1 Dan me se cuchiꞌ queꞌe̱e̱ síí aꞌnéj puextó do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ síí tumé cacunꞌ do̱ꞌ, rihaan Jesucristó a. ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ soꞌ a. 2 Ne̱ xa̱ꞌ nij síí fariseo do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ caꞌmaan rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ nij caꞌmii nij soꞌ cheꞌé soꞌ, cheꞌé rej veꞌé nica̱j tuviꞌ soꞌ ga̱ nij síí tumé cacunꞌ ne̱ chá soꞌ chraa ga̱ nij soꞌ a. 3 Ga̱a ne̱ nanó Jesucristó ꞌo̱ cuentó nihánj rihaan nij soꞌ a:

4 ―Dan me se sese yoꞌo̱ tuviꞌ nij soj nica̱j ꞌo̱ cientó matzinj, ne̱ sese caꞌa̱nj niꞌya̱ o̱rúnꞌ gue̱e̱ daán soꞌ matzinj, ne̱ ta̱náj soꞌ yoꞌó caꞌa̱nj chiha̱a̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj daán soꞌ matzinj rej tacaan, ne̱ cavi̱i̱ soꞌ caꞌa̱nj nano̱ꞌ soꞌ man o̱rúnꞌ daán soꞌ matzinj caꞌanj niꞌya̱ á. Ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá soꞌ maꞌ. Tana̱nj ya̱ caꞌa̱nj soꞌ nano̱ꞌ soꞌ man daán soꞌ matzinj, ga̱a ne̱ uun da̱j nari̱ꞌ soꞌ man yoꞌ ado̱nj. 5 Ne̱ asa̱ꞌ quisíj nariꞌ soꞌ man xoꞌ, ga̱a ne̱ cuta̱ꞌ soꞌ man xoꞌ tacaan xcóó soꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá soꞌ a. 6 Ne̱ asa̱ꞌ namán soꞌ tucuá soꞌ, ga̱a ne̱ nacu̱nj soꞌ man nu̱ꞌ tuviꞌ soꞌ síí ne̱ chiháán soꞌ, ne̱ cata̱j soꞌ rihaan nij tuviꞌ soꞌ: “Gu̱un niha̱ꞌ rá soj ga̱j ei. ꞌO̱ se narij danj matzinj caꞌanj niꞌya̱ ei”, cata̱j soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a. 7 Ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa xta̱ꞌ rej ne̱ Diose̱ roꞌ, gu̱un niha̱ꞌ doj rá nij síí ma̱n yoꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man o̱rúnꞌ síí tumé cacunꞌ ga̱a canica̱j nimán soꞌ canocoꞌ soꞌ chrej sa̱ꞌ a. Tza̱j ne̱ se̱ caráyaꞌa̱nj nij soꞌ man caꞌa̱nj chiha̱a̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj, ése̱ si̱j sa̱ꞌ me nij soꞌ, rá nij soꞌ maꞌ, ne̱ taj cheꞌé canoco̱ꞌ nij soꞌ tucuáán naca̱ narqué Diose̱, rá nij soꞌ maꞌ ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

8 Ne̱ cataj uún Jesucristó a:

―Ne̱ sese ni̱caj ꞌo̱ chana̱ chi̱ꞌ pesó xoo, ne̱ sese caꞌa̱nj niꞌya̱ o̱rúnꞌ pesó xoo yoꞌ, ne̱ tucuaco̱ꞌ noꞌ yaꞌan agaꞌ chuguu̱n, ne̱ naca̱ꞌ noꞌ nu̱ꞌ veꞌ tucuá noꞌ, ne̱ uxrá nano̱ꞌ noꞌ pesó xoo yoꞌ, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá noꞌ maꞌ. Tana̱nj uxrá nano̱ꞌ noꞌ man pesó xoo yoꞌ, uun da̱j nari̱ꞌ ya̱ noꞌ man yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ rá noꞌ ado̱nj. 9 Ne̱ asa̱ꞌ quisíj nariꞌ noꞌ pesó xoo yoꞌ, ga̱a ne̱ canacu̱nj noꞌ man nu̱ꞌ tuviꞌ cha̱na̱ noꞌ níí ne̱ xꞌnúú veꞌ tucuá noꞌ, ne̱ cata̱j noꞌ rihaan nij tuviꞌ cha̱na̱ noꞌ: “Gu̱un niha̱ꞌ rá soj ga̱j á. ꞌO̱ se narij se‑saꞌa̱nj pesó xoo caꞌanj niꞌya̱ ei”, cata̱j noꞌ rihaan tuviꞌ cha̱na̱ noꞌ a. 10 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a. Nda̱a rá se vaa guun rá chana̱ ga̱a nariꞌ noꞌ se‑saꞌa̱nj noꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nij se‑mo̱zó Diose̱ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man o̱rúnꞌ síí tumé cacunꞌ ga̱a canica̱j nimán soꞌ canocoꞌ soꞌ chrej sa̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

11 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó a:

―ꞌO̱ síí vaa vi̱j taꞌníí me soꞌ a. 12 Ne̱ cataj síí cuni̱j rihaan rej soꞌ a: “Me rá ꞌu̱nj cuxra̱ꞌ taꞌa̱j so̱ꞌ rasu̱u̱n rque̱ so̱ꞌ manj gu̱un siꞌyáj, ata̱j”, taj soꞌ rihaan rej soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j snóꞌo yoꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj soꞌ, ne̱ rqué soꞌ taꞌa̱j siꞌyaj soꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌníí soꞌ a. 13 Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ síí cuni̱j yoꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj soꞌ, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ chumanꞌ na̱j ga̱nꞌ, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ se nij, ne̱ cutunꞌ rmaꞌa̱n soꞌ nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj soꞌ a. 14 Quisíj cutunꞌ soꞌ nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj soꞌ, ga̱a ne̱ cachén ndoꞌo xꞌnaa chumanꞌ yoꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ quiranꞌ ndoꞌo soꞌ sayuun, ne̱ quinaꞌaan ndoꞌo rque soꞌ, ne̱ taj va̱j a̱ doj se chá rihaan soꞌ cha̱ soꞌ a. 15 Dan me se catúj soꞌ rihaan ꞌo̱ síí chiha̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌneꞌ síí chiha̱nj chumanꞌ yoꞌ suun rihaan soꞌ caꞌa̱nj soꞌ se‑rancho̱ síí chiha̱nj yoꞌ cu̱tumé soꞌ xcáá a. 16 Tza̱j ne̱ naꞌaan ndoꞌo rque soꞌ, ne̱ nda̱a guun rá soꞌ cha̱ soꞌ coj goꞌ nii cha̱ nij xcáá a. Tza̱j ne̱ ne rque̱ nii coj yoꞌ cha̱ soꞌ a̱ maꞌ.

17 ”Dan me se ꞌo̱ güii ne̱ nahuun sa̱ꞌ raa̱ soꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ xcaj soꞌ cuentá, ne̱ nanuj rá soꞌ rej soꞌ a. Ne̱ me rá soꞌ: “Nij se‑mo̱zó réj, tza̱j ne̱ ma̱n ndoꞌo se chá rihaan réj, ne̱ ma̱n ndoꞌo se chá rihaan se‑mo̱zó réj a. Ne̱ nihánj me cavi̱ꞌ ꞌu̱nj quiꞌya̱j xꞌnaa na̱nj á. 18 Na̱xuma̱a̱n ꞌu̱nj, ne̱ nánꞌ ꞌu̱nj rej ne̱ réj, cata̱j ꞌu̱nj rihaan réj: Tumej cacunꞌ rihaan Diose̱, ne̱ tumej cacunꞌ rihaan so̱ꞌ, ata̱j. 19 Taj cheꞌé cata̱j so̱ꞌ se vaa taꞌníí so̱ꞌ mej cuano̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ guún ꞌu̱nj mozó rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, rugua̱nj, cata̱j ꞌu̱nj rihaan réj”, guun rá síí cuni̱j yoꞌ a.

20 ”Ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej ne̱ rej soꞌ a. Dan me se ga̱nꞌ ndoꞌo va̱j soꞌ chéé soꞌ, ne̱ queneꞌen rej soꞌ man soꞌ, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá rej soꞌ man soꞌ, ne̱ cunánj rej soꞌ nda̱a rej va̱j soꞌ, ne̱ naꞌya̱a̱n rej soꞌ man soꞌ, ne̱ cachrón tuꞌva̱ rej soꞌ man soꞌ a. 21 Ga̱a ne̱ cataj síí cuni̱j yoꞌ rihaan rej soꞌ a: “Tumej cacunꞌ rihaan Diose̱, ne̱ tumej cacunꞌ rihaan so̱ꞌ, ata̱j. Taj cheꞌé cata̱j so̱ꞌ se vaa taꞌníí so̱ꞌ mej cuano̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ guún ꞌu̱nj mozó rihaan so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, rugua̱nj”, taj soꞌ rihaan rej soꞌ a. 22 Tza̱j ne̱ caꞌmii rej soꞌ rihaan nij mozó ma̱n rihaan rej soꞌ, cataj rej soꞌ: “Raꞌya̱nj ni̱caj soj yatzíj sa̱ꞌ ndoꞌo caꞌna̱ꞌ soj cu̱nuû taꞌníj, ne̱ caꞌna̱ꞌ seꞌej sa̱ꞌ cu̱nuû raꞌa taꞌníj, ne̱ caꞌna̱ꞌ canj naca̱ qui̱ꞌnij tacóó soꞌ á. 23 Ne̱ ticavi̱ꞌ soj man scúj leꞌe̱j ramii ndoꞌo, ne̱ quiꞌya̱j chuvi̱i soj, ne̱ cha̱ níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j níꞌ chaꞌanj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá níꞌ ei. 24 ꞌO̱ se taꞌníj nihánj me se ase vaa síí caviꞌ gaa soꞌ rihanj, tza̱j ne̱ nihánj me se cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihanj, ne̱ ase vaa síí caꞌanj niꞌya̱ gaa soꞌ, tza̱j ne̱ nihánj me se narij man soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj rej soꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ a.

25 ”Tza̱j ne̱ vaa síí chava̱ꞌ uún, ne̱ ꞌyaj suun soꞌ se‑rancho̱ rej soꞌ a. Dan me se ꞌnaꞌ nique síí chava̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ga̱a quinichrunꞌ soꞌ veꞌ, ne̱ cuno soꞌ se vaa goꞌ ndoꞌo misca̱ chraꞌ do̱ꞌ, se vaa raꞌánj ndoꞌo yuvii̱ do̱ꞌ a. 26 Ga̱a ne̱ canacúún síí chava̱ꞌ yoꞌ man ꞌo̱ mozó, ne̱ caꞌnaꞌ yoꞌo̱ mozó rihaan soꞌ, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man mozó, ne̱: “Me cheꞌé ꞌyaj nii nu̱ꞌ chaꞌanj ga̱”, taj soꞌ rihaan mozó yoꞌ a. 27 Ga̱a ne̱ cataj mozó rihaan soꞌ a: “Namán tinúú so̱ꞌ, ne̱ caviꞌ scúj leꞌe̱j ramii ndoꞌo, quiꞌyaj réé so̱ꞌ, cheꞌé se nariꞌ uún soꞌ taꞌníí soꞌ ne̱ vaa nucua̱j taꞌníí soꞌ nariꞌ soꞌ a”, taj mozó rihaan síí chava̱ꞌ yoꞌ a.

28 ”Dan me se caꞌmaan rá síí chava̱ꞌ, ne̱ naꞌvej uxrá rá soꞌ catu̱u̱ soꞌ rá veꞌ a. Tza̱j ne̱ curiha̱nj rej soꞌ, ga̱a ne̱ canacúún rej soꞌ man soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ a. 29 Tza̱j ne̱ cataj soꞌ rihaan rej soꞌ a: “ꞌU̱nj nihánj me se a̱j quisíj queꞌe̱e̱ yoꞌ quiꞌyaj suun ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ nihánj, ne̱ cunuda̱nj nij nana̱ cataj xnaꞌanj so̱ꞌ rihanj veꞌé cunoj a. Ne̱ a̱ ꞌó güii ne rque̱ so̱ꞌ a̱ ꞌó tana leꞌe̱j rihanj ne̱ quiꞌya̱j chu̱vií ꞌu̱nj ne̱ cha̱j ga̱ nij tuvij a̱ maꞌ. 30 Tza̱j ne̱ nihánj me se namán taꞌníí so̱ꞌ síí chá nu̱ꞌ siꞌyáá so̱ꞌ ga̱a chéé soꞌ ga̱ nij chana̱ niha̱ꞌ rá, ne̱ ticavíꞌ so̱ꞌ scúj leꞌe̱j ramii cheꞌé soꞌ a”, taj síí chava̱ꞌ yoꞌ rihaan rej soꞌ a.

31 ”Ga̱a ne̱ cataj rej soꞌ rihaan soꞌ a: “Ma̱a̱n se so̱ꞌ me se ꞌo̱ né so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj nihánj, rej. Ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n siꞌyáj me siꞌyáá so̱ꞌ, rej. 32 Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ ga̱a namán tinúú so̱ꞌ, rej. ꞌO̱ se tinúú so̱ꞌ roꞌ, ase vaa ꞌo̱ síí caviꞌ gaa soꞌ rihanj, tza̱j ne̱ nihánj me cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, ne̱ ase vaa ꞌo̱ síí caꞌanj niꞌya̱ gaa soꞌ rihanj, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se a̱j narij man soꞌ na̱nj ado̱nj”, taj rej soꞌ rihaan síí chava̱ꞌ yoꞌ a. ―Veé da̱nj quisíj cuentó nanó Jesucristó rihaan nij soꞌ a.