1 Wén i no sébaan fuweh, amun énggilid i Jesuse démasal, i ségétéwe bé de kuyugén ménbéréh mano, “Kadnan, i Juan Bautistawe ténoroén i de kuyugén démasal. Toroén gey so démasal.”

2 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk démasal gom, dasal gom loo bé ni: ‘Abay, kéluhanay étéwe damén féngadafé ro Beem. Féguléwo mo damén i kéluhanay de étéw. 3 Irayan gey amaé key sénga fuweh. 4 Fésagada mo begey bé de sala gey loo so bé kéfésagada keye bé de énggésala begey. Atin kago fédayaén begey météngkad rémigo sala.’ ” 5 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Ufama, i ségétéwe begom wén i dumo no brab ménangéy go diyo bé kérara kélungonone brab ménbéréh go mamo, ‘Adih, fégédawanu. Irayanu téléw timan fan. 6 Non wén i kana gu mantu séna ménggumah brab énda i féama gu de.’ 7 Atin sémumbul i ni dumo mo mano, ‘Kago anggaén begén. Ménfintuén i de béngawa key, brab fidongén i de nga gey. Enda gééteku brab iray gu beem i nan ongoté mo.’ ” 8 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Gétiga ku amuk démayday go mongot, iraya no beem bé ongoté muwe. Békén miray sabaf bé dumo muwe, yamula sabaf bé énda mémala go mongot. 9 Mélaw béréhé ku begom, ongot gom dob Tuluse, atin irayén begom. Ay gom dob Tuluse amuk wén i kailanga kom, atin tabanga no begom. Dasal gom dob Tuluse atin sumbulo no begom, non buluk wén i mongot dob Tuluse bé éntingayéne, iray i Tuluse. 10 Buluk wén i fégédét dob Tuluse bé de kailanga no, tabangay Tuluse de. Buluk wén i démasal dob Tuluse, sumbulo no. 11 Ufama, ségétéw go boh, atin i nga me mongot sédo, énda iraya mo de ulé. 12 Taloo no mongot onok manok, énda iraya mo de sifitan. 13 Fiyon fo ké tete gom étéw, gétiga kom soy miraye bé éntingayéne fiyo dob de nga gom. Labi nay Tuluse toow fo fiyo, gétiga noy miraye fiyo na begom. Beeney Boh gome dob lawayo, brab irayén i Rémogor ne dob de étéw mongot de.”

14 Wén i no sébaan fuweh, dénédél Jesusey saitane mow ménahur dob ségétéwe étéw. Amun i saitane ni méntékédan, énggébéréh i étéwe ni rénahuko no. Atin i de ménlimud do étéw ménggaif ro de. 15 Endob i de dumo bé de ménlimud ménbéréh ro maro, “Beelsebul, sani Satanase, i odoroy de saitan, i ménirayane de barakat inok tékédan.”

16 Brab i de dumo bé de étéw ténukawa roy Jesuse bé kéongot ruwe de bé féténgténgén i fégélolonone de tidéw dob lawayo, inok gétiga ro tidéw dob Tuluse. 17 Endob énggétiga Jesusey de itunga ro, mélaw ménbéréh mano, “Ufama, i ingéde énda séfagayun ro brab sétiboh ro, mébinasa. Taloo no i ségékurénge étéw dob sébaane lawi énda so séfagayun ro brab sékérit ro, waléy mébinasa. 18 Buluk i de sugu-sugué Satanas mésébaad énda géséfagayun ro, énda so gétindég i fangangatura nuwe. Bénréh guy ni non béréhé kom i démédélu saitan bé barakat Satanase. 19 Atin i fégédédél i de kuyug gom de, énda usaré roy barakat Satanase. Mélaw fégitoy de kuyug gom békén ka Satanas i barakat guwe. 20 Endob démédélu saitan bé barakat i Tuluse. Atin mélaw énggiton énggumah dob begomey gaiwe méguléw i Tuluse bé de étéwén.”

21 Tidéw béno, fénggétiga Jesuse bero bé toow na fo barakatan bé Satanase mano, “Ufama, i Satanase ségiléw bé ségétéwe mantay bé lawi ne. Buluk i émbagére étéw bantaya noy lawi ne, brab wén i kulangé no, i de insodén énda i géfénakaw de. 22 Endob buluk gégumah i ségiyowe étéw toow na fo émbagér bé gefee lawi, gédoté noy kulangé nuwe sarigoy gefee de. Atin gédoté no soy kéluhanay languntamane dob lawi ne brab baade noy kéluhanay de éndotén.

23 “I éndae modor Begén, sébanil Begén. Brab i mikae sétabang Begén, alangé no Begén.

24 “Buluk i saitane mésut tidéw dob étéwe rénahuko no, sémugud dob tikare gonon séméléd téréno no. Endob buluk énda i gito no téréno no, émbéréh mano, ‘Séfuleu dob étéwe sungu gono ku ténagak gu.’ 25 Tidéw béno, séfule brab gito noy tafaye ténidéwo no mélinis brab métintu nén. 26 Tidéw man béno, mésut brab muwit fitéw gétéw mas na tete saitan dumo no mahur dob no étéw. Mélaw i no étéw toow na fo méfasang bé féganaye goho no.”

27 Amun bénréh Jesusey ni, i ségétéwe libun tidéw dob de ménsélimud ménbéréh mano, “Toow fo méoror i libune ménggénga Beem brab réméniton Beem.”

28 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Toow na fo méoror i de mégélingo bé kébéréh i Tuluse brab odoro ro.”

29 Amun i de étéw minut ro médoo ménlimud géliwét bé Jesuse, ménbéréh mano, “Toow fo tete i de étéw bé ni gai. Mongot ro do mékégaif inok fégéloloné ro ké Begén i Kristowe, sani fénémili i Tulus méguléw. Endob énda i méiray de bero saliyu bé mékégaife loo bé ménrigowe bé Jonase. 30 Loo bé fégélolonone nirayén dob de étéw dob Ninibé amun ménsut i Jonase méuyag tidéw dob sur i dakéle sédo, iraya ku séko fégélolonon i de étéw bé ni gai. 31 Bé gaiwe kémukum i Tuluse, témbo i baiwe tidéw dob ingéde Séba bé de étéw méuyag béni. Non sénugudén tidéw dob tamanay duniyae mégélingo bé kégétiga Solomone. Endob béleewe ni wén i ségétéwe mas na gétigan bé Solomone ay ni, been i Begéne, éndob énda munur gom Begén. 32 Atin bé gaiy kékukum i Tuluse, i de énggétah étéw dob Ninibé témindég ro so témbo bé de étéw méuyag béleewe. Non ménunur ro brab énggésénule ro bé uret Jonase. Endob béleewe wén i mas na gérotor bé Jonase ay ni.

33 “Enda i ségétéw témumon solo atin fédiyoé no dob énggébunéye taloo no dob fantad i kurénge fénléngkéb. Yamula fédiyoé no dob fégonone de inok atiy gégumahe étéw gito noy réndaw ne. 34 I moto muwe maak solo i lowoh me. Buluk fiyoy moto muwe, maak géfékaya non gégito go. Endob buluk i moto muwe ménsadil, maak délémon non énda gégito go. 35 Ingat gom mélaw inok i réndawe dob beeme békén waléy délémon. 36 Mélaw buluk tintu munur go, i lowoh me méféno bé géfékayae, brab énda i délémon de, non maak réméndaw i soloe dob beeme.”

37 Amun énggilid i Jesuse émbéréh, i ségétéwe Fariseo sénéngkatén mangéy mama. Mélaw ménodor i Jesuse mangéy dob lawi ne brab ménsar diyo mama. 38 Amun énggito noy Jesuse énda méngguseén loo bé adat i de Judio, ménggaif i Fariseowe ni. 39 Bé béno so, ménbéréh i Jesuse mano, “I de begom do Fariseo, urahé kom i lowoh gome fingé fuweh saén. Endob dob de fédéw gom ménféno bé tetee itungan brab do sala. Ségiléw gom bé de tabu ménlinis fingé fuweh saén, éndob dungisan dob bukag ne. 40 Dufang gom do étéw. Békén ba rénigoy Tulusey de fédéw gom loo soy de lowoh gom? 41 Mélaw iray gom do limus bé éntingayéne kagom atin waléy gom mélinis dob bukage so.

42 “Endob mékégédaw-gédaw gom do Fariseo non niraya kom i Tuluse fiyon bé géfoloe bé de faninu nohok gom, éndob dénigur gom i métintuwe brab kéimue bé Tuluse. I ni niray gom fatut rigoné kom éndob kagom digurén i sébaane de.

43 “Mékégédaw-gédaw gom do Fariseo non méuyot gom bé fiyowe do saran dob lawie féngadafan. Brab méuyot gom ségifaén fégadatan dob de fadiyan. 44 Mékégédaw-gédaw gom non i de étéw marok waléy ro fiyo bé kéfuray ruwe begom, éndob been i funa ruwe waléy tete. I begome maak do lébéng énda i tandaén, gédaay de étéw énda gétiga ro de, funa ro géliyén.”

45 Atin i ségétéwe bero témoro bé de kukuman ménbéréh mano, “Maistéro, bé kébéréh me bé nan, fénémala mo so begey.”

46 Séménumbul i Jesuse mano, “I begome témoro bé kitabe, mékégédaw-gédaw gom, non sugué kom i de étéw bé médoowe. Maak féoboé kom bero do toow fo émbégat, éndob énda témabang gom de. 47 Mékégédaw-gédaw gom non ségiléw gom bé de katufua kom énda munur ro bé de sénarigoy Tuluse muret. Rémigo gom fiyo do lébéngon kay de fénléhu i de katufua kom. 48 Mélaw fénggétiga kom i ménagayun gom bé rénigoy de katufua kom non beroy do ménméléhu brab begom i do rémigo do lébéngon. 49 Been i funane ménbéréh i Tuluse bé kégétiga nuwe mano, ‘Fén-uwito ku bero do muret fantag Begén, brab i de dumo de fénléhu ro brab i de dumo de fénrasay ro bero.’

50 “Been i funa kome mékukum, non ménamung gom bé kéféléhue bé de kéluhanay sénarigoy Tuluse muret tidéw bé kélimbag i duniyae. 51 Tidéw bé kéléhu Abele taman bé kéléhu Sakariase, fénléhu dob élét i ahayane féngadafan tulakan brab mékétéfuwe sibéy. Hoo, béréhé ku begom i de étéw méuyag béni, mékukum ro sabaf bé de ni.

52 “Mékégédaw-gédaw gom do témoro bé kitabe, non bénunéy gom i toowe dob de méuyot gétigan de. Brab mika gom munur bé toowe, atin anggaé kom i de méuyot munur.”

53 Amun énggilid i Jesuse bé kébéréh ne, méntékédan dob no gonon, éndob i de Fariseo brab de témoro bé kitabé nangga ro bé de mékérit kériklamo ro brab médoo éntingayén fénginsaé ro 54 tukawa ro téngkadén inok sumbulo no bero bé békéne damén katabuwan.