11
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé vi̱j síí nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé Diose̱ a
Ga̱a ne̱ rqué nii ꞌo̱ rihaa ase vaa ꞌo̱ vará aꞌnéé taꞌngaꞌ manj, ne̱ cataj Diose̱ rihanj a:
―Cavi̱i̱ so̱ꞌ ne̱ xca̱j taꞌngáꞌ so̱ꞌ nuvií noco̱o rej ne̱ Diose̱, ne̱ xca̱j taꞌngáꞌ so̱ꞌ mesá altar, ne̱ quiꞌya̱j contá so̱ꞌ nij síí naꞌvíj rihaan Diose̱ do̱ꞌ á. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ rej rihaan nuvií, tza̱j ne̱ se̱ xcaj taꞌngáꞌ so̱ꞌ man yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌve̱e caꞌna̱ꞌ nij síí yaníj rej yoꞌ, ne̱ vi̱j chiha̱a̱ vi̱j yavii yu̱u̱n cheꞌe̱ ruꞌma̱an cheꞌé nij soꞌ nu̱ꞌ chumanꞌ gue̱e̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ cune̱ꞌ ꞌu̱nj man vi̱j ro̱j síí nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé ꞌu̱nj, ne̱ ꞌo̱ míj táá yavíj cientó ne̱ táá yaꞌnúj chiha̱a̱ güii me se caꞌmi̱i̱ natáj ro̱j soꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ cu̱nuû ro̱j soꞌ yatzíj yaꞌ a ―taj Diose̱ rihanj a.
Ro̱j soꞌ roꞌ, me ro̱j chruun ma̱n chruj olivó raa̱ do̱ꞌ, ro̱j agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan nicu̱nꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa chumii̱ nihánj do̱ꞌ a. Ne̱ sese gu̱un rá yoꞌo̱ soꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ soꞌ man ro̱j soꞌ, ne̱ avii yaꞌan tuꞌva ro̱j soꞌ, ne̱ acaa síí ta̱j riꞌyunj man ro̱j soꞌ, quiꞌya̱j yaꞌan avii tuꞌva ro̱j soꞌ, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ síí ꞌnaꞌ gu̱un rá quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ man ro̱j soꞌ a. Ne̱ gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ ca̱ráán ro̱j soꞌ rej xta̱ꞌ, cheꞌé yan se̱ camanꞌ a̱ doj maa̱n nu̱ꞌ güii caꞌmi̱i̱ natáj ro̱j soꞌ a. Ne̱ gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ naquiꞌya̱j ro̱j soꞌ ton man na a. Ne̱ gu̱un nucua̱j ro̱j soꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ ro̱j soꞌ man chumii̱ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n ro̱j soꞌ quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a.
Ne̱ asa̱ꞌ quisíj caꞌmii natáj ro̱j soꞌ se‑na̱na̱ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ xcuu yuva̱a̱ yuꞌuj cunu̱u̱ ndoꞌo yoꞌ a. Ne̱ cunu̱ꞌ xoꞌ ga̱ ro̱j soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j canaán xoꞌ, ne̱ ticavi̱ꞌ xoꞌ man ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ cúú man ro̱j soꞌ roꞌ, quina̱j u̱u̱n yoꞌ rihaan callé rá chumanꞌ noco̱o a. Ne̱ chumanꞌ noco̱o yoꞌ me se sese caꞌmi̱i̱ cachro̱n níꞌ, ne̱ Sodoma do̱ꞌ, Egiptó do̱ꞌ, cuꞌna̱j chumanꞌ yoꞌ a. Ne̱ yoꞌ me rej cachrón nii rihaan rcutze̱ man maꞌa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man ro̱j síí nataꞌ yoꞌ asi̱j rque̱ doj a. Ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n daj a̱ chumanꞌ do̱ꞌ, cunuda̱nj nij yuvii̱ aꞌmii nu̱ꞌ nij xnaꞌánj do̱ꞌ, cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n daj a̱ yoꞌóó noco̱o do̱ꞌ, niꞌya̱j man ro̱j síí caviꞌ vaꞌnu̱j güii táá yanéé yoꞌ a. Ne̱ ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ yoꞌ cachi̱nꞌ nii man ro̱j soꞌ rihaan yoꞌóó santó maꞌ. 10 Ne̱ nu̱ꞌ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ me se gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá nij soꞌ cheꞌé se caviꞌ ro̱j síí nataꞌ yoꞌ, ne̱ nda̱a narque̱ nij yuvii̱ rasu̱u̱n rihaan tuviꞌ nij yuvii̱ cheꞌé se caviꞌ ro̱j soꞌ a. Dan me se ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ ro̱j soꞌ me quiranꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ sayuun, quiꞌyaj ro̱j soꞌ a.
11 Ne̱ ga̱a quisíj vaꞌnu̱j güii táá yanéé yoꞌ, ga̱a ne̱ catúj uún nana̱ rque ro̱j soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún ro̱j soꞌ, ne̱ canicunꞌ caya̱ ro̱j soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ nij yuvii̱ queneꞌen man ro̱j soꞌ me se cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij soꞌ a. 12 Ga̱a ne̱ cuno ro̱j soꞌ nana̱ nucua̱j sca̱ꞌ ndoꞌo cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ nana̱ yoꞌ cataj:
―Cavi̱i̱ ro̱j so̱j caꞌna̱ꞌ ro̱j so̱j nihánj á ―taj nana̱ yoꞌ cuno ro̱j soꞌ a.
Ga̱a ne̱ catúj ro̱j soꞌ rque ngaa, cavii ro̱j soꞌ xta̱ꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ a. Dan me se nij síí ta̱j riꞌyunj man ro̱j soꞌ me se queneꞌen nij soꞌ se vaa cavii ro̱j soꞌ rej xta̱ꞌ a.
13 Ne̱ ma̱a̱n orá dan cachén ndoꞌo yuún, ne̱ canee ꞌo̱ veꞌ rihaan daj a̱ chi̱ꞌ veꞌ ne̱ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caviꞌ chi̱j míj yuvii̱, quiꞌyaj yuún, ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo yoꞌó nij yuvii̱, ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ caꞌmii sa̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé Diose̱ síí nicu̱nꞌ rej xta̱ꞌ a. 14 Dan me se quisíj vi̱j sayuun yoꞌ, ne̱ nichru̱nꞌ quisi̱j sayuun vaꞌnu̱j a.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a caꞌyánj se‑mo̱zó Diose̱ mozó chi̱j chruun aꞌyánj a
15 Ga̱a ne̱ dan me se caꞌyánj se‑mo̱zó Diose̱ mozó chi̱j chruun aꞌyánj, ga̱a ne̱ caꞌmii ndoꞌo nij síí ma̱n rej xta̱ꞌ, cataj nij soꞌ:
―Nihánj me yu̱u̱n cheꞌe̱ guun chij síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ guun chij síí caꞌnéé soꞌ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ dan me se guun chij ro̱j soꞌ rihaan chumii̱, ne̱ dan me se yoꞌo̱ gu̱un chij Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj ―taj nij síí ma̱n rej xta̱ꞌ a.
16 Ne̱ ico̱ caꞌa̱nj nij síí uun chij ta̱j rihaan chruun xlá sa̱ꞌ rej rihaan Diose̱ me se caꞌanj canicu̱nꞌ ru̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ tocoꞌ ni̱j nij soꞌ rihaan nij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ quinaꞌvíj nij soꞌ rihaan Diose̱ a. 17 Dan me se cataj nij soꞌ:
―Narque̱ núj graciá rihaan so̱ꞌ, Diose̱ si̱j ꞌni̱j raꞌa man núj á. So̱ꞌ me síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j cunuda̱nj a. Ne̱ síí nicu̱nꞌ ya̱j mé so̱ꞌ, síí nicu̱nꞌ asi̱j naá mé so̱ꞌ á. Dan me se guun niꞌya̱j níꞌ se vaa ya̱j me se guun nucua̱j ndoꞌo so̱ꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ guun chij so̱ꞌ rihaan chumii̱ a. 18 Dan me se caꞌmaan rá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ niꞌya̱j nij soꞌ mán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnáꞌ so̱ꞌ, ne̱ caxríj yuva̱a̱ so̱ꞌ man nij soꞌ a. Ne̱ quisíj güii caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij síí caviꞌ ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij síí ꞌyaj suun rihaan so̱ꞌ nij síí caꞌmii natáj se‑na̱na̱ so̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan nij síí vaa sa̱ꞌ rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan nij síí aráj cochro̱j rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ a. Dan me se caꞌve̱e se síí nique̱ me nij soꞌ niꞌ, caꞌve̱e se síí sa̱ꞌ ata̱ suun me nij soꞌ niꞌ, tza̱j ne̱ na̱ruꞌvee so̱ꞌ rihaan nij soꞌ a. Ne̱ ti̱ríꞌ so̱ꞌ man nij síí tiriꞌ chumii̱ a ―taj ico̱ caꞌa̱nj nij síí uun chij rihaan Diose̱ a.
19 Ga̱a ne̱ naxraꞌ taꞌyaa rihaan nuvií noco̱o rej ne̱ Diose̱ rej xta̱ꞌ, ne̱ rá nuvií noco̱o me se curuviꞌ se‑chru̱nj Diose̱ chrúún gue̱e̱ quiꞌyaj nii ga̱a caꞌmii Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá a. Ga̱a ne̱ quiraa̱n ndoꞌo, ne̱ cari̱i̱n ndoꞌo, ne̱ canuu̱ ndoꞌo, ne̱ cavii ndoꞌo nana̱ yuva̱a̱, ne̱ caguáj tuꞌvii, ne̱ cachén yuún, ne̱ camanꞌ ndoꞌo maa̱n yahi̱j na̱nj ado̱nj.