1 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a:

―Xa̱ꞌ chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ma̱n ndoꞌo chrej chiꞌi̱i̱ canoco̱ꞌ yuvii̱, ne̱ vaa yaꞌnúj uxrá rihaan nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nique̱ síí ꞌyaj anocoꞌ yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj. 2 Daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ soꞌ maꞌ. Neꞌen soj se vaa sese tocoꞌ vaj nii yuvej xi̱j váj ꞌnúú trigó man chihá yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ sese tagüéj nii man soꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ nij uxrá vaa ranꞌ síí ꞌanj ni̱j rque na yaꞌa̱nj yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij doj quira̱nꞌ síí quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ nimán yoꞌo̱ tuviꞌ soj síí nica̱ꞌ nimán na̱nj á. ꞌO̱ se quira̱nꞌ soꞌ sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.

3 ”Tu̱mé uxrá soj man soj da̱j quiꞌya̱j soj á. Sese quiꞌyaj tinúú so̱ꞌ cacunꞌ, ne̱ cata̱j so̱ꞌ rihaan soꞌ se vaa nij ndoꞌo quiꞌyaj soꞌ, ne̱ sese ca̱nica̱j nimán soꞌ ta̱náj soꞌ chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé soꞌ ei. 4 Dan me se caꞌve̱e se chi̱j ya̱ quiꞌya̱j soꞌ cacunꞌ rihaan so̱ꞌ rque o̱rúnꞌ güii, tza̱j ne̱ sese chi̱j cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan so̱ꞌ ne̱ cata̱j soꞌ se vaa canica̱j nimán soꞌ ne̱ nij vaa cacunꞌ quiꞌyaj soꞌ rá soꞌ, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ rihaan soꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.

5 Ga̱a ne̱ nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man roꞌ, cataj chuvi̱j nij soꞌ rihaan maꞌa̱n Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a:

―Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan núj da̱j quiꞌya̱j núj, ga̱a ne̱ doj a̱ cuchuma̱n rá núj ni̱ꞌyaj núj Diose̱ á ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a.

6 Ga̱a ne̱ cataj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan nij soꞌ a:

―Sese da̱j se ꞌo̱ snii̱ cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj man Diose̱, ne̱ sese ase vaa caân cuêj mostazá xlá ga̱a̱ cuchuma̱n rá soj, ne̱ cata̱j soj rihaan chruun se vaa cu̱riha̱nj chruun yoꞌóó rej nicu̱nꞌ chruun ne̱ caꞌa̱nj chruun canicu̱nꞌ chruun rque na yaꞌa̱nj, ne̱ cuno̱ chruun rihaan soj ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

7 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó rihaan nij apóstol cuneꞌ soꞌ a:

―Sese vaa mozó nu̱u̱ rihaan ꞌo̱ tuviꞌ soj, ne̱ sese ꞌyaj suun uxrá mozó uxraꞌ mozó yoꞌ yoꞌóó do̱ꞌ, sese tumé mozó yoꞌ daán soj xcuu do̱ꞌ, ne̱ da̱j cata̱j soj rihaan mozó nu̱u̱ rihaan soj asa̱ꞌ namán mozó yoꞌ caꞌanj quiꞌya̱j suun mozó tacaan ga̱. Ne̱ se̱ cataj soj rihaan mozó yoꞌ se vaa nu̱ꞌ nama̱n mozó ne̱ nu̱ꞌ ca̱yáán mozó cha̱ mozó chraa maꞌ. Daj chiha̱a̱ míj se̱ tuꞌva soj da̱nj a̱ maꞌ. 8 Ma̱a̱n se cata̱j soj: “Quiꞌya̱j chu̱vií so̱ꞌ cha̱ ꞌu̱nj chraa, ne̱ cuta̱ꞌ so̱ꞌ chraa do̱ꞌ, na do̱ꞌ, rihaan mesá rej cha̱ ꞌu̱nj chraa, ne̱ rque̱ so̱ꞌ nij rasu̱u̱n achiin manj, ne̱ asa̱ꞌ quisíj chaj chraa ga̱a ne̱ caꞌve̱e cha̱ so̱ꞌ chraa ne̱ coꞌo̱ so̱ꞌ na á”. Da̱nj caꞌmi̱i̱ soj rihaan se‑mo̱zó soj na̱nj á. 9 Ne̱ se̱ caráyaꞌa̱nj soj man mozó sese quiꞌyaj suun ndoꞌo mozó yoꞌ suun caꞌneꞌ soj rihaan mozó yoꞌ maꞌ. 10 Ne̱ ase vaa mozó nu̱u̱ rihaan Diose̱ vaa soj, ne̱ cheꞌé dan asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj suun soj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan soj, ne̱ cata̱j soj se vaa mozó rmi̱i̱ me soj, ne̱ ina̱nj do̱ꞌ suun ataj Diose̱ rihaan soj quiꞌyaj suun soj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

11 Dan me se va̱j Jesucristó chrej caꞌanj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cachéé soꞌ chrej uun ra̱nꞌ estadó Samaria ga̱ estadó Galilea, 12 ne̱ dan me se da̱j doj catu̱u̱ soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ chi̱ꞌ síí ranꞌ luj riꞌyuj a. Ne̱ ga̱nꞌ canicunꞌ nij soꞌ, 13 ne̱ nucua̱j canacúún nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ cataj nij soꞌ:

―Cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man núj, maestró Jesucristó ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a.

14 Ga̱a ne̱ queneꞌen Jesucristó man nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a:

―Cavi̱i̱ soj caꞌa̱nj soj, ne̱ ti̱haa̱n soj man soj rihaan nij xrej á ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

Dan me se cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii Jesucristó, ne̱ cavii nij soꞌ, caꞌanj nij soꞌ, ne̱ ga̱a va̱j nij soꞌ chrej, ne̱ nahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ taꞌa̱j chrej a. 15 Ne̱ yoꞌo̱ tuviꞌ nij soꞌ roꞌ, xcaj cuentá se vaa nahuun sa̱ꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ canica̱j soꞌ caꞌanj soꞌ rej va̱j Jesucristó, ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ cataj soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ ga̱ soꞌ a. 16 Ne̱ ga̱a cuchiꞌ soꞌ rihaan Jesucristó, ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j soꞌ ne̱ nagoꞌ soꞌ graciá rihaan Jesucristó a. Ne̱ síí samaritano síí yaníj ga̱ nij yuvii̱ israelitá me soꞌ a.

17 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij síí chéé ga̱ soꞌ a:

―Chi̱ꞌ ya̱ yuvii̱ nahuun sa̱ꞌ, quiꞌyáj, raj a. Ne̱ me rej va̱j yoꞌó u̱u̱n nij síí nahuun sa̱ꞌ, rá soj ga̱. 18 Ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne ca̱nica̱j cata̱j se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé soꞌ a̱ maꞌ. O̱rúnꞌ síí yaníj nihánj me síí guun rá cata̱j da̱j quiꞌyaj Diose̱ ga̱ soꞌ naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man nij yuvii̱ chéé ga̱ soꞌ a.

19 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesucristó cataj Jesucristó rihaan síí samaritano yoꞌ:

―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ á. Cheꞌé se amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan a̱j nahuun sa̱ꞌ so̱ꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a.

20 Dan me se xnáꞌanj nij síí fariseo man Jesucristó me güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj a. Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij síí fariseo a:

―Taj cheꞌé ni̱ꞌyaj ndoꞌo soj maꞌ. Caꞌve̱e se gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ se̱ queneꞌen yuvii̱ maꞌ. 21 Ne̱ se̱ cataj nii: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ei. Nihánj me guun chij Diose̱ á. Yoꞌ me rej guun chij Diose̱ á”. Se̱ caꞌmii yuvii̱ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se scaꞌnúj maꞌa̱n soj va̱j ꞌo̱ síí ꞌyaj uun chij Diose̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo a.

22 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesucristó cataj soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a:

―Vaa güii gu̱un ndoꞌo rá soj queneꞌe̱n soj güii nihánj güii va̱j ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee queneꞌe̱n soj manj maꞌ. 23 Ga̱a ne̱ cata̱j yuvii̱ rihaan soj: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ei. Yoꞌ me rej va̱j Jesucristó ei”. Ne̱ cata̱j uún yuvii̱: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ei. Nihánj me rej va̱j Jesucristó ei”, cata̱j yuvii̱ rihaan soj a. Tza̱j ne̱ se̱ cavii soj nano̱ꞌ soj manj maꞌ. 24 Dan me se nda̱a rá se uun ga̱a raa̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ꞌo̱ chuguu̱n nu̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne̱ neꞌen cunuda̱nj yuvii̱ se vaa raa̱n rihaan chumii̱ á. Ne̱ ase uun rá soj neꞌen soj ga̱a raa̱n roꞌ, da̱nj gu̱un rá soj asa̱ꞌ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj si̱j ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, ne̱ queneꞌe̱n nu̱ꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se vaa caꞌnáꞌ ꞌu̱nj ado̱nj. 25 Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé qui̱ránꞌ ꞌu̱nj queꞌe̱e̱ sayuun asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ vaa cheꞌé nachri̱ꞌ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ni̱ꞌyaj nij soꞌ manj a.

26 ”Ne̱ ase vaa quiꞌyaj yuvii̱ ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Noé rihaan chumii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j uún yuvii̱ asa̱ꞌ caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. 27 Dan me se chá yuvii̱ do̱ꞌ, coꞌo yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ xcaj tuviꞌ nij yuvii̱ do̱ꞌ, ina̱nj da̱nj quiꞌyaj nij yuvii̱ nda̱a quisíj güii catúj nij tuvi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Noé rque rihoo xi̱j chéé rihaan na a. Ga̱a ne̱ taj niꞌyón camanꞌ ndoꞌo, ne̱ caꞌnaꞌ na yaꞌa̱nj, ne̱ caráán na yaꞌa̱nj xráá cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ caviꞌ nij soꞌ a. 28 Ne̱ ase vaa quiꞌyaj nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ cuꞌna̱j Sodoma ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Lot roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún yuvii̱ asa̱ꞌ caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Dan me se chá nij soꞌ do̱ꞌ, coꞌo nij soꞌ do̱ꞌ, quiránj nij soꞌ rasu̱u̱n cutuꞌvéj nij soꞌ do̱ꞌ, cunô nij soꞌ naa̱ do̱ꞌ, cuneꞌ nij soꞌ veꞌ do̱ꞌ, 29 ne̱ nu̱ꞌ curiha̱nj síí cuꞌna̱j Lot chumanꞌ Sodoma, ne̱ nu̱ꞌ cavii yaꞌan rej xta̱ꞌ ga̱ yoꞌóó azufre, cayuu yoꞌ rihaan chumanꞌ yoꞌ, ne̱ cacaa nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caviꞌ cunuda̱nj nij síí ma̱n chumanꞌ yoꞌ a. 30 Ne̱ ase vaa ne xca̱j nij yuvii̱ ma̱n ga̱a naá cuentá se vaa quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun roꞌ, da̱nj ga̱a̱ uún yuvii̱ asa̱ꞌ quisíj caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj si̱j ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. ꞌO̱ se nda̱a síj güii queneꞌe̱n nij soꞌ manj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá a.

31 ”Ne̱ güii gu̱un da̱nj me se xa̱ꞌ síí ta̱j xráá veꞌ tucuá me se se̱ caꞌvee catu̱u̱ soꞌ rá veꞌ tucuá soꞌ quiri̱i̱ soꞌ siꞌyaj soꞌ maꞌ. Ne̱ síí nu̱u̱ tacaan ꞌyaj suun tacaan roꞌ, se̱ canica̱j soꞌ nano̱ꞌ soꞌ siꞌyaj soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se yoꞌo̱ cuna̱nj nij soꞌ á. 32 Vaa cheꞌé nanu̱j rá soj da̱j quiranꞌ nica̱ síí cuꞌna̱j Lot ga̱a canica̱j noꞌ niꞌya̱j noꞌ rej xco̱ noꞌ, ne̱ caviꞌ noꞌ a.

33 ”Síí chuꞌviꞌ ndoꞌo cavi̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, cavi̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ, ne̱ síí caviꞌ roꞌ, soꞌ me síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.

34 ”Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a: Ne̱ güii gu̱un da̱nj me se rej nii̱ roꞌ, quita̱j ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ coto̱j ro̱j soꞌ, ne̱ naca̱j se‑mo̱zó Diose̱ man yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ quina̱j yoꞌó soꞌ a. 35 Ne̱ cu̱nuû vi̱j ro̱j chana̱ ga̱j ro̱j noꞌ ꞌnúú trigó, ne̱ naca̱j se‑mo̱zó Diose̱ man yoꞌo̱ noꞌ, ne̱ quina̱j yoꞌó noꞌ a. 36 Ne̱ cu̱nuû vi̱j ro̱j snóꞌo quiꞌya̱j suun ro̱j soꞌ yoꞌóó, ne̱ naca̱j se‑mo̱zó Diose̱ man yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ quina̱j yoꞌó soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.

37 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó man soꞌ, ne̱:

―Ne̱ me rej caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ, ga̱ Señor ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ a.

Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a:

―A̱j neꞌen soj da̱j ꞌyaj yachrúú va̱j rej xta̱ꞌ, ne̱ neꞌen maꞌa̱n xoꞌ me rej naj nee̱ cha̱ xoꞌ a. Taj síí nataꞌ rihaan xoꞌ me rej naj nee̱ yoꞌ maꞌ. Ne̱ ase uun rá yachrúú roꞌ, da̱nj gu̱un rá maꞌa̱n soj asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Queneꞌe̱n maꞌa̱n soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me rej caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.