10
I Pedrowe brab Korneliowe
1 Dob Sesaria, wén i ségétéwe lagéy féndawét Kornelio. Beeney kafitay de sundalo tidéw Roma sani de sundalo féndawét ro “Do tidéw Italiana”. 2 I ni kafitan toow fo méngintulus, loo soy kéluhanay de dumo no dob kaane kuréngon. Démoyun miray tabang dob de Judio do méskinan. Brab sénga tékélid démasal dob Tuluse. 3 Wén i no sébaan fuweh, géraraan lémudug i térésange de, wén i fénggitoy Tuluse dob beene. Tintu fo énggito noy télakiy Tuluse ménahur dob lawi ne. Atin ténawag i télakiwe ni mano, “Kornelio!”
4 Atin ténéngténgén i télakiwe ni brab toow fo ménggilak. Atin séménumbul mano, “Ati no?”
Atin ménbéréh i télakiwe ni mano, “Mésuwat i Tuluse bé kégédaw me bé de fiyo rénigo mo brab kédasal me. Atin énggétédémo no beem. 5 Béleewe ni, sugu go do étéw mangéy Jopa inok angéyé roy ségétéwe lagéy féndawét Simon Pedro. 6 Diyo bati dob lawi i lagéye gémalbék léminis do kulit safi féndawét so Simon. I ni lawi gédét dob dogote.” 7 Tidéw béno, méntékédan i télakiwe ni. Atin i Korneliowe ténawagén i ruwowe gétéw bé de sugu-sugué no, brab ségétéwe bé de sundalo no toow fo méngintulus. Beene soy ségétéwe bé de sarigo no. 8 Atin bénréhén beroy ni ménrigo. Tidéw béno, sénuguén bero mangéy dob ingéde Jopa.
9 Dob gétunduge de fuweh, amun gédét ron dob Jopa, i Pedrowe ménénik dob datare atéf i lawie batio no brab déménasal. Géutuhén bé béno. 10 Atin toowén fo mélayaf brab ménuyot fo mama. Endob i lala i de étéw dob nan lawi témafay séna bé amaé ruwe, wén i fénggitoy Tuluse dob Pedrowe ni. 11 Enggito noy lawaye ménungka brab wén i maake dakél safut térimféna mangéy fantad ténutun fot i sugud ne. 12 Diyo ménfuyut i kéluhanay séségiyo-giyowe do binatang do magéw brab do rémagaf dob fantade brab do kloh manok. 13 Brab énggélingoo noy émbéréhe mano, “Pedro, étek go! Sumbaliém brab amaém.”
14 Endob séménumbul i Pedrowe mano, “Aba, énda fo gérigono ku de, Kadnan. Non tidéw féganay, énda séna ménamau bé de amaén liyén dob adat geye do Judio.”
15 Atin énggélingoo no man i émbéréhe ni mano, “Kago béréhén liyén taloo no tete i bénréh i Tuluse fiyo.” 16 Téléw gule ménrigoy ni. Tidéw béno, i ni méntutun ménbatun séfule mangéy dob lawayo.
17 I lala Pedrowe mégitung bé atiy atag i ni énggito no, énggumah i de sénugu Kornelio. Non amun fénénginsa roy hon i lawie gono Pedrowe bati, ménangéy ro diyo. Brab diyo ro dob liyuy béngawane. 18 Atin téménawag ro brab fénénginsa ro ké diyo bati i lagéye féndawét Simon Pedro.
19 Atin i Pedrowe tafay so fégitungé noy atiy atag i ni énggito no. Tidéw béno, i Rémogor i Tuluse ménbéréh dob Pedrowe mano, “Pedro, wén i téléw gétéw lagéy séméléd beem. 20 Tek go brab lus go, brab kago magalang-galang modor bero non Begén i séménugu bero.” 21 Mélaw ménlus i Pedrowe brab bénréhén bero mano, “Begén i nan sélédé kom. Ati funa kome séméléd begén?”
22 Séménumbul ro maro, “Sénugu kafitan Korneliowe begey mangéy dini. I ni étéw toow fo métintu brab méngintulus, atin i kéluhanay de Judio fégadata ro. Ménbéréh i télakiwe dob beene bé féangeyé no beem dob lawi ne inok fégélingoé noy ati béréhé muwe.” 23 Atin i Pedrowe ténayakufén bero dob lawie ni batio no, brab ménbati ro diyo ségékélungonon.
Atin bé démoe de ménodor bero brab wén soy do dumo bé de munur bé Kristowe dob Jopa ménodor de. 24 Dob gétunduge de fuweh, énggumah ro dob Sesaria. Diyo nongot-nongot Korneliowe bero. Atin ténawagén i kéluhanay de samungén brab do dumo no séloyuk. Mélaw diyo ro so. 25 Amun énggumahén i Pedrowe, bénalak Korneliowe brab ménlingkuwéd dob adafa Pedrowe inok féngadafé no. 26 Endob féntindég Pedrowe brab ménbéréh mano, “Tindég go, non i begéne kéilawanu so loo bé beema nan.” 27 Atin féntaus Pedrowey késébéréh-béréh ruwe bé lala ruwe mahur dob lawie ni, atin énggito noy médoowe étéw ménlimud. 28 Tidéw béno ménbéréh i Pedrowe mano, “Gétiga komén i adat geye do Judio. Enda fakayén dob kitab geye ké sémugud gey mangéy dob de lawi gom do békén Judio taloo no sélawék gey begom. Endob fénggétigay Tuluse begén bé mantuwe ni séna, bé fiyon fo ké ati no étéw, éndaén fégitungé ku de mékérésik. 29 Mélaw amun fén-angéy gom begén dini, éndaén ménsédélu de. Mélaw fénginsaa ku begom, ati funa kome ménfétawag begén?”
30 Séménumbul i Korneliowe mano, “Amun naméntéléwo, loo so béni géraraan lémudug i térésange de, déménasalu dob lawi guwe ni. Méntékow méntéfégitoy lagéye toow fo sémélinang i kégal ne téménindég dob téngaanga kuwe. 31 Atin ménbéréh mano, ‘Kornelio, énggélingooy Tulusey kédasal me brab énggétédémo noy kégédaw me brab de fiyo rénigo mo. 32 Mélaw sugu go étéw mangéy Jopa témawag bé lagéye féndawét Simon Pedro. Diyo bati dob lawi i lagéye gémalbék léminis do kulit safi féndawét Simon gédét dob dogote.’ 33 Mélaw ménagayasu séménugu mangéy témawag beem. Atin mégédaw go non ménangéy go dini. Atin ay ni gey ménlimud dob adafay Tuluse inok mégélingo bé fébéréh i Kadnane beem.”
I kébéréh Pedrowe
34 Atin ménbéréh i Pedrowe mano, “Béleewe ni énggétiga ku, i Tuluse énda i isu ramigo no bé de étéw. 35 Non tayakuféy Tulusey étéwe mégadatan de brab rigoné noy fatute kétayay Tuluse, fiyon fo ké ati katufua nuwe taloo no ké ati tidéwo nuwe de. 36 Gétiga kom i kéiray i Tuluse bé kébéréh ne dob de Judio. Dob berowe fénayagén i Fiyowe Uret fantag bé kéféfiyowe fédéw sabaf bé Jesu Kristowe. Endob Beeney Kadnay kéluhanane. 37 Gétiga kom ké ati ménrigowe dob kéluhanay de ingéd dob Israel, méngganay dob Galilea amun i Juane nuretén i fantage bé kébautis ne. 38 Brab énggétiga kom i fantage bé Jesuse tidéw Nasaret. I Tuluse nirayén témantu dob Beeney Rémogor ne brab barakat ne. Séménugud dob kéluhanay de ingéd, rémigo bé fiyowe brab fén-adi-adi noy de étéw fénrasay Satanase. Enggérigono noy de ni non dob Beeney Tuluse. 39 Brab begey i énggégitowe bé de ni rénigo no dob de ingéd i de Judio brab dob Jerusalem. Endob i de étéw fénléhu roy Jesuse dob kruse. 40 Endob ténébule i Tuluse dob gétéléw ne gétérésang brab fénggito noy Jesuse ménuyag. 41 Enda méntéfégito no dob kéluhanay étéwe éndob dob begeye saén méntéfégito do fénémili i Tuluse. Ménséréngan begey mama brab miném amun méntébuleén. 42 Atin sénuguén begey mangéy muret bé Fiyowe Uret dob kéluhanay étéwe brab muret bé Beeney fénémili i Tuluse kémukum bé de méuyag brab bé de ménléhu. 43 Atin i kéluhanay de énggétah do sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, nuret roy fantage bé Jesuse. Atin bénréh ro bé i kéluhanay munure dob Beene, fésagaday Tulusey de sala ro sabaf bé barakat i dawét ne.” Been i niy bénréh Pedrowe.
I kégumah i Rémogor i Tuluse dob de békén Judio
44 Amun émbéréh sénay Pedrowe, i Rémogor i Tuluse méntérimféna mangéy dob kéluhanay de mégélingo bé uret ne. 45 Atin i de kuyug Jesus do dumo Pedrowe ménodor de tidéw Jopa do Judio ro. Atin toow ro fo ménggaif bé kéiray i Tuluse so témantu bé Rémogor ne dob de étéw békén Judio. 46 Enggétiga ro niray i Tulusey Rémogor ne dob de békén Judio non énggélingoo roy késébéréh ruwe bé de ségiyo késébéréh énda gétiga ro de brab dénayéw roy Tuluse. Mélaw bénréh Pedrowe bero mano, 47 “I de ni do étéw ténanggaf roy Rémogor i Tuluse, ségiléw so bé betome. Mélaw énda fakayén ké énda bautisén ro bé wayége.” 48 Mélaw bénréhén bero fatut fébautis ro inok féténgténg roy kéunur ruwe bé Jesu Kristowe. Tidéw béno, fénbati ro nay Pedrowe dob berowe bé ménfiroye gétérésangan.