1 Guna du nawulak Krais Jisasna hundi xékékwa du nak wali waruta di Godna hundi xékéhafi yata kot xékékwa duka di yi, wun néma du deka hundi xékéta deka jémbaka wandéte. Wu haraki dé. Métaka we di wungi huru? Di Godna duka male yitandi, di deka jémbaka wandate. 2 Hukémbu nani Godna du takwa néma du takwa reta kot xékéta ané héfana du takwa hurundan sémbutka hundi watame. Wun jooka guni xékélaki o yingafwe? Guni wungi watengukaka sarékéta, métaka guni yikama jooka némbuli hundi wahafi ye? 3 Hukémbu nani Godna enselna hurundan sémbutka hundi watame. Wun jooka akwi guni xékélaki o yingafwe? Wungi tékwa jooka watembekaka sarékéta, métaka guni némbuli rekwa duna yikama jémbaka akwi hundi wahafi ye?

4 Guni hukémbu watengukaka sarékéta guni némbuli guna duna jémbaka hundi wanjoka huruta, métaka guni Godna hundi xékéhafi yakwa duka yi? Dika nani Godna hundi xékékwa du nani saréké, “Di baka du di.” Wungi sarékémbeka métaka guni diré wa, di guna kot xékékwa néma du rendate? 5 Wuni wun hundi wa, guni hurungunka roongute. Wafewana, duna jémbaka hundi wanjoka xékélakikwa du di guni wali re, o yingafwe? 6 Métaka guni guna nyama bandi wali waruta diré duna makambu taka? Métaka guni Kraisna hundi xékéhafi yakwa duna makambu wungi té?

7 Guni guna du takwa wali waruta diré duna makambu takata guni wundé xakringu. Guna du nawulak guniré haraki hurundat, guni waruhafi yata baka téngut, wu yikafre dé. Guna du nawulak guna jondu sélé hérandat, guni waruhafi yata baka rengut, wu yikafre dé. 8 Guni wungi huruhambanguni. Yingafwe. Guni hafu guna nyama bandiré haraki hura deka jondu sélé guni héra. Guni guna nyama bandiré wungi huruta, wungi némafwi haraki guni huru.

9 Haraki saraki sémbut hurukwa du takwa di God néma du rendéka getéfaré yamba wulayikéndi. Wun jooka guni xékélaki, o yingafwe? Guni guna mawuliré yéna yamba yakénguni. Takwa wali haraki saraki sémbut hurukwa du, du wali haraki saraki sémbut hurukwa takwa, yénataka godka wakwa du takwa, nak duna takwa wali haraki saraki sémbut hurukwa du, hési takwana du wali haraki saraki sémbut hurukwa takwa, du wali hwaakwa du, 10 sélé héraakwa du takwa, nak duna jonduka mawuli ramékwa du takwa, wangété yandaka hulingu sata wangété yakwa du takwa, nak du takwaka haraki hundi wakwa du takwa, nak duna jondu baka héraakwa du takwa, wungi hurukwa du takwa di Godna néma du rendéka getéfaré yamba wulayikéndi. 11 Hanja guna du takwa nawulak wungi renguka nana Néma Du Jisas Krais gunika hiyandénka God guna haraki saraki mawuli wundé yakwanyindé. Yakwanyindéka guni déka du takwa guni re. Reta Godna Hamwinya guna mawulimbu wulaaye téndéka dé God gunika wa, “Di yikafre sémbut hurukwa du takwa di.”

12 Guna du nawulak di wa, “Godna hambuk hundi haraki nahafi yandén joo atéfék hurutame.” Wungi wandaka wuni wa, “Yingafwe. Nanika yikafre huruhafi yakwa joo akwi yamba hurukéme. Joo nak nana mawuliré haraki huruta néma du maki rendét, wun joo akwi yamba hurukéme.” Wungi wuni we. 13 Hénoo biya sukwekénjoka dé re. Biya hénoo sanjoka dé re. Hukémbu God wandét hénoo, biya akwi, hényitambér. Guna séfi bér maki yingafwe. Guna séfi haraki saraki sémbut hurunjoka rehambandé. Guna séfi Néma Duna jémba yanjoka dé re. Néma Du guna séfika jémba hatinjoka dé re. 14 God nana Néma Du Jisas Kraisré male husaraméhambandé. Hukémbu dé hambuk yata naniré akwi husaramétandé.

15 Nani Kraisna man tamba séfi maki nani re. Wun jooka guni xékélaki, o yingafwe? Guni Kraisna man tamba séfi maki reta, wafewana, Kraisna séfi yambumbu tékwa takwa wali hwatandé, o yingafwe? Wu yingafwe. Wungi yamba hurukéme. 16 Du yambumbu tékwa takwa wali hwaata bér natafa séfi ye retambér. Wun jooka guni xékélaki, o yingafwe? Du bér takwaka God déka nyingambu angi dé wa: “Bér natafa séfi hérae retambér.” 17 Ané hundika akwi mé saréké. Du takwa Néma Du Jisas wali reta di dé wali natafa mawuli héraata re.

18 Wungi maki guni du takwa hési wali haraki saraki sémbut yamba hurukénguni. Guni takwa du nak wali haraki saraki sémbut yamba hurukénguni. Guni wungi haraki saraki sémbut huruta guni guna séfina ekombu haraki huru. Guni nak maki haraki saraki sémbut huruta guni guna séfina hafwambu haraki huru. 19 God déka Hamwinya gunika hwendéka dé guna mawulimbu wulaaye téndéka guna séfi dé Godna Hamwinyana tempel dé. Wun jooka guni xékélaki, o yingafwe? Guna séfi guna male yingafwe. 20 God guniré Satanéna tambambu héranjoka dé déka nyanré wa, dé gaye gunika hiyandéte. Dé guniré wungi hérandénka sarékéta guni guna séfimbu yikafre sémbut huruta Godna ximbu harékétanguni.