1 Ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé rasu̱u̱n xnáꞌanj soj manj a. Dan me se sa̱ꞌ vaa sese se̱ xcaj tuviꞌ snóꞌo ga̱ chana̱ sa̱j ado̱nj. Sa̱ꞌ vaa sese quina̱j u̱u̱n soꞌ, ca̱yáán maꞌa̱n soꞌ ado̱nj. 2 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌyaj ndoꞌo yuvii̱ cacunꞌ ga̱ chana̱, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e a̱ doj xca̱j snóꞌo man nica̱ soꞌ na̱nj á. Dan me se no̱ xcúún snóꞌo xca̱j soꞌ man chana̱, ne̱ no̱ xcúún chana̱ xca̱j noꞌ man snóꞌo, 3 ne̱ veꞌé quiꞌya̱j snóꞌo coto̱j soꞌ ga̱ chana̱ nica̱ soꞌ, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j chana̱ coto̱j noꞌ ga̱ snóꞌo nica̱ noꞌ uún a. No̱ xcúún ro̱j soꞌ coto̱j ro̱j soꞌ ga̱ tuviꞌ ro̱j soꞌ ei. 4 Dan me se chana̱ roꞌ, se̱ quirii taꞌngaꞌ noꞌ rihaan nee̱ man maꞌa̱n noꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ noꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihaan nee̱ man noꞌ, ne̱ vaa snóꞌo uún, ne̱ se̱ quirii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan nee̱ man maꞌa̱n soꞌ uún maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ soꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihaan nee̱ man soꞌ uún ado̱nj.

5 Se̱ guun cata̱j yoꞌo̱ soꞌ se vaa naꞌvej rá soꞌ coto̱j soꞌ ga̱ nica̱ soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese ꞌo̱ cuya̱a̱n gu̱un rá ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ se vaa me rá ro̱j soꞌ gu̱un yaníj ro̱j soꞌ rihaan tuviꞌ ro̱j soꞌ cheꞌé yan yoꞌo̱ cachi̱nj niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Diose̱ do̱j güii, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j ro̱j soꞌ da̱nj ei. Dan me se nda̱a quisíj cachíín niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n uún ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ, coto̱j rcuaꞌa̱a̱n uún ro̱j soꞌ ei. Sese se̱ cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ caxri̱i̱ síí chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque soj, cheꞌé se se̱ guun nucua̱j soj gu̱un yaníj soj rihaan nica̱ soj queꞌe̱e̱ güii maꞌ.

6 Ne aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan soj se vaa xca̱j tuviꞌ soj, man tinu̱j, man nocoj. Ma̱a̱n se ataj ꞌu̱nj se vaa sese me rá soj xca̱j tuviꞌ soj, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j soj da̱nj ei. 7 Dan me se sa̱ꞌ doj sese ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ cunuda̱nj yuvii̱ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un nucua̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ ca̱yáán maꞌa̱n nij yuvii̱, rá ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j cunuda̱nj yuvii̱ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. Dan me se nda̱a ino̱ vaa se nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ꞌyaj níꞌ, ꞌyaj Diose̱, ne̱ dan me se ino̱ vaa se nucua̱j yoꞌo̱ tinúú níꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa se nucua̱j yoꞌó tinúú níꞌ quiꞌya̱j soꞌ uún a.

8 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj si̱j ya̱a̱n do̱ꞌ, rihaan soj cha̱na̱ ya̱a̱n do̱ꞌ, rihaan soj cha̱na̱ caviꞌ nica̱ do̱ꞌ, se vaa sa̱ꞌ vaa sese gu̱un nucua̱j soj ca̱yáán maꞌa̱n soj, ne̱ ase vaa u̱u̱n ma̱ꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cane̱ maꞌa̱n soj tza̱j ado̱nj. 9 Tza̱j ne̱ sese se̱ guun nucua̱j nij soj ca̱yáán maꞌa̱n soj, ne̱ táá a̱ se xca̱j tuviꞌ cachri̱j soj na̱nj ei. Cheꞌé se acaa tihaꞌ ga̱a me u̱u̱n rá soj coto̱j soj ga̱ ꞌo̱ chana̱, táá a̱ se xca̱j tuviꞌ cachri̱j soj na̱nj ado̱nj.

10 Nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j vaa nica̱ da̱j quiꞌya̱j soj ga̱ nica̱ soj ei. Dan me se nuveé na̱na̱ cavii raa̱ ma̱ꞌanj me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj ado̱nj. Dan me se se̱ cunánj chana̱ rihaan nica̱ noꞌ maꞌ. 11 Sese cunánj chana̱ rihaan nica̱ noꞌ, ne̱ quina̱j u̱u̱n noꞌ, ne̱ se̱ xcaj noꞌ yoꞌó snóꞌo maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌve̱e ca̱nica̱j uún noꞌ nanꞌ noꞌ rihaan nica̱ noꞌ, ne̱ gu̱un tuvi̱ꞌ uún noꞌ ga̱ nica̱ noꞌ ei. Ne̱ snóꞌo uún me se se̱ tanáj soꞌ man nica̱ soꞌ maꞌ.

12 Vaa doj nana̱ cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj si̱j vaa nica̱, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ nana̱ ya̱ me nana̱ nihánj, raj ado̱nj. Dan me se sese vaa nica̱ yoꞌo̱ tinúú níꞌ, ne̱ nuveé cha̱na̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó me noꞌ, tza̱j ne̱ taj cheꞌé quiriꞌi̱j tinúú níꞌ man noꞌ, sese aꞌvej rá noꞌ cane̱ noꞌ ga̱ soꞌ a. 13 Ne̱ sese vaa chana̱ raꞌvij níꞌ chana̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ nica̱ noꞌ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, tza̱j ne̱ cane̱ noꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ taj cheꞌé cuna̱nj noꞌ rihaan soꞌ, sese aꞌvej rá soꞌ cane̱ noꞌ ga̱ soꞌ maꞌ. 14 Snóꞌo ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, me rá Diose̱ quiꞌya̱j suun Diose̱ nimán soꞌ cheꞌé nica̱ soꞌ chana̱ raꞌvij níꞌ, ne̱ chana̱ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, me rá Diose̱ quiꞌya̱j suun Diose̱ nimán noꞌ cheꞌé nica̱ noꞌ tinúú níꞌ, ne̱ cheꞌé dan me cunu̱u sa̱ꞌ taꞌníí ro̱j soꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j Diose̱ vaa güii ado̱nj. Sese se̱ quiꞌyaj Diose̱ da̱nj, ne̱ si̱j yoꞌo̱ tumé cacunꞌ me taꞌníí soj rihaan Diose̱ asuun tza̱j ado̱nj. Nihánj me se cheꞌé se si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ me maꞌa̱n soj, ne̱ ya̱ uxrá cunu̱u sa̱ꞌ taꞌníí soj rihaan Diose̱ vaa na̱nj ado̱nj.

15 Sese nica̱ níꞌ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ me rá nica̱ níꞌ caꞌa̱nj yaníj yoꞌ rihaan níꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ cachri̱j rá níꞌ caꞌa̱nj nica̱ níꞌ na̱nj ei. Ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan níꞌ ga̱a̱ na̱nj ado̱nj. Sese ne amán rá nica̱ níꞌ niꞌya̱j nica̱ níꞌ man Jesucristó, ne̱ taj cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ fuerzá man nica̱ níꞌ cane̱ nica̱ níꞌ ga̱ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se canacúún Diose̱ man níꞌ cheꞌé rej dínj cuma̱n níꞌ ado̱nj. 16 Asa̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ cha̱na̱ ga̱a̱ xraj, ne̱ caꞌve̱e quinani̱i̱ snóꞌo nica̱ so̱ꞌ rihaan sayuun qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ga̱. Ne̱ asa̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ sno̱ꞌo quinani̱i̱ chana̱ nica̱ so̱ꞌ rihaan sayuun quiꞌya̱j uún so̱ꞌ ga̱.

17 Veé nda̱a se vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ga̱a canacúún Diose̱ man níꞌ caꞌna̱ꞌ níꞌ xrej soꞌ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ níꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se nihánj me chrej narqué ꞌu̱nj man daj a̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n daj a̱ chumanꞌ a. 18 Sese Diose̱ me síí canacúún man síí a̱j ta̱j taꞌngaꞌ man canoco̱ꞌ soꞌ man soꞌ, ga̱a ne̱ taj se ꞌyaj mei. Veé da̱nj ga̱a̱ quita̱j taꞌngaꞌ man nij soꞌ na̱nj ei. Ne̱ veé da̱nj vaa nij síí nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man uún ga̱a canacúún Diose̱ man nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ uún, ne̱ taj cheꞌé gu̱un rá nij soꞌ cano̱ taꞌngaꞌ man nij soꞌ maꞌ. Veé da̱nj ga̱a̱ cachri̱j nij soꞌ na̱nj ei. 19 Dan me se caꞌve̱e se ta̱j taꞌngaꞌ man níꞌ, caꞌve̱e se nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man níꞌ, caꞌve̱e se, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj no̱ xcúún níꞌ cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj. 20 Veé ase vaa níꞌ ga̱a canacúún Diose̱ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán níꞌ rej rihaan níꞌ na̱nj ei.

21-22 Dan me se sese mozó mé so̱ꞌ ga̱a canacúún Diose̱ mán so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ man Diose̱, ne̱ se̱ nanó rá so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se mozó si̱j canacúún Diose̱ man canoco̱ꞌ man Diose̱ roꞌ, nuveé mo̱zó u̱u̱n me soꞌ, niꞌya̱j Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se vaa yaꞌnúj rihaan soꞌ canoco̱ꞌ soꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ síí ne uun mozó ga̱a canacúún Diose̱ man soꞌ me se no̱ xcúún soꞌ gu̱un soꞌ mozó nu̱u̱ rihaan Jesucristó ya̱j ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan mozó gu̱un yaníj soꞌ rihaan ruꞌvee rii taꞌngaꞌ rihaan soꞌ, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un yaníj soꞌ chugua̱nj. 23 Sayuun ndoꞌo quiranꞌ Diose̱ ga̱a quiránj Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvej rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rmaꞌa̱n yuvii̱ rihaan soj a̱ maꞌ. 24 Dan me se ase vaa cayáán níꞌ ga̱a canacúún Diose̱ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán níꞌ rej rihaan níꞌ cheꞌé Diose̱, tinu̱j, nocoj.

25 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé rej xcaj tuviꞌ níꞌ, tinu̱j, nocoj. Nuveé na̱na̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ manj, ne̱ cheꞌé dan me caꞌneꞌ soꞌ suun rihanj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j me raj, ne̱ caꞌve̱e gu̱un nucua̱j rá soj man nana̱ nihánj nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a. 26 Dan me se va̱j níꞌ quira̱nꞌ ndoꞌo níꞌ sayuun rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan me sa̱ꞌ a̱ doj sese ca̱yáán maꞌa̱n snóꞌo nda̱a vaa ne soꞌ cuano̱, raj a.

27 Dan me se sese vaa nica̱ so̱ꞌ, ne̱ se̱ nanó rá so̱ꞌ rej quiriꞌi̱j so̱ꞌ man nica̱ so̱ꞌ maꞌ. Ne̱ sese nuviꞌ nica̱ so̱ꞌ, ne̱ se̱ xcaj so̱ꞌ chana̱ maꞌ. 28 Tza̱j ne̱ sese xca̱j so̱ꞌ ꞌo̱ chana̱, ne̱ nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ mei. Ne̱ sese xca̱j chana̱ ya̱a̱n man ꞌo̱ snóꞌo, ne̱ nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ uún mei. Tza̱j ne̱ nij síí vaa nica̱ roꞌ, me se quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me raj quinani̱i̱ soj rihaan sayuun yoꞌ ei.

29 Dan me se me raj queneꞌe̱n soj se vaa nichru̱nꞌ quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan me se̱ nica̱j raan níꞌ man rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se raꞌya̱nj navi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ei. Dan me se síí vaa nica̱ roꞌ, ase vaa síí ya̱a̱n roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ ca̱yáán soꞌ á. 30 Ne̱ síí nanó ndoꞌo rá roꞌ, se̱ taꞌvee soꞌ maꞌ. Ne̱ síí niha̱ꞌ ndoꞌo rá roꞌ, se̱ caꞌngaꞌ soꞌ maꞌ. Ne̱ síí naránj natuꞌvéj roꞌ, ase vaa síí nuviꞌ rasu̱u̱n rihaan da̱nj ga̱a̱ soꞌ, ne̱ ina̱nj quiꞌya̱j suun soꞌ cheꞌé Jesucristó á. 31 Ne̱ síí ꞌyaj suun ga̱ chumii̱ nihánj roꞌ, ase vaa síí ne achiin chumii̱ nihánj rihaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ á. ꞌO̱ se va̱j navi̱j chumii̱ nihánj, ne̱ ino̱ uxrá ga̱a̱ chumii̱ nihánj vaa güii na̱nj ei.

32 Ne̱ naꞌvej raj nano̱ ndoꞌo rá nij soj maꞌ. Dan me se síí nuviꞌ nica̱ vaa roꞌ, ina̱nj acaj soꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ni̱ꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man soꞌ a. 33 Tza̱j ne̱ síí vaa nica̱ roꞌ, me se acaj ndoꞌo soꞌ cuentá cheꞌé chumii̱ nihánj da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nica̱ soꞌ ni̱ꞌyaj noꞌ man soꞌ, 34 ne̱ uun vi̱j rá soꞌ a. Ne̱ ase vaa snóꞌo roꞌ, da̱nj vaa chana̱ uún, ne̱ chana̱ ya̱a̱n do̱ꞌ, chana̱ ne vaa nica̱ do̱ꞌ, ina̱nj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ acaj noꞌ cuentá, ne̱ acaj ndoꞌo noꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j noꞌ cheꞌé rej ina̱nj sa̱ꞌ uxrá ga̱a̱ nee̱ man noꞌ do̱ꞌ, nimán noꞌ do̱ꞌ, rihaan Diose̱ a. Tza̱j ne̱ chana̱ vaa nica̱ roꞌ, me se acaj ndoꞌo noꞌ cuentá cheꞌé chumii̱ nihánj da̱j quiꞌya̱j noꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nica̱ noꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man noꞌ a. 35 Ma̱a̱n cheꞌé se ina̱nj me raj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj me aꞌmij nana̱ nihánj rihaan soj ei. Nuveé cheꞌe̱ se me raj ca̱ránj chrej rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj me aꞌmij nana̱ nihánj rihaan soj maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé se me raj veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj ne̱ yoꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌmij da̱nj, ne̱ naꞌvej raj gu̱un vi̱j rá soj a̱ man ado̱nj.

36 Dan me se vaa taꞌníí taꞌa̱j soj chana̱ ya̱a̱n, ne̱ sa̱ꞌ doj cane̱ maꞌa̱n noꞌ tucuá soj, rá soj, tza̱j ne̱ sese chana̱ ya̱a̱n cachij me noꞌ ne̱ me ndoꞌo rá noꞌ xca̱j noꞌ man snóꞌo, ne̱ sese a̱j xcaj rej noꞌ cuentá se vaa nanó rá noꞌ ꞌyaj maꞌa̱n soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e go̱ꞌ soꞌ man noꞌ rihaan snóꞌo, ne̱ xca̱j tuviꞌ ro̱j soꞌ ei. Dan me se sese se̱ caꞌvee quina̱j u̱u̱n noꞌ, rá rej noꞌ, ne̱ no̱ xcúún rej noꞌ rque̱ soꞌ man noꞌ ado̱nj. Nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ maꞌ. Caꞌve̱e xca̱j tuviꞌ chana̱ ya̱a̱n ga̱ ꞌo̱ snóꞌo ei. 37 Tza̱j ne̱ sese me ndoꞌo rá rej chana̱ se vaa cane̱ noꞌ tucuá soꞌ, ne̱ cane̱ noꞌ, ne̱ sese taj cheꞌé xca̱j chana̱ man snóꞌo, ne̱ gu̱un nucua̱j rej noꞌ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ a. Cane̱ taꞌnij cha̱na̱ soꞌ tucuá soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj soꞌ sese da̱nj ꞌyaj soꞌ ei. 38 Cheꞌé dan me, síí oꞌ taꞌnij cha̱na̱ rihaan snóꞌo roꞌ, sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ, ne̱ síí naꞌvej rá go̱ꞌ taꞌnij cha̱na̱ rihaan snóꞌo roꞌ, me se sa̱ꞌ doj ꞌyaj soꞌ ado̱nj.

39 No̱ xcúún chana̱ ca̱yáán chana̱ ga̱ nica̱ chana̱ nda̱a se cavi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ sese caviꞌ nica̱ chana̱, ne̱ caꞌve̱e xca̱j chana̱ man na̱j guun snóꞌo me rá maꞌa̱n noꞌ xca̱j noꞌ, tza̱j ne̱ no̱ xcúún noꞌ xca̱j noꞌ man síí noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. 40 Tza̱j ne̱ sese quina̱j u̱u̱n noꞌ, ne̱ veꞌé doj ga̱a̱ cane̱ maꞌa̱n noꞌ ei. Da̱nj ina̱nj vaa rá ꞌu̱nj, ne̱ ase vaa yáán Nimán Diose̱ ga̱ soj roꞌ, da̱nj vaa ne Nimán Diose̱ ga̱ ꞌu̱nj uún na̱nj ei.