9
I kéwaléy Saulowe munur
1 Atin i Saulowe bé do no do gai, féntausén soy kérigo nuwe bé de kuyug i Kadnane. Non ménbéréh féléhué no kun bero. Atin ménangéy dob gérotore fadi, 2 brab ménongot sulat dob beene mangéy dob de odoroy de Judio dob de lawi féngadafa ro dob ingéde Damasko inok kéfoé noy kéluhanay étéwe gito no diyo do modor dob Agéwo Jesuse brab uwité no bero mangéy Jerusalem, do lagéy brab do libun.
3 Atin ménagéw i Saulowe mangéy Damasko. Amun gédétén dob no ingéd, méntékow wén i réndaw tidéw dob lawayo géliwét de. 4 Atin ménggétéléngkéb i Saulowe dob fantade brab énggélingoo noy émbéréhe mano, “Saulo! Sedek férasayé mo Begén?”
5 Ménénginsa i Saulowe mano, “Ati Beeme, Kadnan?”
Atin séménumbul mano, “Begéney Jesuse férasayé mo. 6 Tindég go brab taus go mangéy Damasko, atin diyo wén i étéwe béréhé no beem i fatute rigoné mo.”
7 Atin i de étéw dumo Saulowe magéw, téménrén ro. Ménantés ro non énggélingoo roy émbéréhe ni éndob énda gito ro de. 8 Atin i Saulowe téménindég brab bénékahén i de moto no, éndob énda gégito no. Mélaw narak i de dumo no taman Damasko. 9 Atin méntéléw gétérésangan énda gégito no, brab énda ménamaén taloo no méniném.
10 Atin diyo dob Damasko wén i ségétéwe kuyug Jesuse féndawét Ananias. Atin wén i fénggitoy Tuluse dob beene non ténawag i Kadnane mano, “Ananias!”
Séménumbul mano, “Ay niwu so Kadnan.”
11 Atin ménbéréh i Kadnane mano, “Angéy go dob agéwone féndawét ‘Mééntang’ brab taus go dob lawi Judase brab fénginsaém diyo i lagéye féndawét Saulo tidéw Tarsus. Démasal sénay ni étéw béni. 12 Brab wén i fénggitoy Kadnane, brab dob ni énggito noy ségétéwe lagéy féndawét Ananias énggumah dob beene brab ténégé no inok gégito man.”
13 Séménumbul i Ananiase mano, “Kadnan, énggélingoo kuy uret i médoowe étéw fantag bé ni lagéy, brab kéluhanay tetee rénigo no dob de kuyugém dob Jerusalem. 14 Atin ménangéy dini dob Damaskowe ni non wén i kuwagibe tidéw dob de odoroy de fadi inok kéfoé noy kéluhanay munure Beem brab de lémabit bé dawét me ké démasal ro.”
15 Endob ménbéréh i Kadnane mano, “Angéy go diyo non fénémili guy ni étéw inok waléy sugu-sugué ku muret fantag bé Begéne dob de étéw békén Judio brab dob de datu brab dob de Judio so. 16 Brab fégétiga ku dob beene bé waléy so toow fo mérasay sabaf bé kéunur ne Begén.”
17 Mélaw ménagéw i Ananiase mangéy diyo. Amun énggégumah dob lawie ménahur so brab ténégé noy Saulowe ni. Atin bénréhén de mano, “Saulo, dumo gu, sénugu i Kadnane begén mangéy dob beeme. Beeney Jesuse sani méntéfégitowe dob beeme dob aguwone bé kéangéy me dini. Sénuguén begén inok waléy go man gégito brab fémanduoy Rémogor i Tuluse beem.” 18 Sonom béno, i de maak éner ménlawu tidéw dob de moto Saulo brab énggégito. Atin ménagayas témindég brab ménfébautis. 19 Amun énggilid mama, ménséfule i kébagér ne. Atin ménbati i Saulowe dob de kuyug Jesus dob Damasko bé ménfiroye gétérésangan.
I kéuret Saulowe dob Damasko
20 Atin i Saulowe ménagayas ménahur dob de lawi féngadafay de Judio brab nuretén i fantage bé Jesuse. Bénréhén mano, “I Jesuse ni, Beeney Nga i Tuluse.”
21 Atin i kéluhanay de énggégélingo de toow ro fo ménggaif brab ménséfénginsa ro maro, “Aw békén ba beeney étéwe tidéw Jerusalem méméléhu bé de munur bé Jesuse? Aw békén ba ménangéy dini inok kéfoé noy de kuyug Jesus, inok uwité no mangéy dob odoroy de fadi dob Jerusalem?”
22 Endob ménwaléy toow fo émbagér muret i Saulowe brab fénggétiga no dob de Judio dob Damasko i Jesuse, Been i Kristowe, sani méguléwe tidéw dob Tuluse ongot-ongoté ro. Atin énda i énggésumbul bero.
23 Amun ménifus i firoye gétérésangan, i de Judio ménsélimud ro atin ménséfagayun ro bé féléhué roy Saulowe. 24 Fuweh na kélungonon i kébantaya ruwe de dob de béngaway ni ingéd inok féléhué ro. Endob wén i ménlolok dob Saulowe fantag bé ni rigoné ro. 25 Mélaw wén i no kélungonon, i de kuyugén nuwit roy Saulowe dob gérotore diding fénggédiding bé ni ingéd. Atin nahur ro dob dakéle biton brab ténuntu ro mangéy fingé bala dob faliluwangay didinge ni.
26 Atin ménule i Saulowe mangéy Jerusalem brab téménlama magiyamongan bé de kuyug Jesus. Endob mégilak ro de brab énda munur ro de ké ménwaléyén kuyug Jesuse. 27 Tidéw béno, i Bernabewe nuwitén i Saulowe mangéy dob de apostol. Atin i Bernabewe nuretén dob berowey kétéfégitoy Kadnane brab késébéréh ne dob Saulowe dob aguwone. Atin bénréh Bernabewe soy kébaraw Saulowe muret fantag bé Jesuse dob Damasko. 28 Mélaw i Saulowe ménbati dob berowe dob Jerusalem. Brab séménugud muret fantag bé Kadnane dob kéluhanay de gonon dob Jerusalem. 29 Atin ménsébéréh brab ménséédél bé de Judio do sébéréh Griego. Mélaw ténlama ro féléhuén i Saulowe. 30 Amun énggétigay de dumo no munur bé Jesuse, dénura ro mangéy Sesaria brab fénule ro mangéy Tarsus.
31 Atin bé do no gai, énda ménrasay i de munur bé Kristowe dob Judea brab dob Galilea brab dob Samaria. Ménwaléy ro do méégét munur brab méninut ro médoo non ténabangay Rémogor i Tuluse bero, non toow fo féngadafé roy Kadnane.
I rénigo Pedrowe
32 Atin i Pedrowe, démoyun ménagéw mangéy dob de médoo do ingéd. Amun nangeyén ténukaw i de dumo no munur bé Kristowe dob Lida, 33 diyo énggébalaka noy ségétéwe lagéy féndawét Eneas. I Enease ni kimoyén brab ménwaléwén gébélintuwa i éndae kégétekén. 34 Atin ménbéréh i Pedrowe dob beene mano, “Eneas, uwaé Jesu Kristowe beem. Tek go brab dili moy iroo muwa nan!” Sonom béno énggétek i Enease ni. 35 Enggitoy kéluhanay de étéw dob Lida brab dob Saron i ni lagéy ménadi-adi. Mélaw ménunur ro bé Kadnane.
36 Atin diyo dob Jopa, wén i ségétéwe libun munur so bé Kristowe féndawét Tabita. (Taloo no Dorkas dob késébéréhe Griego. Atin i atag ne “séladéng”.) Sénga tékélid rémigo fiyo dob de méskinan, brab tabanga no bero. 37 Bé do no gai, ménwaléy déméruun brab ménléhu. Mélaw i de dumo no, nurah roy bangkay ne brab féndiyo ro dob sibéye dob rotor i lawie. 38 Enda mérayu i ingéde Jopa dob ingéde Lida. Mélaw i de kuyug Jesus dob Jopa, amun énggélingoo ro diyo i Pedrowe dob Lida, séménugu ro ruwo gétéw lagéy mangey diyo inok béréhé ro dob Pedrowe bé magayas mangéy dob berowe. 39 Mélaw ménodor i Pedrowe bero. Amun énggumah ron, nuwit roy Pedrowe mangéy dob sibéye dob rotor i lawie. Atin i kéluhanay de libun do baléw ménfégédét ro dob Pedrowe, kémérew ro brab fénggito roy de kégal rénigo Dorkase bé kéuyag ne séna. 40 Tidéw béno, fénsut Pedrowe bero dob sibéye atin ménlingkuwéd démasal. Tidéw béno, sénaréwén i bangkaye brab ménbéréh mano, “Tabita, tek go!” Tidéw béno, bénékahén i de moto no brab amun énggito noy Pedrowe, méntek. 41 Atin i Pedrowe, génamakén i de kémérén brab féntindégén. Tidéw béno, ténawagén i kéluhanay de munur bé Kristowe brab de libun do baléw, atin fénggito no beroy Dorkase ménuyag. 42 Atin i urete fantag bé ni ménlégéb dob ingéde Jopa. Mélaw ménwaléy médooy ménunure bé Kadnane. 43 Atin ménrugay i Pedrowe dob Jopa. Ménbati dob lawi i ségétéwe lagéy gémalbék léminis do kulit safi féndawét Simon.