1 Veé dan, ne̱ canuû chaꞌanj navij rá nij síí israelitá, ga̱a ne̱ cavii Jesucristó caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén a. 2 Dan me se chumanꞌ Jerusalén roꞌ, vaa ꞌo̱ na cuꞌna̱j Betesda xnaꞌánj aꞌmii nij síí israelitá a. Nichru̱nꞌ naj na yoꞌ ga̱ taꞌyaa atúj matzinj, ne̱ vaa ꞌu̱nꞌ veꞌ ne̱ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva na yoꞌ a. 3 Rá veꞌ yoꞌ mán ndoꞌo síí ninaj do̱ꞌ, síí tuchri̱i do̱ꞌ, síí rengo̱ do̱ꞌ, síí nuu chrúnj raꞌa do̱ꞌ a. 4 Dan me se nda̱a vaa orá nanij yoꞌo̱ se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rá na yoꞌ, ne̱ tanica̱j soꞌ na yoꞌ, taj nij yuvii̱ yoꞌ a. Ne̱ ga̱a anica̱j na yoꞌ, ne̱ síí nanij asino ya̱a̱n rque na roꞌ, o̱rúnꞌ soꞌ güe̱j na̱j guun chiꞌii̱ xráá, taj uún nij yuvii̱ yoꞌ a. 5 Ne̱ na̱j yoꞌo̱ snóꞌo tuꞌva na yoꞌ, ne̱ síj ico̱ xnu̱ꞌ vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ ranꞌ soꞌ a. 6 Dan me se queneꞌen Jesucristó man soꞌ se vaa na̱j soꞌ rej yoꞌ, ne̱ a̱j queneꞌen Jesucristó se vaa guun queꞌe̱e̱ yoꞌ ranꞌ soꞌ, ne̱ xnáꞌanj Jesucristó man soꞌ, cataj Jesucristó a:

―Nahu̱un sa̱ꞌ so̱ꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a.

7 Ne̱ cataj síí ranꞌ yoꞌ rihaan Jesucristó a:

―Na̱huún ꞌu̱nj raj, tza̱j ne̱ taj va̱j tuvíꞌ ꞌu̱nj síí ti̱nanij mán ꞌu̱nj rá na ga̱a anica̱j na, man señor. Cheꞌé dan me ga̱a ꞌanj ꞌu̱nj tuꞌva na yoꞌ, ne̱ guun yucua̱nꞌ yoꞌó soꞌ, ne̱ asino soꞌ atúj rque na rihanj na̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a.

8 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ:

―Na̱xagaa so̱ꞌ, ne̱ na̱xcaj so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ, cache̱e̱ so̱ꞌ á ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a.

9 Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ nahuun sa̱ꞌ snóꞌo yoꞌ, ne̱ naxca̱j soꞌ tuvéé soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ a.

Ne̱ güii nahuun sa̱ꞌ snóꞌo yoꞌ me güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá a. 10 Cheꞌé dan me nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá me se cataj nij soꞌ rihaan síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ:

―Güii naránj rá níꞌ me nihánj á. Ne nó xcúún so̱ꞌ ca̱tá so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ cuanꞌ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a.

11 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:

―Tza̱j ne̱ síí quiꞌyaj nahuun sa̱ꞌ ꞌu̱nj roꞌ, soꞌ me síí caꞌneꞌ suun rihanj na̱xcaj ꞌu̱nj tuvéé ꞌu̱nj ne̱ cache̱e̱ ꞌu̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a.

12 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ, cataj nij soꞌ:

―Me síí cataj rihaan so̱ꞌ na̱xcaj so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ ne̱ cache̱e̱ so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a.

13 Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n síí nahuun sa̱ꞌ me síí quiꞌyaj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a quisíj nahuun sa̱ꞌ soꞌ, ne̱ naxuun Jesucristó man maꞌa̱n soꞌ cachén Jesucristó scaꞌnúj nij yuvii̱ ma̱n anica̱j niꞌya̱j man síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ, caꞌanj soꞌ a. 14 Veé dan, ne̱ nariꞌ Jesucristó man síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ rá nuvií noco̱o, ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a:

―Ya̱ nahuun sa̱ꞌ so̱ꞌ á. Ta̱náj so̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ á. Sese taj, ne̱ ca̱nica̱j uún chiꞌii̱ mán so̱ꞌ, ne̱ doj a̱ qui̱ránꞌ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a.

15 Dan me se cavii snóꞌo yoꞌ, ne̱ nataꞌ soꞌ rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa Jesucristó me síí quiꞌyaj nahuun sa̱ꞌ soꞌ a. 16 Cheꞌé dan guun rá nij síí uun chij yoꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man Jesucristó, cheꞌé se güii naránj rá nij soꞌ me güii nahuun snóꞌo yoꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a.

17 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a:

―Réj me se ne anicunꞌ soꞌ ga̱ suun maꞌ. Cheꞌé dan yoꞌo̱ ꞌyaj suun ma̱ꞌanj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

18 Cheꞌé dan doj a̱ nanoꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱ꞌ Jesucristó a. ꞌO̱ se nuveé cheꞌe̱ ina̱nj tinavij Jesucristó tucuáán noco̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé güii naránj rá nij soꞌ me guun rá nij soꞌ cavi̱ꞌ Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se cataj soꞌ se vaa Rej maꞌa̱n soꞌ me Diose̱, cheꞌé dan guun doj rá nij soꞌ cavi̱ꞌ Jesucristó na̱nj ado̱nj. Dan me se ase vaa Diose̱ vaa maꞌa̱n soꞌ, taj soꞌ a. 19 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a:

―Dan me se cata̱j xnaꞌanj yá yá ꞌu̱nj rihaan soj a. Dan me se ase vaa xnii rihaan rej xnii roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj si̱j taꞌni̱j Diose̱ nihánj rihaan Réj Diose̱, ne̱ ne uun nu̱cuáá ꞌu̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj se vaa rii nimán ma̱ꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa ꞌyaj Réj Diose̱ neꞌenj a. Ne̱ ase vaa ꞌyaj gue̱e̱ soꞌ roꞌ, veé da̱nj vaa gue̱e̱ ꞌyáá ꞌu̱nj uún ado̱nj. 20 ꞌO̱ se ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Réj Diose̱ niꞌya̱j soꞌ manj cheꞌé se taꞌni̱j soꞌ mej, ne̱ tihaa̱n soꞌ manj nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj soꞌ a. Ne̱ suun sa̱ꞌ doj rihaan suun sa̱ꞌ quiꞌyáj queneꞌen soj cuano̱ roꞌ, ti̱haa̱n soꞌ manj a. Yoꞌ me se doj a̱ cara̱yaꞌa̱nj soj ni̱ꞌyaj soj suun sa̱ꞌ yoꞌ ei. 21 Dan me se ase vaa nuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ꞌyaj Réj roꞌ, da̱nj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj uún ado̱nj. Dan me se cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún na̱j guun yuvii̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, sese gu̱un rá ꞌu̱nj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ ado̱nj. 22 Dan me se ne aꞌneꞌ Réj Diose̱ cacunꞌ cheꞌé a̱ doj yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j caꞌneꞌ soꞌ suun rihanj si̱j taꞌni̱j soꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ ma̱ꞌanj cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, 23 ne̱ ase vaa aráj cochro̱j yuvii̱ rihaan soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cara̱a̱ cochro̱j yuvii̱ rihanj ado̱nj. Dan me se síí naꞌvej rá cara̱a̱ cochro̱j rihanj si̱j taꞌni̱j Diose̱ me se soꞌ me síí se̱ guun rá cara̱a̱ cochro̱j rihaan nda̱a Réj Diose̱ síí caꞌnéé manj a.

24 “Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa síí uno se‑na̱na̱j ne̱ amán rá niꞌya̱j man síí caꞌnéé manj roꞌ, se̱ cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá soꞌ maꞌ. Dan me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nu̱ꞌ soꞌ maꞌ. Tana̱nj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ Diose̱ ado̱nj. 25 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa güii, ne̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj nij síí cavi̱ꞌ vaa güii roꞌ, caꞌmi̱j si̱j taꞌni̱j Diose̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nij síí cuno̱ nana̱ caꞌmi̱j roꞌ, cunu̱u iꞌna̱ꞌ ya̱ nimán nij soꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me güii aꞌmij rihaan nij soꞌ, sese me rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ ado̱nj. 26 ꞌO̱ se ase vaa vaa iꞌna̱ꞌ maꞌa̱n Diose̱, ne̱ vaa iꞌna̱ꞌ taranꞌ nij rasu̱u̱n ꞌyaj Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa vaa iꞌna̱ꞌ ma̱ꞌanj si̱j taꞌni̱j Diose̱ uún, ꞌyaj Diose̱, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ yuvii̱, qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, 27 ne̱ ꞌu̱nj me síí nica̱j suun, ne̱ caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, cheꞌé yan síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej ado̱nj.

28 “Se̱ caráyaꞌa̱nj soj nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii cuno̱ taranꞌ nij síí caviꞌ na̱j rihaan santó se‑na̱na̱j, 29 ne̱ cu̱riha̱nj nij soꞌ rque yoꞌóó na̱nj ado̱nj. Dan me se, nij síí quiꞌyaj se sa̱ꞌ ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ roꞌ, cu̱riha̱nj nij soꞌ, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ cane̱ nij soꞌ ga̱ Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij síí quiꞌyaj se chiꞌi̱i̱ roꞌ, cu̱riha̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 30 Dan me se a̱ doj ne uun nucua̱j ma̱ꞌanj quiꞌya̱j sunj a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ase vaa taj xnaꞌanj Réj Diose̱ rihanj roꞌ, veé da̱nj vaa ꞌyáj ga̱a aꞌnéꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ ꞌo̱ nica̱ aꞌnéꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se ne ꞌyáj ina̱nj se me raj qui̱ꞌyáj maꞌ. Tana̱nj ina̱nj se ataj xnaꞌanj síí caꞌnéé manj me se vaa ꞌyáj ado̱nj.

31 “Sese o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me síí cata̱j xnaꞌanj rihaan soj da̱j si̱j mej, ne̱ taj cheꞌé cata̱j soj se vaa ya̱ vaa se‑na̱na̱j maꞌ. 32 Tza̱j ne̱ vaa yoꞌó síí cataj xnaꞌanj da̱j si̱j mej, ne̱ neꞌén ꞌu̱nj se vaa soꞌ me síí cataj xnaꞌanj ya̱ cheꞌé ꞌu̱nj ei.

33 “Dan me se caꞌnéé soj síí cuchiꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Juan cheꞌé rej nari̱ꞌ nij soꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Juan, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ nana̱ ya̱ rihaan nij soj a. 34 (Dan me se caꞌve̱e se caꞌmi̱i̱ veꞌé yuvii̱ cheꞌej caꞌve̱e se se̱ caꞌmii veꞌé yuvii̱ cheꞌej, taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se na̱nj taj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé se me raj quinani̱i̱ soj rihaan sayuun na̱nj ado̱nj.) 35 Dan me se síí cuꞌna̱j Juan roꞌ, ase vaa agaꞌ yaꞌan vaa soꞌ, ne̱ ase vaa ruviꞌ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ ga̱a chuguu̱n agaꞌ yaꞌan yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa ruviꞌ sa̱ꞌ tucuáán ya̱ rihaan soj quiꞌyaj soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij soj roꞌ, guun rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱ soꞌ ꞌo̱ orá nii, cheꞌé se guun rá soj gu̱un niha̱ꞌ rá soj, quiꞌya̱j se‑na̱na̱ soꞌ, tza̱j ne̱ quiꞌyaj rmaꞌa̱n soj do̱j tzinꞌ, ne̱ tanáj uún soj se‑na̱na̱ soꞌ a.

36 “Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj nihánj, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa síí taj xnaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Juan a. Dan me se vaa suun caꞌneꞌ Réj rihanj se vaa ya̱ quisi̱j suun yoꞌ qui̱ꞌyáj, ne̱ cheꞌé dan me ꞌyaj suun ꞌu̱nj nij suun yoꞌ a. Cheꞌé maꞌa̱n suun sa̱ꞌ yoꞌ caꞌve̱e xca̱j soj cuentá se vaa si̱j caꞌnéé Réj Diose̱ mej ado̱nj. 37 Ne̱ Réj síí caꞌnéé manj roꞌ, maꞌa̱n soꞌ cataj xnaꞌanj da̱j si̱j mej, tza̱j ne̱ taj se‑na̱na̱ soꞌ cuno soj maꞌ. Ne̱ ne neꞌen soj da̱j vaa Réj maꞌ. 38 Ne̱ taj se‑na̱na̱ soꞌ nayón nimán soj a̱ maꞌ. Da̱nj vaa soj, cheꞌé yan ne cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj si̱j caꞌnéé soꞌ rihaan chumii̱ nihánj man ado̱nj. 39 Dan me se nayaa uxrá soj danj Diose̱, cheꞌé se me rá soj xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán soj ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Ne̱ veé maꞌa̱n danj Diose̱ ataj xnaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj a. 40 Tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj caꞌna̱ꞌ soj rihanj, yan caꞌve̱e cane̱ soj ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj qui̱ꞌyáj maꞌ.

41 “Taj se ꞌyaj sese naꞌvej rá yuvii̱ caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌej maꞌ. 42 Tza̱j ne̱ neꞌén ꞌu̱nj da̱j vaa rá soj, se vaa ne niha̱ꞌ rá soj niꞌya̱j soj Diose̱ maꞌ. 43 Dan me se caꞌnéé Réj manj caꞌna̱j rihaan chumii̱ nihánj caꞌmi̱j se‑na̱na̱ Réj Diose̱ rihaan soj, tza̱j ne̱ ne aranꞌ rá soj caꞌmi̱j rihaan soj maꞌ. Tza̱j ne̱ sese caꞌna̱ꞌ me maꞌa̱n yoꞌó soꞌ caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ avii raa̱ maꞌa̱n soꞌ, ne̱ veꞌé cuno̱ soj se‑na̱na̱ soꞌ ei. 44 Daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j soj cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se me rá soj veꞌé caꞌmi̱i̱ nij tuviꞌ soj cheꞌé soj, tza̱j ne̱ ne nanó rá soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ Diose̱ cheꞌé soj maꞌ. 45 Se̱ guun rá soj se vaa ꞌu̱nj me síí cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soj rihaan Réj Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se vaa síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ nucua̱j ndoꞌo rá soj man soꞌ se vaa caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj rihaan Diose̱ quiꞌya̱j soꞌ, tza̱j ne̱ maꞌa̱n soꞌ me síí cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj. 46 ꞌO̱ se sese ya̱ amán rá soj niꞌya̱j soj man síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ cuchuma̱n rá uún soj ni̱ꞌyaj soj manj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ei. ꞌO̱ se soꞌ me síí cachrón nana̱ rihaan yanj nana̱ taj xnaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj ado̱nj. 47 Tza̱j ne̱ sese ne amán rá soj nana̱ cachrón soꞌ rihaan yanj, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuchuma̱n rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱j ga̱ ―taj Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a.