hó̧yóló dowa̧ae fua yalepó. Téyaleteiné mo doasi ko̧leó, Talené dia̧ taalatepa, mió diaao̧ be hulua ai wópu mutapa, kelere? 39 Térapa, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ ȩ kilini bitiré fóló, ‘Talené doimó wale whi̧ Kótóné wisiratepa a̧ hai̧né sinóló beteró̧póló yae’ dere sukamó, ti diaao̧ ȩ momó kelaalopó,” yalepó.